„Móri-árok” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Tájegység infobox
[[Fájl:A móri-árok vázlata.jpg|300px|jobbra|thumb|A Móri-árok vázlata]]
| név = Móri-árok
| kép =A móri-árok vázlata.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = A Móri-árok vázlata
| kép2 =
| kép2méret = 300px
| kép2aláírás =
| elhelyezkedés = [[Vértes-Velencei-hegyvidék]], [[Dunántúli-középhegység]]
| besorolás = kistáj
| fontosabb települések = [[Mór (település)|Mór]], [[Bakonysárkány]], [[Bodajk]], [[Csókakő]], [[Fehérvárcsurgó]], [[Moha (település)|Moha]]
| kistérségek =
| népesség =22 700 fő
| népesség alakulása = A népességszámot 1960-tól fogyás jellemi
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás = kisszámú német nemzetiség, a roma populáció aránya 4-8%
| terület =100
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület =
| időzóna = UTC+1
| résztájegységek =
| térkép =
| térképméret = 300px
| térképaláírás =
}}

A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes (hegység)|Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistáj]]a.
A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes (hegység)|Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistáj]]a.


== Geológiája ==
== Geológiája ==
Területe 100&nbsp;km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsó[[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Területe 100&nbsp;km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsó[[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.


== Vízrajza ==
== Vízrajza ==
11. sor: 37. sor:


== Turisztikai értékei ==
== Turisztikai értékei ==
⚫
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]:
⚫
: Lamberg-kastély,
: Lánczos-kastély
: kapucinus templom,
: Bormúzeum a környékbeli pincékkel
* [[Fehérvárcsurgó]]:
: Károlyi-kastély,
: Várhegy földvára,
* [[Bodajk]]:
: Lamberg-kastély
: községháza
és a vidék borkülönlegességei

⚫
{{Bővebben|Móri borvidék}}

⚫
== Települései ==
[[Fájl:Bodajk - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Hochburg-Lamberg kastély, [[Bodajk]] ]]
[[Fájl:Bodajk - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Hochburg-Lamberg kastély, [[Bodajk]] ]]
[[Fájl:Fehérvárcsurgó - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Károlyi-kastély, [[Fehérvárcsurgó]] ]]
[[Fájl:Fehérvárcsurgó - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Károlyi-kastély, [[Fehérvárcsurgó]] ]]
[[Kép:Mór - Palace.jpg|265px|right|thumb|Lamberg-kastély, [[Mór (város)|Mór]] ]]
[[Kép:Mór - Palace.jpg|265px|right|thumb|Lamberg-kastély, [[Mór (város)|Mór]] ]]


⚫
{{Bővebben|Móri borvidék}}

⚫
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik. Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel
* [[Fehérvárcsurgó]]: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,
⚫
* [[Bodajk]]: Lamberg-kastély, községháza

⚫
== Települései ==
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja [[Fejér megye|Fejér megyében]].
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja [[Fejér megye|Fejér megyében]].
* [[Mór (település)|Mór]]
* [[Mór (település)|Mór]]
51. sor: 68. sor:
* [[Pécsi Márton]]: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
* [[Pécsi Márton]]: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
* Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
* Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
* Joó István - Csepregi Szabolcs: A Móri-árok, továbbá a Bakony és a Vértes magassági irányú mozgásainak tanulmányozása, Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 4. sz. 3-8. old. [http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/04/1.pdf]

{{Magyarország tájai}}
{{Portál|földrajz|-}}


[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]
[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]

A lap 2011. december 16., 18:49-kori változata

Móri-árok
A Móri-árok vázlata
A Móri-árok vázlata
ElhelyezkedésVértes-Velencei-hegyvidék, Dunántúli-középhegység
Besoroláskistáj
Fontosabb településekMór, Bakonysárkány, Bodajk, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Moha
Népesség
Népesség22 700 fő
Népesség alakulásaA népességszámot 1960-tól fogyás jellemi
Etnikai megoszláskisszámú német nemzetiség, a roma populáció aránya 4-8%
Földrajzi adatok
Terület100 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Móri-árok (Magyarország)
Móri-árok
Móri-árok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 47″, k. h. 18° 18′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 47″, k. h. 18° 18′ 28″

A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája.

Geológiája

Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki.[1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.

Vízrajza

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.

A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.

Turisztikai értékei

Hochburg-Lamberg kastély, Bodajk
Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó
Lamberg-kastély, Mór
Bővebben: Móri borvidék

A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.

  • Mór: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel
  • Fehérvárcsurgó: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,
  • Bodajk: Lamberg-kastély, községháza

Települései

A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja Fejér megyében.

A térséget 22 700-an lakták 2002-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os. A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a 20. század során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely [2] vándorlási veszteségből eredt. A népesedési csúcs az 1960-as évekre esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése. A településeken kisszámú német nemzetiség él a roma populáció aránya a népességen belül 4-8%. Az egész terület Székesfehérvár munkaerő vonzáskörzetébe tartozik. A vidék iparát a kitermelő ágazatokon kívül (bauxit, barnaszén) az 1980-as években Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütőipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a rendszerváltozás után magánkézbe kerülve, működnek tovább. A kultúrtáj mezőgazdaságát a kukorica, a búza a napraforgó határozza meg. A sík területeket kb. 50%-ban szántók, a gyep és a legelőterületek 20%-át teszik ki. E mellett a takarmánynövények (lucerna, silókukorica is jelentősek. A Vértes déli lejtőin kitünteti a szőlő és a csonthéjas gyümölcsök (szilva, őszibarack és a kajszibarack). Itt terül el az 1000 ha-s Móri borvidék is.

Jegyzetek

  1. ↑ 2,5-1 millió éve
  2. ↑ Mórt kivéve

Forrás

További irodalom

  • Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
  • Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
  • Joó István - Csepregi Szabolcs: A Móri-árok, továbbá a Bakony és a Vértes magassági irányú mozgásainak tanulmányozása, Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 4. sz. 3-8. old. [1]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Móri-árok&oldid=10888907”