Újpécs
Újpécs (Peciu Nou, Neupetsch) | |
A romai katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Újpécs |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307310 |
SIRUTA-kód | 158074 |
Népesség | |
Népesség | 3065 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 92 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 81 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 21° 03′ 29″45.605278°N 21.058056°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 21° 03′ 29″45.605278°N 21.058056°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpécs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újpécs (románul: Peciu Nou, németül Neupetsch, szerbül Ulbeč) település Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Fekvése
Temesvártól délnyugatra, a Temes folyó jobb partján, Torontálgyülvész és Torontáldinnyés közt fekvő település.
Története
Újpécs nevét 1333-ban említette először oklevél Veybech néven. 1334-ben Wybech, 1335-ben Vybech, 1806-ban Új Pécs, 1828-ban Új Péts, 1851-ben Új-Pécs-nek írták.
Újpécs egykor kamarai birtok volt. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is létezett. 1401-1406 között királyi birtok volt, és már mint város volt említve. A török időkben elpusztult és csak 1720-1730 körül népesedett be újra. Ekkor gróf Mercy német telepeseket telepített le itt. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. A feljegyzések szerint ekkor egy lovasezred állomásozott itt, kaszárnyája fel is van tüntetve egy 1783-as térképen. 1788-ban a törökök egy hadjáratuk során újból elpusztították, de ismét újranépesült.
1812-ben hetivásárok, 1823-tól pedig országos vásárok tartására is szabadalmat nyert. A 19. század első felében járási székhely is volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc őszi hadjárata során egy ideig Kiss Ernő honvéd tábornok hadai is állomásoztak a településen.
1910-ben 2442 lakosából 2220 német, 660 román, 99 magyar, 60 szerb volt. Ebből 2284 római katolikus, 115 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Közlekedés
A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma 1776-ban épült.
Hivatkozások
Források
- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .