Magyar forgalmi rendszámok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jelenlegi magyar forgalmi rendszám

Ez a szócikk a magyarországi forgalmi rendszámok történetéről szól.

Múlt[szerkesztés]

1901–1958[szerkesztés]

Az „automobilok” terjedésekor hamar igénnyé vált azok megjelölése. Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot. 1906-ban a „Magyar Automobil-Club” jegyzéke szerint a legnagyobb rendszám a 351-es volt (ezt Törley József egyik teherautója használta).

Az 1910 áprilisában kiadott belügyminisztériumi rendelet az ország területét 15 járműkerületre osztotta. Ezek a kerületek egy–egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek.

A II. világháború után új szabályozást vezettek be. A roncsokból felépített vagy külföldről behozott legális járművekre csekély összegért adtak használati engedélyt. A nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azt a tulajdonosok maguk készítették. (Ezért nincs pontos statisztika az akkori gépjárműállományról.)

1948-ban a benzinjegyek bevezetésekor derült ki, hogy sokan kitalált rendszámokat használtak és engedély nélkül közlekedtek. Sok volt a műszaki hiba miatti baleset is. Ezért a 20 000/1948 Közl. M. rendeletben kötelezővé tették a gépjárművek műszaki szemléjét, valamint új rendszámokat adtak ki. Az akkori állapotokra jellemző, hogy az első négy napon jelentkező 329 kocsiból csak 70 kapott rendszámot és 29-et véglegesen kitiltottak a forgalomból.

1958–1990[szerkesztés]

1958-tól vezették be a hatkarakteres rendszámokat, melyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel (pl. AB-12-34). A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak.

Magyar rendszám 1958 és 1990 között

A rendszámtábla színe fehér volt, fekete betűkkel. A 70-es évek elején vezették be a fekete alapon fehér betűs (ún. inverz) rendszámokat a szolgáltatóvállalatok járműveinél. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros rendszámainak rendszere ma is használatban van. Az ideiglenes E-1234 és PRÓBA 12-34 formátumok rendszere is hasonló volt.

Az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál. A négyzet alakú hátsó rendszámoknál a felső sorban csak betűk szerepeltek. Ilyen „kockarendszámot” azonban 1958-tól magánautókra nem adtak ki, akkor sem, ha bizonyos típusoknál ez a forma lett volna indokolt (kivétel: PRÓBA, amely elöl-hátul négyzet alakú volt, bármely járművön). Lassú járművekre és a mezőgazdasági vontatók egy részére háromszög alakú rendszám került, csak számokkal vagy 2 betű, 4 szám kombinációval, kötőjelezés nélkül.

A rendszámtábla a hatóság tulajdonát képezte, de a jármű tulajdonosának kötelező volt törődnie vele, akár újra is kellett festenie.

A használt rendszámokat, ha vissza is vonták, később sok esetben újra kibocsátották. A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat (pl. NN, UU, ZZ), ám a 80-as évek végén a privát tulajdonban levő járművek számának ugrásszerű növekedése nyomán ilyenekkel és más – korábban egyéb célra használt – tartományok még szabad részeinek felhasználásával igyekeztek lefedni a szaporodó autóállományt.

Jelen[szerkesztés]

Magyar rendszám 1990-től 2004-ig
Magyar EU-s rendszám 2004. május 1-jétől

Magyarországon a gépjárműveken jelenleg 6 karakter hosszúságú forgalmi rendszámok vannak használatban. Ezek sorozatrendszám esetén három betű, három szám felosztásban követik egymást, fehér alapon fekete karakterekkel. A bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín. A jelenlegi sorozat kibocsátása 1990 augusztusában kezdődött, hivatalosan az első ilyen rendszám az AAB-001-es volt.

Mezőgazdasági célú járműveken használnak hét karakter hosszúságú, M123456 formátumú, fehér alapon zöld színű rendszámokat is.

A rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló; alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található. („nemzeti rendszám”) A 2004. május 1-jén megtörtént Európai Uniós csatlakozás után kerültek használatba a bal oldalon (az ábrák alatti részen) kék alapszínű EU-s rendszámtáblák (A JDA-001-estől kezdve). Ezeknél kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) nemzetközi autójel található. Az EU-s rendszámok csak a hagyományos és a sárga színű (taxis, illetve bérfuvarozói) rendszámoknál váltották le a korábbiakat; a nemzeti rendszámon továbbra is a magyar zászló és a domború „H” betű található. Rövidesen bevezették a szélvédő sarkába helyezett regisztrációs matricát is, amelynek megléte az uniós rendszámoknál már kötelező.

Egy elveszített rendszám esetén, kérésre legyártanak egy harmadikat; de a következő alkalommal a jármű új rendszámot kap. A regisztrációs matrica megsemmisülése esetén is új rendszám kerül kiadásra. A sérült rendszámtáblát és/vagy regisztrációs matricát – amennyiben még azonosítható állapotú – kérésre újra legyártják. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása.

„A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi.” (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése)

Korábban a jármű hátsó rendszámtáblájára ragasztották fel a műszaki vizsga érvényességi idejét és a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességét igazoló matricákat. 2009-ben 147 000 új rendszám került forgalomba, míg 2016-ban már 360 000 darab. A jelenlegi ütemmel számolva körülbelül 2025 környékére fogynak el a mostani betűkombinációk.[2]

A rendszám szélén lévő H jelzés nem váltja ki a külföldi utazáskor kötelezően kihelyezendő államjelzést. Az EU-s rendszámtáblákkal rendelkező gépkocsikkal az Európai Unió területén külön felségjelzés nélkül is nyugodtan lehet utazni.

Típusai[szerkesztés]

1959-es évjáratú Ikarus 31 autóbusz OT rendszámmal
  • A – normál méret (európai szabvány: 520 mm * 110 mm)
  • B – kis méret (két soros: 240 mm * 130 mm) motorkerékpárra. (Olyan járművekre is ilyen kerül már, amelyekre a normál méret nem fér rá, ilyenek jellemzően az amerikai autók.)
  • C – normál méret (két soros: 280 mm * 200 mm).
  • D – matrica, csak előre (európai szabvány: 520 mm * 110 mm. (A korábban kiadott kisebb méretűek is használatban maradtak.)
  • E – különleges rendszám, (háromsoros: 130 mm * 240 mm) négykerekű segédmotorokra, a mopedautókra. Az egyetlen példány a jármű hátuljára kerül. (Eredetileg 2010-től minden mopedre kötelező lett volna, de a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a kétkerekűekre még nem lett az.)

A rendszámok között vannak olyan betűkombinációk, amikből az összes darab egy „A” és egy „C” típusú táblából áll. Ilyenek általában autóbuszokra, teherautókra illetve terepjárókra kerülnek.

Rendszámok csoportjai[szerkesztés]

Az utolsó I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt. Ezek számnak nézhetők, vagy összeolvasásuk a számmal okozhat optikailag tévedést, ezért nem lehet I, O vagy Q a rendszám hárombetűs kombinációinak a végén, csak kért rendszámok esetén, és Q a középső betű sem lehet, mert az meg O-nak olvasható. AQQ és AQW betűkombinációk viszont voltak. Ugyancsak volt motoroknál UCO és UDO, utánfutóknál pedig XAO sorozatban kiadva. Ezen kívül a budapesti régebbi Ikarus buszok rendszámai BPI és BPO betűkombinációval kezdődnek, ahol a BP Budapestet, az I 1-est, míg az O 0-t jelöl.


Egyedi rendszámok[szerkesztés]

Egyedi rendszám

Manapság már úgynevezett „egyedi rendszámok” is kérhetőek, az alábbi megkötésekkel:

  • Az első három karakter betű kell hogy legyen
  • Az utolsó karakter szám kell hogy legyen
  • A betűk után már csak számok következhetnek
  • A megtévesztő vagy félelemkeltésre alkalmas feliratokat elutasítják. (Például MAFIA, HEKUS, POLIC vagy ZSARU). A trágár vagy obszcén, valamint a nemiségre utaló kifejezésekhez sem járulnak hozzá (ezeket szériában sem adják ki).

Normál rendszámok[szerkesztés]

A rendszámok cseréjére eredetileg 1995. december 31. volt a határidő személy– és tehergépjárművek számára, ezért ebben az időszakban jóval több új típusú rendszámra támadt igény. Mivel a rendszámok kiosztása megyénként más ütemben zajlott az igénytől függően, ezért nem beszélhetünk napra pontos időpontokról, a megjelenésük időtartamában vannak átfedések, amelyek csupán becslések. A kezdőbetűket természetesen ábécé sorrendben adják ki, így amennyiben "eredeti" rendszámról van szó, akkor a rendszám és a jármű hozzávetőleges életkorát meg lehet határozni.

Alább azok az évek láthatók, amelyek az egyes kezdőbetűk megjelenésének és lezárásának évei lehettek:

A sorozatrendszámoknál felhasználható kezdőbetűk közül már csak az S, a T, a V, és a Z betűk maradtak hátra, a jelenlegi betűkombinációk leváltásáig.

A JDA kombinációtól "úniós rendszámokat" adnak ki.

Foglalt rendszámsorok[szerkesztés]

Egyes rendszámsorozatokat cégek, intézmények megvásároltak, hogy járműveiket ezzel is megkülönböztessék.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://users.atw.hu/adamveszner/hungary_en.html
  2. Már csak nyolc évre elég rendszámkombinációnk maradt. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  3. Mely városokban lehet zöld rendszámmal ingyen parkolni? (magyar nyelven). Villanyautósok. [2019. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 10.)
  4. Itt az első zöld rendszám (magyar nyelven). Hvg.hu. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  5. Archivált másolat. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  6. Ez az indok valójában hamis, hiszen a magyar forgalmi rendszámok első karaktere egyáltalán nem lehet szám, így nulla sem, ezért nem is lehetne Összetéveszteni az O betűvel.
  7. Archivált másolat. [2014. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 20.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:License plates of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar forgalmi rendszámok témájú médiaállományokat.