„Tövis (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HRoestBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: zh:泰尤什
TjBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: an:Teiuș
56. sor: 56. sor:


[[en:Teiuș]]
[[en:Teiuș]]
[[an:Teiuș]]
[[de:Teiuș]]
[[de:Teiuș]]
[[eo:Teiuș]]
[[eo:Teiuș]]

A lap 2012. november 13., 21:09-kori változata

Tövis (Teiuș, Dreikirchen)
A tövisi állomás
A tövisi állomás
Tövis címere
Tövis címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangváros
KözségközpontTeiuș
Beosztott falvak
PolgármesterIacob Dorin Cornel Mateica, 2008[1]
Irányítószám515900
Körzethívószám0x58[2]
SIRUTA-kód8096
Népesség
Népesség5585 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság176 (3%, 2021)[4]
Község népessége6308 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség141,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület44,56 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″
Tövis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tövis (románul Teiuș, németül Dornen, Dreikirchen, szászul Durnen) város Romániában Fehér megyében, Gyulafehérvártól 17 km-re északra] a Maros jobb partján. Neve a magyar tövis főnévből származik.

Története

Lakóház

1290-ben Thuys néven említik először. Román stílusú református temploma 13. századi eredetű, római katolikus plébániatemplomát Hunyadi János építtette a diadalmas marosszentimrei csata emlékére 1449-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé ferences kolostort is építtetett. A templom és a kolostor 1601-ben elpusztult, száz évig romosan állott. 1602. július 2-án itt győzte le Basta császári serege Székely Mózes erdélyi seregét. 1701-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és 1703-ban a pálosok gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését 1896-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a Kolozsvár–Tövis vasútvonal. 1910-ben 3589 lakosából 1851 román és 1547 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Tövisi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 magyar, 399 cigány és 7 német volt.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. 2021-es romániai népszámlálás
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Teiuş
A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.