IV. Fülöp spanyol király
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp, spanyolul: Felipe el Grande; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV. Fülöp néven (spanyolul: Felipe IV de España) haláláig, valamint portugál és algarvei király III. Fülöp néven (portugálul: Filipe III de Portugal e Algarves) 1640-ig. Fülöp volt házának ötödik tagja a spanyol trónon, amelynek több mind negyvennégy évig, 1621-től 1665-ös haláláig tartó uralkodása a harmadik leghosszabb regnálásnak számít a spanyol történelemben.
Nagy Fülöp a művészetek nagy pártfogójaként olyan alkotók mecénása volt mint Diego Velázquez, országa, a Spanyol Birodalom uralkodása végére 4,7 millió négyzetmérföldön terült el, ám az impériuma más tekintetben hanyatlásnak indult, melyeket nem tudott sikeresen reformálni, a javarészt az ő regnálása alatt zajló harmincéves háború, melyben a Német-római Birodalom és a Katolikus Liga oldalán harcolt, további komoly kiadásokat jelentett és elmélyítette a szomszédos Francia Királysággal fennálló konfliktushelyzetet, továbbá az ő uralma alatt vívta ki magának függetlenségét Portugália.
Származása
Fülöp 1605. április 8-án született Valladolidban, a Habsburg-ház spanyol ágának tagjaként. Felmenői mind közeli, elsőfokú, másod- és harmadunokatestvérek közötti dinasztikus házasságokból származtak, szinte kizárólag mind Szép Fülöp és Őrült Johanna leszármazottai voltak. Fülöp apja Jámbor Fülöp spanyol király, Okos Fülöp spanyol király és Ausztriai Anna királyné gyermeke volt. Apai nagyapai dédszülei V. Károly német-római császár és Portugáliai Izabella császárné (Szerencsés Mánuel portugál király leánya), míg apai nagyanyai dédszülei II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Mária (V. Károly császár leánya) voltak.
Anyja, Ausztriai Margit főhercegnő, apja másodunokatestvére. Anna Stájer Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna főhercegné gyermeke volt. Anyja részéről apai dédszülei I. Ferdinánd német-római császár (V. Károly császár testvére) és Magyarországi Anna (Dobzse László magyar és cseh király lánya), míg anyai dédszülei Nagylelkű Albert bajor uralkodó herceg és Ausztriai Anna (I. Ferdinánd császár lánya) voltak.
Fülöp, szülei legidősebb fiúgyermeke volt. Összesen hét testvére született, melyek közül négyen érték meg a felnőttkort. Testvérei között van Anna Mária Mauricia infánsnő, aki XIII. Igazságos Lajos francia király feleségeként Franciaország királynéja lett, Mária Anna infánsnő, III. Ferdinánd német-római császár hitveseként német császárné és magyar királyné, valamint Károly infáns és Ferdinánd bíboros–infáns, Spanyol Németalföld helytartója.
Uralkodása (1621–65)
1621. március 31-én apja halála után foglalta el a spanyol trónt. Uralkodása harmadik évében, 1623-ban miniszterére, Olivares hercegre bízta a kormányt, és az ő követelésére a hanyatló Spanyolország az osztrák Habsburgok oldalán részt vett a harmincéves háborúban. Népelnyomó uralma ellen több felkelés is kitört, melyek közül a portugáliai sikerrel is járt, és 1640-ben az ország függetlenségének helyreállítására vezetett.
Házasságai és gyermekei
Fülöp kétszer házasodott, gyermekei közül csak hárman érték meg a felnőttkort. Ezenkívül további hét, házasságon kívüli és törvénytelen gyermeke is született, közülük a legismertebb Juan José de Austria (1629. április 7. – 1679. szeptember 17.), aki egy madridi színésznővel, María Calderónnal folytatott viszonyából származott.
Első felesége a Capeting-dinasztia Bourbon-ágából származó Erzsébet francia királyi hercegnő volt. Erzsébet királynéként már a nevének spanyol megfelelőjét használta, azaz Izabella. Ő maga Nagy Henrik francia király és Maria de’ Medici toscanai nagyhercegnő második, egyben legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1615. november 25-én Bordeaux-ban került sor. Kapcsolatukból összesen nyolc gyermek született, de csak egyikük, a legifjabb leány érte meg a felnőtt kort. Gyermekeikː
- Mária Margaréta infánsnő (1621. augusztus 14. – 1621. augusztus 15.), pár naposan elhunyt.
