Póla
| Póla (Pula) | |||
 | |||
| Póla látképe, középen az amfiteátrum | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Isztria | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Boris Miletić (IDS) | ||
| Irányítószám | 52100 | ||
| Körzethívószám | +385 052 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 52 220 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1201 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 30 m | ||
| Terület | 51,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 52′ 13″, k. h. 13° 50′ 44″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 13″, k. h. 13° 50′ 44″ | |||
| Póla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Póla témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében. Legfőbb nevezetessége az amfiteátrum.
A község (járás) települései
Póla és Stinjan.
Fekvése
A város az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.
A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Északon két nagyobb sziget fekszik: a Szent Jeromos-sziget és a Kozada.
Városrészek: Šijanska šuma és Veli Vrh.
Története
A történelem előtti időkben
Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik.[2] A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A több mint háromezer éves hagyományokkal rendelkező Póla Isztria legnagyobb városa. Az első írásos emlék Póláról az i. e. 10. századból való. Az első települést az illírek alapították.
A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Iaszón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút Kolkhiszból. Az őket üldöző kolkhisziaknak végül nem sikerült elfogni egyikőjüket sem, ezért a büntetéstől tartva nem tértek vissza Kolkhiszba, hanem az Adriai-tenger vidékén új hazát alapítottak Isztriában Póla néven, amely a "szökevények városát" jelentené.
Az ókorban
A rómaiak az Isztriai-félszigetet i. e. 177-ben foglalták el. A kolónia azonban i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Iuliáról neveztek el.
425-ben püspökséget alapítottak a városban.
A középkorban
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A Szűz Mária-székesegyházat ekkor kezdték el építeni.
A szlávok a 7. században érkeztek.
788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.
1238-ban IX. Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották. 1267-ben majd 1397-ben le is rombolták Pólát.
Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek (1258-1271), majd a 13-14. század fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város fölötti fennhatóság megszerzéséért.
A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát genovai, magyar és Habsburg-hadseregek,[3] emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt 1750-es évekre 300 ember maradt.
Az újkorban
A Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, Napóleon császár Isztriát a birodalmához csatolta 1805-ben.
1813-ban a város és a félsziget az Osztrák Császárság része lett, mint a Tengermellék tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.
Mali Lošinjban, a Lošinj szigeten lett a Habsburg-család nyári rezidenciája. Számos, abban az időben korszerűnek számító üzem létesült, hadikikötőt és hajógyárat hoztak létre. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe.
Ausztria–Magyarország birtokában
1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett a Habsburg Birodalom fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.[4][5] Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.
Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész Császári és Királyi Hadiflotta fő bázisa.[4] A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918. október 31-én, amikor a háború már véget ért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt, nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a Viribus Unitis csatahajót.
A 20. században
Az első világháború után Póla az Olasz Királyság része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A fasiszta kormány a nem-olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.
1943-ban az olaszok kapituláltak, és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is Josip Broz Tito hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a Morgan-vonal alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A város területe így a B zónán belüli enklávé volt. A párizsi békeszerződés alapján kijelölt zónákat 1954-ben megszüntették és a határok véglegesítése során Jugoszlávia kapta meg a félszigettel együtt.
A háború után 1946-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba (isztriai exodus). Carlo Schiffrer 1946-os adatai szerint a város lakosság 87 787 fő, amelyből 64% olasz, 32% horvát. 1948-ban viszont csak 19 595 fő a város lakossága.
1991-ben Póla a független Horvátország része lett.
Éghajlata
Póla éghajlata nedves szubtrópusi[6](Köppen klímarendszere szerinti „Cfa klíma”),[7] amely enyhe téllel és meleg nyárral jár. Évente 2 316 vagy naponta 6,3 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 13,2 °C.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,5 | 10,6 | 13,3 | 15,7 | 20,8 | 25,0 | 27,5 | 27,4 | 24,1 | 19,0 | 13,8 | 10,7 | 18,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 5,6 | 5,5 | 8,3 | 11,7 | 15,9 | 19,9 | 22,7 | 22,7 | 19,4 | 15,1 | 10,0 | 7,2 | 13,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,8 | 1,5 | 3,3 | 5,5 | 10,0 | 14,3 | 16,5 | 16,2 | 13,6 | 9,5 | 4,6 | 1,8 | 8,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 78 | 64 | 65 | 70 | 56 | 53 | 48 | 75 | 85 | 80 | 112 | 85 | 871 |
| Forrás: Worldclimate.com | |||||||||||||
Lakosság
Póla a megye legnagyobb városa, agglomerációval együtt 2007-ben több, mint 100 000 lakosa volt. A 2001-es népszámlálás szerint a városban 58 594 fő lakott, ezzel a 9. legnagyobb város volt Horvátországban. A népsűrűség 2001-ben 1093 fő/km², ezzel az 5. legsűrűbben lakott település az országban.
Nemek megoszlása a következő: A férfiak száma 28 033 fő (47,84%), míg a nők száma 30 561 fő (52,16%).
Nemzetiségek tekintetében a lakosság 71,65%-a horvát, 5,83%-a szerb, 4,82%-a olasz, 1,67%-a bosnyák, 1,25%-a szlovén, a többi egyéb nemzetiségű.[8]
A lakosság többsége római katolikus (68,34%).
Közigazgatási beosztás
A város 16 városrészből áll, ezek:
| Név | körzetei | területe (m²) | lakosság (2001) | népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|
| Óváros | Pula negyed, Sveti Martin, Portarata és Arsenal | 1 803 570 | 4 803 | 2663,1 |
| Kaštanjer | Kaštanjer negyed | 688 533 | 5 166 | 7502,9 |
| Monte Zaro | Monte Zaro negyed | 323 720 | 3 502 | 10 818 |
| Sv. Polikarp - Sisplac | Sveti Polikarp negyed, Tengerészek kórháza és Sisplac | 794 822 | 7 776 | 9783,3 |
| Veruda | Veruda negyed, Valsaline, Monsival, Saccorgiana i Verudella | 1 807 715 | 5 .698 | 3152 |
| Stoja | Musil negyed, Vergarola, Sveti Petar, Barake, Valkane, Valovine és Stoja | 2 955 950 | 1622 | 548,7 |
| Nova Veruda | Vidikovac negyed, Marina Veruda, Fischerhutte és Bunarina | 1 369 152 | 2 748 | 2007,1 |
| Šijana | Šijana negyed, Monteghiro és Valica-Ilirija előváros, Vidrijan és Vernal | 3 421 918 | 6 897 | 2015,5 |
| Štinjan | Szt. Jeromos-sziget, Kozada, Szt. Katarina-sziget | 6 055 036 | 1366 | 225,6 |
| Veli Vrh | Veli Vrh előváros, Paganor, Karšiole és Vallelunga | 3 596 220 | 2 944 | 818,6 |
| Busoler | Busoler előváros, Škatari, Šikići, Valmade, Monteserpo-Komunal, Kaiserwald és Valtursko-mező | 11 070 417 | 2 376 | 214,6 |
| Valdebek | Valdebek negyed és Dolinka | 4 715 057 | 2 226 | 472,1 |
| Arena | Arena negyed, Croatia és a pályaudvar | 467 687 | 4 971 | 10628,9 |
| Vidikovac | Monte-rizzi és Drenovica negyedek | 1 098 976 | 5 883 | 5353,2 |
| Gregovica | Pragrande, Sveti Mihovil, kórház és Gregovica | 1 408 490 | 2 680 | 1902,7 |
| Monvidal | Monvidal negyed | 349 259 | 2 044 | 5852,4 |
| Összesen | 41 926 522 | 62 702 | 1495,5 |
Gazdaság
.jpg)
A fő iparág a városban a hajóépítés és kereskedelem és a turizmus. Nagyobb cégek a városban:
- Uljanik-hajógyár [1]
- Tehnomont-hajógyár [2]
- Istra cement d.o.o. (cementgyár)
- Brionka d.d. (élelmiszeripar) [3]
- Schott Boral d.d. (műszaki üveggyártás) [4]
- Bina Istra d.d. (építőipar) [5]
- Istragradnja d.d. (építőipar) [6]
- Cesta d.o.o. (útépítés)
- Arenaturist d.d. (turizmus) [7]
- Uniline d.o.o (turizmus) [8]
A város magyar vonatkozásai
- I. (Endre) András magyar király fia, Salamon 1063-1074 magyar királyt a legenda szerint, a helyi Mária mennybevétele székesegyházban temették el.
- Itt született Horthy István kormányzóhelyettes.
Látnivalók
A város közelében fekszik a Brijuni Nemzeti Park.
1870-ben hajómúzeum nyílt a világon elsőként.
Póla legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres. A római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.
További két ókori római látnivaló a Sergius-diadalív és az Augustus és Róma-templom az 1. századból, amelyeket Augusztus idején építettek a fórumon. A templom 16 méter széles, 8 méter magas
A kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.
Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a Kr. e. 1. századból. A zárókő Hercules fejét ábrázolja, aki az ókori Póla védőistene volt. Lucius Calpurnius Piso Caesoninus és Caius Cassius Longinus neve szerepel, akiket a római szenátus bízott meg, hogy alapítsák meg a pólai kolóniát. Póla alapítását a Kr. e. 47-44 közötti időszakra teszik.
