Técső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 5.38.173.112 (vitalap) 2021. május 23., 00:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek)
Técső (Тячів)
Técső főutcája
Técső főutcája
Técső címere
Técső címere
Técső zászlaja
Técső zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásTécsői járás
KözségTécső község
Rangváros
Alapítás éve1329
PolgármesterIvan Kovacs
Irányítószám90500
Körzethívószám+380 3134
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség8887 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség329,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület27 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 41″, k. h. 23° 34′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 41″, k. h. 23° 34′ 20″
Técső (Kárpátalja)
Técső
Técső
Pozíció Kárpátalja térképén
Técső weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.

A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.

Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Népessége

A népesség alakulása 2017 és 2022 között
Lakosok száma
8980
9019
8887
201720192022
Adatok: Wikidata

Közlekedés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, valamint az N-09-es MunkácsRohatinLviv főútvonal.

Látnivalók

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

Técső központja

Testvérvárosai

Híres emberek

Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

Técső az irodalomban

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

Jegyzetek

Források

További információk