Varsói Szerződés

Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés szervezetének jelvénye. A körfeliratban ez áll: Szojuz mira i szocializma, jelentése „A béke és a szocializmus uniója”
Tagállamok 1990-ben (sötét zöld) Korábbi tagállam (világos zöld)
Alapítva	1955. május 14.
Megszűnt	1991. július 1.
Típus	katonai szövetség
Székhely	Moszkva, Szovjetunió
Tagság	Albánia (1968-ban kilépett) Bulgária Csehszlovákia Lengyelország Magyarország NDK Románia Szovjetunió
Dolgozók száma	7,3
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat.

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. 1991-ben bomlott föl.

Előzményei

A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését, és 1955. május 14-én megalakította a Varsói Szerződést.

Egykori tagjai

A Varsói Szerződés tagállamai

• Szovjetunió
• Albánia (1961-től, a szovjet–kínai konfliktus kezdetétől nem vett részt az üléseken, 1968-ban kilépett)
• Bulgária
• Csehszlovákia
• Lengyelország
• Magyarország
• Német Demokratikus Köztársaság (a Varsói Szerződés katonai szervezetéhez csak a Nemzeti Néphadsereg megalakulása után, 1956 januárjában csatlakozott. 1990-ben Németország újraegyesítésével tagsága megszűnt, volt tartományai a NATO részévé váltak, melynek az NSZK már 1955 óta tagja volt.)
• Románia

Intézményei

Politikai Tanácskozó Testület (PTT)

A szervezet legfőbb politikai szerve, amely formálisan valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervet felügyelt.

Egyesített Titkárság

1976-ban állították fel, és a tagállamok képviselőiből állt. Minden kérdésben együttműködött a PTT-vel és a KGST-vel, különböző bizottságokat egyesített.

Külügyminiszterek Bizottsága

1976-ban állították fel, ajánlásokat dolgozott ki külpolitikai kérdésekben.

Katonai Tanács

1969-ben alakult, a szerződő feleknek erősebb beleszólási jogot biztosított.

Honvédelmi Miniszterek Bizottsága

1969-ben alakult.

A Varsói Szerződés hadvezetése

Csapatok létszáma a NATO (kék) és a Varsói Szerződés (piros) államaiban

Főparancsnokok

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokai (oroszul: Главнокомандующие Объединёнными вооружёнными силами стран-участниц Варшавского договора)

• 1955–1960: Ivan Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja
• 1960–1967: Andrej A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja
• 1967–1976: Ivan I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja
• 1977–1989: Viktor G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja
• 1989–1991: Pjotr G. Lusev hadseregtábornok

Főparancsnok-helyettesek

• 1955–1956: Konsztantyin K. Rokosszovszkij, Lengyelország marsallja
• 1956–1968: Marian Spychalski, Lengyelország marsallja
• 1968–1969: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok
• 1969–1972: Tadeusz Tuczapski hadosztálytábornok
• 1972–1986: Eugeniusz Molczyk hadseregtábornok
• 1986–1991: Antoni Jasiński hadseregtábornok

Törzsfőnökök

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnökei (oroszul: Начальники штаба Объединённых вооружённых сил стран-участниц Варшавского договора)

• 1955–1962: Alekszej I. Antonov hadseregtábornok
• 1962–1965: Pavel I. Batov hadseregtábornok
• 1965–1968: Mihail I. Kazakov hadseregtábornok
• 1968–1976: Szergej M. Styemenko hadseregtábornok
• 1976–1988: Anatolij I. Gribkov hadseregtábornok
• 1989–1991: Vlagyimir Ny. Lobov hadseregtábornok

Törzsfőnök-helyettesek

• 1969–1975: Zdzisław Studziński altengernagy
• 1975–1978: Józef Kamiński hadosztálytábornok
• 1978–1986: Stanisław Antos hadosztálytábornok
• 1986–1989: Wacław Szklarski hadosztálytábornok
• 1989–1991: Zbigniew Blechman hadosztálytábornok

Jellege

A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A kétoldalú megnemtámadási egyezmények helyébe többoldalú védelmi szervezet lépett. A tényleges hatalmi viszonyokon keveset változtatott, de a Szovjetuniónak cserelehetőséget nyújtott a NATO feloszlatása fejében. Egyúttal lehetőséget teremtett a szovjeteknek, hogy rendezze a népi demokráciákban állomásozó csapatai státuszát, ami az 1956. őszi válság után elkerülhetetlenné vált. A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól.” Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a szövetség révén (ezt tartalmazza a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína). A Varsói Szerződés igazi értelme tehát az volt, hogy az egyes országokban elhelyezett szovjet csapatok segítségével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely a legjobban megfelel a szovjet hatalmi és katonai törekvéseknek.

Jelvények a Varsói Szerződésben

• 
  Az Unió a béke és a szocializmus
• 
  A Brothers in arms (1970)
• 
  Közös gyakorlatok-72 pajzs, Csehszlovákia (1972)
• 
  a Varsói Szerződés 25 éve (1980)
• 
  A Varsói Szerződés légi erők
• 
  Közös gyakorlatok, pajzs-82-Bulgária (1982)
• 
  a Varsói Szerződés 30 éve (1985)

Megszűnése

1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Ennek nyomán 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, majd három hónap múlva, 1991. július 1-jén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete is.

1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett.

Lásd még

• NATO
• CSTO

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat.

• Magyarország 50 éve csatlakozott a Varsói Szerződéshez mult-kor.hu
• Jakus János: A VSZ gyakorlatainak jellemző vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren – Hadtudomány, 2005. 3. szám (október) MTA MHTT
• Pataki István: A Varsói Szerződésről és a délnyugati hadszíntérről c. könyvének elemzése dr. Jakus János alezredes, hadtörténésztől – Hadtudomány, 2006. 1–2. szám (június) MTA MHTT
• M. Szabó Miklós: A Varsói Szerződés és a Magyar Néphadsereg viszonyrendszerének néhány kérdése az 1960-as években. Hadtudomány 2008/1. 3–19.
• http://www.mult-kor.hu/20110701_igy_esett_szet_a_varsoi_szerzodes
• A Varsói Szerződés szövege online: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=EDDBFR

Források

• Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. Európa, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-389-760-2
• Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956-1957, Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest ISBN 963 9610 55 0

További információk

• Záróközlemény a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésszakáról. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak nyilatkozata; Állami Politikai Kiadó, Bukarest, 1956
• Útmutató "A szocialista tábor hadseregei a magyar néphadsereg fegyverbarátai" c. téma feldolgozásához; Zrínyi Honvéd Kiadó, Bp., 1958
• Nicolae Ceauşescu: Beszéd a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülésén. 1968. június 19. / A Román Kommunista Párt Központi Bizottság plenáris ülésének határozata a Románia Szocialista Köztársaság küldöttsége által a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága moszkvai tanácskozásán kifejtett tevékenységről; Politikai Kiadó, Bukarest, 1968
• Puja Frigyes: Miért van szükség a Varsói Szerződésre?; Kossuth, Bp., 1970 (Napjaink kérdései)
• Együtt. Képek a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek életéből; összeáll. Döndő Rezső; Zrínyi, Bp., 1975
• Hűség az internacionalizmushoz. 1955–1975. Részletek Kádár János 1974. március 28-i beszédéből; Zrínyi, Bp., 1975
• Az egyesített fegyveres erők. 20 éves a Varsói Szerződés; Zrínyi, Bp., 1975
• A Varsói Szerződés húsz éve; Kossuth, Bp., 1975
• Barátok, fegyvertársak; Zrínyi, Bp., 1976
• A Varsói Szerződés szervezete. 1955–1975. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Marjai József et al.; Kossuth–Zrínyi, Bp., 1976
• Sterl István: A béke védőpajzsa. A Varsói Szerződés; MHSZ, Bp., 1978
• A Varsói Szerződés, 1955-1980. Kronológia és bibliográfia; előszó, kronológia Pataki István, bibliográfia Kiss Dezsőné, Herendi Károly; ZMKA Tudományos Könyvtár, Bp., 1980
• Haber Péter–Gyenes Mihály: Egyesített fegyveres erők. A Varsói Szerződés negyedszázada; MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központ, Bp., 1980
• Pataki István–Sterl István: Negyedszázad a szocializmus és a béke szolgálatában; Zrínyi, Bp., 1980
• Serfőző László: Védőpajzs; Zrínyi, Bp., 1980
• Hollósi István: 25 éves a Varsói Szerződés; TIT, Bp., 1980 (Hadtudományi füzetek)
• A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1980. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1981
• Az NDK Nemzeti Néphadserege – szövetséges partner a Varsói Szerződésben; Militärverlag, Berlin, 1984
• Szövetség a béke és biztonság védelmében. 30 éves a Varsói Szerződés; összeáll. Hatvani Károly; Reflektor, Bp., 1985
• A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1985. Dokumentumok; szerkbiz. Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1986
• Csabai György–Szántó Mihály: Átváltozások, 1989–1999. A Varsói Szerződéstől a NATO-tagságig; Zrínyi, Bp., 2001 (A Magyar Honvédség 150 éve)
• Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel; Kairosz, Bp., 2003 (Az én történelmem)
• Dobák Imre–Endrődi Ferenc: A magyar rádióelhárítás nemzetközi együttműködésének története, 1955–1990; közread. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar; NKE Rendészettudományi Kar, Bp., 2014
• M. Szabó Miklós: A Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés csapatainak részvétele Csehszlovákia megszállásában. 1968. augusztus 20–október 31.; Dialóg Campus, Bp., 2019