Az augustusi fórum az 1. században épült, közel a tengerhez. A fórum köré Minervának, Junónak és Jupiternek építettek egy-egy templomot. Ez a hely volt a vallás mellett a kereskedelmi és a közigazgatási központ is, majd a középkorban a város központi tere.
A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból[9] ill. a 100 méter sugarú nagy római színház az 1. századból.
A bizánci Szépséges Szűz Mária-kápolna ókeresztény bazilika, amelyet a 6. században emeltettek és egy benedek-rendi apátság része volt. Építését Maximianus ravennai érsek támogatta. A háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. A fali képeket a 15. században rekonstruálták a korábbi ókeresztény képeket. Amikor a velenceiek elfoglalták a várost 1605-ben sok drága tárgyat elvittek Velencébe a Szent Márk-dómba.
Szent Ferenc-templom és kolostor a 13. században épült, majd 1314-ben átépítették román stílusban. Az egyhajós templomnak 3 apszisa van. A templomban található egy kétlépcsős szószék. Faoltárkép a 15. században készült. A kolostor a 14. században épült.
A Szűz Mária-székesegyház a 6. században épült, amikor a póla püspöki székhely lett. Ezen a helyen imádkoztak a római korban az ókeresztények. A 10. században kibővítették. A 15. században felújították a templomot, a mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot építettek neki. A templom ma is tartalmaz román és bizánci elemeket, ill. a felső ablakokat a főhajón is ekkor építették. Az oltár területén még mindig látható az 5. és 6. századból származó mozaikot. Az ablakokat 1242-ben gótikus stílusban építették át. A harangtorony a templom előtt épült 1671 és 1707 között az amfiteátrum köveiből.
Szent Miklós szerb ortodox templom a 6. században épült a ravennai épületek stílusában, de a 10. században kibővítették. A 15. és 16. században ikonokat helyeztek el a templomban, a végleges ikonosztázt a görög Tomios Batos készítette el a 18. században.
Az Isztriai Archeológiai Múzeum a parkban található, a római színházhoz és a kettős kapuhoz közel. A múzeumi gyűjteményt Auguste Marmont marsall alapította 1802 augusztusában, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai ill. környékbeli tárgyak találhatóak.
Szent Antal-templom és kolostor az egyik legszakrálisabb emléke a városnak. A harangtornya 45 méter magas.
Pólában 20 erődből álló erődrendszer található, amelyet a 19. században az osztrákok építettek ki, amikor hadikikötő volt.
Kultúra
Pólában két múzeum található: az Isztriai Archeológiai Múzeum és az Isztria Történeleme Múzeum. Tervben van négy új múzeum: Művészeti Múzeum, Tengerészeti Múzeum, Nyomtatás Múzeuma és Antun Motika Múzeum.
A városban két nagyobb könyvtár működik: Pólai Egyetemi Könyvtár és a Városi Könyvtár és Olvasóterem. A városrészekben is találhatóak kisebb könyvtárak: Veruda Könyvtár, Vodnjan Könyvtár, Žminj Könyvtár.
A legfontosabb színház az Isztriai Nemzeti Színház (INK). Egyéb színházak: Kis Isztiriai Bábszínház és a Dr. Inat Színház.
Valamikor több mozi is működött a városban, azonban mára csak a Kino Valli maradt meg, ahol évente rendezik meg a Pólai Filmfesztivált.
Póla területén 4 kulturális egyesület működik: OKUD Istra, KUD Matko Brajša Rašan, KUD Uljanik és KUD Lino Mariani. Megemlítendő még a helyi mazsorettegyesületet.
Oktatás
Pólában 13 általános és 12 középiskola van, amelyekből egy-egy olasz nemzetiségű magániskolák. 2006-ban a Juraj Dobrila Egyetem kihelyezett egy kart: Politechnikai kar.
Közlekedés
.JPG)
A Pólai repülőtér a várostól délkeletre található. 1990 előtt 700 000 fő utas fordult meg a reptéren. A 21. században csökkent a forgalma, mivel közel van Trieszt, Fiume, és ezek reptereire ment át a forgalom.
Vasúti közlekedés szempontjából a város elhanyagolt. A legjelentősebb vonal is csak megyén belül közlekedik (Póla-Lupoglav). Ha Horvátország más vidékére utaznak az emberek, akkor Szlovéniába is be kell térniük, majd vissza.
A várost autópályán is meg lehet közelíteni Zágráb felől az A8-ason illetve Trieszt felől az A9-esen.
A helyi autóbusz-közlekedés szállítja a város embereit. A buszok 5 és 23 óra között közlekednek 11 városi és 12 elővárosi vonalon.
