Törley József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csantavéri Törley József
Törley József (Kozmata Ferenc felvétele)
Törley József (Kozmata Ferenc felvétele)
Született 1858. január 10.
Csantavér
Elhunyt 1907. július 28. (49 évesen)
Oostende, Belgium
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Foglalkozása gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csantavéri Törley József témájú médiaállományokat.

Csantavéri Törley József Ernő Félix[1] (Szabadka,[2] 1858. január 10.Oostende, Belgium, 1907. július 28.) gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.

Családja[szerkesztés]

Apja, Schmierl Valentin (1823-1900),[3] 1848-as honvéd vadászhadnagy, édesanyja Antalfy Mária volt. Édesapja miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, nevét Törley Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szerepet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, a schmierenből illetve a streichenből származik, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni (Törlei). A vadászhadnagy, Törley Bálint, a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába az emigrációba, ahol az érdemes honfi Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. Törlei Bálintnak és feleségének Antalfy Máriának, három fia volt: Törley Antal (1853–1899), Törley Gyula (1855–1934) és Törley József (1858–1907). Törley Bálint második neje bajsai Vojnits Mária (1834-1885) volt.[4] 1896 április 1.-jén I. Ferenc József magyar király nemességet és előnevet adományozott Törley József, budapesti pezsgőgyáros és nagybirtokosnak.[5]

Törley József felesége székasi Sacelláry Irén. Irén édesapja székasi Sacelláry György (1824-1898) a Görög királyi Krisztius rend lovagja,[6] édesanyja Mirosavlevits Zsófia (1826-1896).[7] Sacelláry György építtette a Budapest XXII. kerületében található Sacelláry-kastélyt. Törley József és Sacelláry Irén házásságából nem született gyermek.

Tanulmányai[szerkesztés]

A grazi kereskedelmi akadémián tanult, s itt találkozott Teophil Roederer francia pezsgőgyárossal, aki őt francia-német nyelvű levelezőként alkalmazta. Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát.

Gyáralapítás és terjeszkedés[szerkesztés]

A kedvező fogadtatás után Törley József önállósította magát, és Reimsben gyárat alapított. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok), s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik. Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát, a cégbírósági bejegyzés szerint a Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter-Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Később kiváltak a cégből, s egy saját üzemet hoztak létre, amely jó ideig komoly konkurenciát jelentett Törleynek. 1890-ben a gyár az Anna utcába költözött át, ahol Törley egy 20 ezer négyzetméteres pincét létesített. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált.

A sikeres üzletember[szerkesztés]

Törley hamar felismerte a jó reklám fontosságát is. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kellékévé vált. 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon. 1898-1899-ben a Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió palack pezsgőt állított elő.

Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József királytól. A Millenniumtól Császári és Királyi Udvari Szállító cím birtokosa is volt.

Halála[szerkesztés]

1907-ben a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító nem sokkal élte túl, július 28-án oostendei nyaralása közben, vakbélgyulladás-perforáció miatt[8] váratlanul meghalt.

A gyár sorsa[szerkesztés]

A gyárat és a vagyont - mivel nem született gyermeke Sacelláry Irénnel való házásságából - bátyjainak fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a megszokott minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, a háború után mindössze négy fővel indult újra az igen szerény termelés, 1949-ben pedig államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd a 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.

Emlékezete[szerkesztés]

A világ borászati hagyományait õrzõ Bacchusi Borrendekhez csatlakozva Budafokon 1987-ben megalakult a világ első pezsgőrendje, a Chevaliers TÖRLEY.

Érdekesség[szerkesztés]

A pezsgőgyártó családja annak idején gyakran megfordult Topolyán, pontosabban a Vojnich családtól vásárolt zobnaticai birtokán, ahol kastélyt épített. A Csantavérről származó, földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett. Törlei Bálint három fia: az építészmérnök Törley Antal, akinek Magyarországon volt birtoka, a közgazdász Törley Gyula, aki Zobnaticán a kastélyt építtette, és Törley József, a budafoki pezsgőgyár névadó alapítója. A tulajdonos legjobb üzlettársa testvére, Gyula volt, a zobnaticai nagybirtokos. A cégalapító dédunokája, R. Törley Mária figurális szobrászművész.[9]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Törley József keresztelési adatlapja (Szabadka, Szent Teréz r.k.
  2. Egyes források szerint születési helye: Csantavér
  3. familysearch.org idősebb Törley Bálint gyászjelentése
  4. familysearch.org Törley Bálintné Vojnits Mária gyászjelentése
  5. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 819. oldal
  6. familysearch.org Sacelláry György gyászjelentése
  7. familysearch.org Sacelláry Györgyné Mirosavlevits Zsófia
  8. Quirin Károly: Látogatás a Törley Pezsgőgyárban – A pezsgő (magyar nyelven) (html). klauzal.hu (a Klauzál Gábor Társaság honlapja), 2009. március. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
  9. Boros Károly (2009. április 15.). „Törley Mária – szobrászművész”. demokrata.hu (a Magyar Demokrata honlapja). HU-ISSN 1417-6432. (Hozzáférés ideje: 2014. április 6.)  

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törley József témájú médiaállományokat.