- Margaréta Mária Katalin infánsnő (1623. november 25. – 1623. december 22.), gyermekként elhunyt.
- Mária Eugénia infánsnő (1625. november 21. – 1627. július 21.), fiatalon meghalt.
- Izabella Mária Terézia infánsnő (1627. október 31. – 1627. november 1.), pár napos korában elhunyt.
- Baltazár Károly infáns (1629. október 17. – 1646. március 9.) Asztúria hercege, örökös, fiatalon meghalt.
- Ferenc Ferdinánd infáns (1634. március 12.), születése napján meghalt.
- Mária Anna Antónia infánsnő (1636. január 17. – 1636. december 5.), fiatalon elhunyt.
- Mária Terézia infánsnő (1638. szeptember 10. – 1683. július 30.), XIV. Lajos francia király feleségeként francia királyné.
Felesége 1644. október 6-án történt halálát követően Fülöp négy évvel később, 1649. október 7-én Madridban negyvennégy éves korában feleségül vette unokahúgát, az akkor tizennégy éves Mária Anna osztrák főhercegnőt, III. Ferdinánd német-római császár, magyar király (unokatestvérének) és Mária Anna spanyol infánsnőnek (Fülöp testvérének) leánya volt, így mind apai, mind anyai részről közeli rokonságban álltak. Mária Annát eredetileg fiával, Baltazár Károly infánssal jegyezték el, ő azonban időközben meghalt. Fülöp és Mária Anna házasságból öt gyermek született:
- Margit Terézia infánsnő (1651. augusztus 12. – 1673. március 12.), megházasodott anyai nagybátyjával, I. Lipót német-római császárral
- Mária Ambrózia infánsnő (1655. december 7. – 1655. december 21.), gyermekként meghalt.
- Fülöp Proszperó infáns (1657. december 28. – 1661. november 1.), Asztúria hercege, trónörökös, fiatalon elhunyt.
- Ferdinánd Tamás Károly infáns (1658. december 23. – 1659. október 22.), gyermekként meghalt.
- Károly infáns (1661. november 6. – 1700. november 1.), apja örököseként spanyol király.
Titulusai
Címei
Asztúria hercege, 1608–1621
A Kasztíliai Korona országainak királya, mint IV. Fülöp: 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.
- Kasztília, León, Granada, Toledo, Galícia, Sevilla, Cordoba, Murcia, Jaén, Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, és az Újvilág királya
- Bizkaia ura
Az Aragóniai Korona országainak királya, mint III. Fülöp: 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.
- Aragónia királya
- Nápoly és Szicília királya:
- Nápoly és Jeruzsálem királya
- Szicília királya, Athén és Neopatria hercege
- Valencia királya
- Mallorcai királya
- Szardínia és Korzika királya, Oristano őrgrófja, Goceano grófja
- Navarra királya
- Barcelona grófja
Portugália és Algarve királya, mint III. Fülöp: 1621. március 31. – 1640. december 1.
Császári és Habsburg patrimoniális címei:
- Milánó hercege, 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.
- Osztrák főherceg
- Habsburg és Tirol fejedelmi grófja
- Sváb herceg
Burgundi címei:
- Spanyol–Németalföld kormányzója, 1605. április 8. – 1665. szeptember 17.
- Burgundi gróf, 1605. április 8. – 1665. szeptember 17.
- Burgundia hercege
Címerei
.svg) |
.svg) |
.svg) |
.svg) |
spanyol király (1621–1665) |
kettős szicíliai király (1621–1665) |
milánói herceg (1621–1665) |
burgundi gróf (1605–1665) |
Jegyzetek
| Előd: III./II. Jámbor Fülöp |
Spanyolország és Szicília királya | Utód: II. Babonás Károly |
| Nápoly királya | ||
| Portugália királya | Utód: IV. Helyreállító János |
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip IV of Spain című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Passuth László: A harmadik udvarmester: Történelmi regény. 1. kiad. Budapest: Szépirodalmi. 1962.
