Ugrás a tartalomhoz

MÁV 420 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 19., 15:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (javított infobox nem igényli ezeket a mértékegységet AWB)
MÁV 420 sorozat
MÁV IVa. osztály
MÁV 420 sorozat
CFR 420 sorozat
ČSD 402.1 sorozat
GYSEV 420,019
Pályaszám
MÁV 1891-ig: 501–538, 1201–1205
MÁV 1891-től: IVa. osztály 4041-4083
1911-től: 420,001-043
Általános adatok
GyártóLf. v. Sigl, Bécsújhely;
WLF, Floridsdorf;
MÁV Gépgyár, Budapest
Gyártásban1882-1891
SelejtezésMÁV: 1953-ig
ČSD: 1949
DarabszámMÁV: 43 db
BEB: 3 db
ČSD: 3 (BEB-től) db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésD
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 085 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség30 km/h
Ütközők közötti hosszrövid füstszekrénnyel: 15 568 mm
amerikai füstszekrénnyel: 16 047 mm mm
Hosszrövid füstszekrénnyel: 9 038 mm
amerikai füstszekrénnyel: 9 516 mm
Magasságrövid füstszekrénnyel: 4 468 mm
amerikai füstszekrénnyel: 4 570 mm
Szélesség3 078 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3 600 mm
Teljes tengelytávolság3 600 mm
Üres tömegrövid füstszekrénnyel: 41,84 t
amerikai füstszekrénnyel: 43,11 t t
Szolgálati tömegrövid füstszekrénnyel: 47,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 47,82 t t
Tapadási tömegrövid füstszekrénnyel: 47,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 47,82 t t
Legnagyobb tengelyterhelésrövid füstszekrénnyel: 12,42 t
amerikai füstszekrénnyel: 12,15 t
Fékek
Típusakézifék, kezdetben: Hardy-rendszerű légűrfék, Le Chatelier-berendezés
Rögzítőfékkézifék
Vonatfűtésgőz
Legkisebb pályaívsugár180/120[1] m
Gőzvontatás
SzerkezetszámMÁV Gépgyár: 32.
JellegD-n2
Szolgálati tömeg szerkocsivalrövid füstszekrénnyel: 81,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 81,82 t
Hengerek
Száma2
Átmérője520 mm
Dugattyú lökethossza610 mm
Állókazán típusaporosz rendszerű, síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

rövid füstszekrénnyel: 1 787,5 mm
amerikai füstszekrénnyel: 1 800 mm
Gőznyomás10 bar
Tűzcsövek
Száma219 db
Belső/külső átmérője46,5/52 mm
Hossza4 660 mm
Rostélyfelület2,0 m²
Sugárzó fűtőfelület9,8 m²
Csőfűtőfelület166,7 m²
Hasznos gőztermelő képesség
5 405 kg/h
Gépezeti vonóerő89,47 kN
Tapadósúlyból számított vonóerőrövid füstszekrénnyel: 73,91 kN
amerikai füstszekrénnyel: 75,05 kN
Vezérmű rendszereStephenson, keresztezett
Szerkocsi
TípusaB
Szolgálati tömege34
Vízkészlet12,5 m³
Tüzelőanyag-készlet8,8 m³
SablonWikidataSegítség

A MÁV IVa. osztályú, 1911-től 420 sorozatú mozdonya egy magyar hegyipálya tehervonati szerkocsis gőzmozdonytípus volt. Szerkezetszáma a MÁV Gépgyárban 32. volt. A MÁV-on kívül néhány darabot a Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is vásárolt.

Története

A MÁV vezetése a Salgótarján-Ruttka vonal szénszállító vonatai továbbításához nyolc db négycsatlós mozdonyt rendelt a bécsújhelyi Sigl mozdonygyártól a IV. osztályú mozdonyok mintájára némiképp korszerűsítve. Így azoktól megkülönböztetendő a IVa osztály besorolást kapták. A IV. osztályú mozdonyok keretét, futóművét és gépezetét változatlanul hagyva csupán a kazánon változtattak. Megemelték a gőznyomást 10 atmoszférára ami a kazán hatásfokának (és egyben teljesítményének is ) 7-7,5%-os növekedését eredményezte. Ezen kívül még a IV osztály Trick rendszerű tolattyúit cserélték egyszerű kagylós síktolattyúra a vezérlés egyéb elemeit változatlanul hagyva. Az első mozdonypkat a Sigl 1882 augusztusában szállította (8 db-ot) majd 1883 és 1884-ben 10-10 továbbit. 1885-ben a floridsdorfi mozdonygyár is szállított 10 db-ot, s végül az Államvasúti Gépgyár is szállított 5 db-ot. Valamennyi mozdonyt fölszereltek La Chatolier ellengőzfék berendezéssel, továbbá az első 5 db Sigl mozdonyt Hardy rendszerű légűrfékkel amely azonban nem átmenőrendszerű volt, csupán a szerkocsi kerekeit fékezte. Ezeket később le is szerelték, csupán a kéziféket meghagyva. A mozdonyokat mélyenjáró alkatrészeik (gőzhengerek, rúdfejek, hamuláda) zömmel csak eredeti honos fűtőházaik (Zólyom, Ruttka, Fülek) körzetében használták, máshová áthelyezni csak igen korlátozottan lehetett őket. Ezért is tekinthetők a IV és IVa osztályok a ruttkai körzet tipikus tehervonati mozdonyainak a XX. század fordulója környékén.

A mozdonyok a MÁV első számozási rendszerében az 501-538 pályaszámokat kapták, majd 1892-től a másodikban a IVa osztály 4041-4083 pályaszámait, amit 1911-től 420.001-043-ra változtattak.

Az I. világháborút követően a 43 db mozdonyból mindössze 4 maradt MÁV állományban melyek zömmel tolatószolgálatot láttak el.

A II. világháborút egyedül a 420.017 pályaszámú mozdony élte túl melyet a MÁV 1953-ban selejtezett.

A Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is rendelt három a IVa osztállyal azonos mozdonyt 1890-ben. Ezek a BEB IV osztály 304-306 pályaszámait kapták.

A BEB 1923-as államosításakor a mozdonyok a Csehszlovák Államvasutak ČSD tulajdonába kerültek, ahol 412.004–006 pályaszámmal látták el őket. Ezen üzemeltek az 1949-es selejtezésükig. A ČSD 412.0 sorozatba lett még beosztva néhány más BEB IV osztályú mozdony is.

Jegyzetek

  1. Nyílt vonalon / iparvágányon

Források

  • Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
  • Fialovits Béla. A M.Á.V. gőzmozdonyainak történeti fejlődése IV., Technika, 1941./8. szám 
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 
  • Griebl, Helmut. ČSD Dampflokomotiven (német nyelven) (1969) 
  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993 

Sablon:Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai