„Tövis (település)” változatai közötti eltérés

	Tövis (Teiuș, Dreikirchen)
	A tövisi állomás
	; Tövis címere
	; Tövis címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	város
Községközpont	Teiuș
Beosztott falvak	Magyarkapud; Marosbéld; Pacalka; Újkoslárd;
Polgármester	Iacob Dorin Cornel Mateica, 2008
Irányítószám	515900
Körzethívószám	0x58
SIRUTA-kód	8096
	Népesség
Népesség	5585 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	176 (3%, 2021)
Község népessége	6308 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	141,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	208 m
Terület	44,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″
	Tövis weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. december 21., 20:31-kori változata

A „Tövis” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tövis (egyértelműsítő lap).

Tövis (románul Teiuș, németül Dornen, Dreikirchen, szászul Durnen) város Romániában Fehér megyében, Gyulafehérvártól 17 km-re északra] a Maros jobb partján. Neve a magyar tövis főnévből származik.

Története

1290-ben Thuys néven említik először. Román stílusú református temploma 13. századi eredetű, római katolikus plébániatemplomát Hunyadi János építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - 1449-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé ferences kolostort is építtetett. A templom és a kolostor 1601-ben elpusztult, száz évig romosan állott. 1602. július 2-án itt győzte le Basta császári serege Székely Mózes erdélyi seregét. 1701-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és 1703-ban a pálosok gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését 1896-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a Kolozsvár–Tövis vasútvonal. 1910-ben 3589 lakosából 1851 román és 1547 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Tövisi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 magyar, 399 cigány és 7 német volt. II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.

Híres emberek

Itt született 1881. november 18-án Gruzda János, az „erdélyi tél festője”.
Itt született 1885. április 4-én Székelyhídi Ferenc operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Itt született 1925. február 21-én László János kutató orvos, egyetemi tanár.

Jegyzetek

↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Román Központi Választási Hivatal honlapja

[2] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-3] 2021-es romániai népszámlálás

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[1]

[2]

[4]

[3]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Története ==
 [[Fájl:HouseInTeius.JPG|bélyegkép|balra|160px|Lakóház]]
-[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett. A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
+[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett. A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt.  II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
 == Híres emberek ==