A tengeri közlekedés is jelentős. Zárába, Lošinjba és Velencébe is el lehet jutni vízi úton.
Pólában 1904-ben építették ki a villamoshálózatot, azonban 30 év múlva meg is szűnt.
Sport
A városban több sportklub is működik.
- labdarúgás: NK Istra, NK Istra 1961, NK Pula ICI, NK Veli Vrh, NK Štinjan.
- kosárlabda: KK Pula 1981, KK ŽKK Pula, KK Stoja
- röplabda: OK OTP banka, OK Veli Vrh
- atlétika: AK Istra
- kézilabda: Férfi és Női Kézilabdaklub
- Asztalitenisz: SK Istra, SK Arena
Minden év végén a Mate Parlov sportpályán egy hagyományos kispályás labdarúgótornát tartanak.
Póla, mint tengerparti város sok vízisporttal foglalkozó csapatot tudhat magáénak:
- vízilabda: VK UPAS Jadrograd, VK Pula
- evezés: VK Istra
- vitorlázás: JK Uljanik, JK Vega
- úszás: PK Pula, PK Arena
Testvérvárosai
.JPG)
Szeged, Magyarország (2003)
Graz Ausztria (1972)
Trier Németország (1971)
Imola Olaszország (1972)- Verona (1982)
Kranj Szlovénia
Čabar Horvátország (1974)- Varasd Horvátország (1979)
Velesz Macedónia (2002.)
Novorosszijszk Oroszország (1997.)- Pécs, Magyarország (partnerváros)
Média
Glas Istre: naponta megjelenő folyóirat, főleg Pólán, és vonzáskörzetében történtekről. NIT TV-független isztriai televíziós csatorna. Butiga-az egész Isztriát átfogó hirdetőújság, nagyon jelentős, központja Fiume és Pula.
Rádió
Híres emberek
- Wolf von Aichelburg, erdélyi német író
- Miroslav Bertoša, horvát történész
- Boris Biletić, horvát irodalmár
- Egidio Bullesi, tengerész, boldoggá avatott karitatív munkás
- Klara Buršić-Matijašić, archeológus
- Aldo Drozina, labdarúgó
- Stipe Drviš, volt ökölvívó világbajnok a félnehézsúlyú kategóriában
- Darko Dukovski, horvát történész
- Jadranka Đokić, színésznő
- Wilhelm Ehm, honosított német politikus
- Sergio Endrigo, az egyik legismertebb olasz énekes és dalszerző
- Franz Karl Ginzkey, osztrák katona, író
- Alojz Gradnik, szlovén költő
- Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg, osztrák és lengyel katona
- Horthy Miklós, magyar admirális, kormányzó
- Pulai Jakov, építész
- Vinko Jelovac, horvát kosárlabdázó, később edző
- James Joyce, ír író
- Aldo Kliman, költő, novellista és kritikus
- Robert Koch, orvos
- Boris Komnenić, szerb színész
- Crispus, I. Nagy Konstatin fia (itt halt meg 326-ban)
- Matko Laginja, horvát politikus
- Robert Matijašić, archeológus
- Ravennai Maximianus ravennai érsek
- Luigi Mioni, fényképész
- Mijo Mirković horvát irodalmár
- Antun Motika, festő
- Daniel Načinović, irodalmár
- Maximilian Njegovan, admirális
- Tamara Obrovac, énekesnő
- Johann Palisa, osztrák asztronómus
- Mate Parlov, horvát bokszoló
- Herman Potočnik szlovén mérnök
- Stiven Rivić, labdarúgó, jelenleg a NK Istra 1961 csapat tagja
- Antonio Smareglia (1854-1929), olasz zeneszerző
- Hede von Trapp, osztrák költőnő, festő és grafikus
- Alida Valli, színész
- Dragan Velikić, irodalmár
- Antoine De Ville, francia katonai vezető
- Slavko Zlatić, zeneszerző
- Damir Burić, olimpiai bajnok horvát vízilabdázó
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A short historical overview of Istria and, especially, Pula
- ↑ Ivelja-Dalmatin, Ana. Pula. Tourist Monograph. 2005-2009 Turistička naklada d. o. o., Zagreb. ISBN 9532151206.
- ↑ a b First World War - Willmott, H.P., Dorling Kindersley, 2003, Page 186-187
- ↑ Cresswell, Peterjon: 2006, Page 117
- ↑ World map of Köppen – Geiger Climate Classification. koeppen-geiger.vu-wien.ac.at, 2006. április 1. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
- ↑ Országos Meteorológiai Szolgálat - A Föld éghajlatának osztályozása Köppen szerint
- ↑ 2001-es népszámlálás
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-865.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pula című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
További információk
