Bagolyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Borzfalva szócikkből átirányítva)
Bagolyháza (Біласовиця)
Bilasovitsa villege.jpg
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Volóci járás
Rang falu
Irányítószám 89111
Körzethívószám +380 3136
Népesség
Teljes népesség 516 fő (2001) +/-
Népsűrűség 315,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 598 m
Terület 1,636 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bagolyháza (Ukrajna)
Bagolyháza
Bagolyháza
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 50′ 05″, k. h. 23° 02′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 05″, k. h. 23° 02′ 39″

Bagolyháza (Біласовиця) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Volóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Volóctól északnyugatra fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti neve Bilaszovica volt, ami személynév eredetű, szláv névadással jött létre, a kenézi jogokat gyakorló Bilasz-család nevét őrzi. A Bagolyháza nevet 1903-ban kapta a falu a településnevek magyarosítása során, mivel az eredeti névben a bila szovica (fehér bagoly) szókapcsolatot vélték felfedezni.

Története[szerkesztés]

Bagolyháza nevét 1689-ben említette először oklevél Bileczovech néven.

1727-ben Bilatzovicze, 1773-ban Bilas(z)owicza, 1913-ban Bagolyháza, 1925-ben Bilasovice néven írták

A falut az 1600-as évek második felében telepítette a Bilasz család.

1754-ben a Popovics család tagjai viselték itt a soltészságot, de a Schönborn család tisztjei e jogot elvették tőlük és a kenézi jogot a Bilasz családbeli örökösöknek adták vissza.

A magyarosított Bagolyháza nevet 1903-ban kapta a falu annak alapján, hogy a szláv névben a fehér bagoly szókapcsolatot vélték felfedezni.

1910-ben 120 lakosából 19 német, 101 ruszin volt. Ebből 102 görög katolikus, 18 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.

A településbe oldadt még az egykor önálló Borzafalva és Miskafalva is.

Borzafalva[szerkesztés]

Borzafalva, vagy Borszucsina nevét 1648-ban Borszuchina, Borszuczina néven említette először oklevél.

Nevének eredete: A Borszucsina helységnév ruszin eredetű, a ruszin-ukrán борсукъ~борсук ’borz’ állatnévből ered, amihez a birtoklást, illetve valamivel való ellátottságot jelentő-inъ képző kapcsolódik. A falu a környező erdők jellegzetes állatáról kaphattta a nevét a 17. század első felében, de talán nem alaptalan víznévi eredetét feltételeznünk, a kárpátaljai pataknevekben ugyanis gyakran szerepel a borz állatnév.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 110 görögkatolikus ruszin lakosa volt.

Az országos helységnévrendezés során, 1904-ben a Borszucsina nevet Borzfalvára magyarosították. A falut 1960-ban csatolták Bilaszovicához.

Miskafalva[szerkesztés]

Miskafalva, Miskarovica nevét 1648-ban Miskarovic néven említette először oklevél.

Nevének eredete: a Miskarovica helységnév szlovák, esetleg zempléni ruszin személynévi eredetű. Kenézi alapítású falu, kenézei hosszú időn keresztül a Miskar család tagjai voltak (1699-ben Miskar Kuzma, 1772-ben Marcus Miskár neve volt említve). A családnév alapja a szlovák miškár~ruszin мeшкаръ ’herélő’ foglalkozásnév,( vö. magyar miskárol ige), amihez, az -ica képző kapcsolódik.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 125 lakosából 14 német, 111 ruszin volt, melyből 111 görög katolikus, 14 izraelita volt.

1904-ben, az országos helységnévrendezés során a falu nevét Miskafalvára magyarosították.

Miskarovica 1960-ban egyesült Bilaszovicával.

Források[szerkesztés]

  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963856833X

Hivatkozások[szerkesztés]