Nyíradony
| Nyíradony | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kondásné Erdei Mária (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 4254 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7285 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 79,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 96,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′ | |||
 Nyíradony
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Nyíradony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíradony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyíradony város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járás központja.
Története
A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a 11. században lakott volt.
Az Árpád-kori Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták.
Nyíradony egykor Bihar vármegyéhez tartozott.
Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.) A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét.
1347-ben Adonymonostora (Odonmonustura) néven említették.
A 14. században a Gutkeled nemzetség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott.
1428-ban Monostoros-Adony néven a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal a Báthoriak voltak patrónusai. Ekkor a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott.
A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.
A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi pasa csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a 18. századig említést sem tesznek a településről.
Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parókiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még királyi kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot.
1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.
A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.
A 19. század híres földrajz-statisztikusa, Fényes Elek is írt Nyíradonyról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.[3]
1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének, Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Ehhez a járáshoz egészen 1950-ig tartozott, amikor is a járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg ill. Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták.
A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.
A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakította a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait is. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7778 | 7791 | 7677 | 7518 | 7269 | 7285 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Fekvése
A települést nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Balkánytól 8 km-re fekszik, Nyírmihálydi a 471-es főúton szintén 8 km-re található, míg keleti szomszédja, Nyírlugos, 10 km-re. Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el Nyíracsádra, ami 12 km-re van Nyíradonytól. Délnyugat felé az előbb említett 471-es főúton Hajdúsámsonon keresztül érhetjük el a 30 km-re fekvő Debrecent.
Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon. Korábban Nyíregyháza felől elérhető volt a Nyíregyháza–Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de 2007-ben a vasútvonal Nagykálló-Nyíradony közti szakaszán megszűnt a személyforgalom.
| Balkány | Szakoly | Nyírmihálydi |
| Abapuszta |
|
Nyírlugos |
| Debrecen | Nyírmártonfalva | Nyíracsád |
Nevezetességei
A Gúti-erdő csodálatos tájai, és az ismert Zsuzsi-vonat.
Testvértelepülések
Díszpolgárok
- Bucsku Lászlóné
- Dankó Sándor
- Dr. Pintye Ferenc
- Frank József
- Mászlé Lászlóné
- Simon Sándorné
- Szamos János
- Széll Kálmán
- Széll Kálmánné
- Szőllősi János
- Tálas János
- Véghseő Dániel
- Vitéz Rehó Etelka
Híres emberek
- Itt született 1913. október 16-án Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó.
Jegyzetek
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk
- Nyíradony Önkormányzatának honlapja
- Nyíradony friss hírei
- Nyíradony az utazom.com honlapján
- Légifotók Nyíradonyról
- Nyíradony.lap.hu - linkgyűjtemény
A Nyíradonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Álmosd · Bagamér · Fülöp · Nyírábrány · Nyíracsád · Nyíradony · Nyírmártonfalva · Újléta · Vámospércs |  | |
