Bessenyei Ferenc (színművész)
| Bessenyei Ferenc | |
_Fortepan_137082.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1919. február 10. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 2004. december 27. (85 évesen) Lajosmizse |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1940–2004 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1953, 1955 |
| Kiváló művész | 1970 |
| Érdemes művész | 1954 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) |
| Bessenyei Ferenc weboldala Bessenyei Ferenc IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Pályája
1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon szerepelt. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban is játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 1973–1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugalomba vonult, csak szerepekre szerződött 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[1] (forrás: B. Élthes Eszter, az özvegy)
Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.
Özvegye, B. Élthes Eszter „Férjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.
Színpadi szerepei
- Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
- Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[2]
- Giovanni (Herczeg Ferenc: Bizánc)
- Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók)
- Svángya (Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovaja)
- Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok)
- Tyrone (Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába)
- Claudius (William Shakespeare: Hamlet)
- Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
- Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
- Fegya (Tolsztoj: Élő holttest)
- Görgey (Németh László: Az áruló)
- Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
- Colbert (Németh László: Colbert)
- Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
- Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
- Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
- Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
- Othello (Shakespeare: Othello)
- Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
- Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
- Dózsa (Illyés Gyula: Dózsa György című darabjában)
- Dózsa (Székely János: Dózsa c. monodrámájában)
- Newton, (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
- Higgins (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
- Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
- Tevje (Bock–Stein: Hegedűs a háztetőn)
- Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
- Zorba (Kander–Stein: Zorba)
- A pápa (João Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
- I. Lipót (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad)
- Kreon (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven)
- Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
- János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
- Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
- Matthias Clausen (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt)
- Bagó (Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz)
- II. Fülöp (Friedrich Schiller: Don Carlos)
- Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Galilei (Németh László: Galilei)
- Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Lear király (Shakespeare: Lear király)
- Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség)
Filmjei
- 1951 – Gyarmat a föld alatt (Strumpf)
- 1951 – Teljes gőzzel (Pongrácz)
- 1951 – Ütközet békében (Antal)
- 1951 – Vihar (Pörneczi Gáspár, Tsz elnök)
- 1953 – A harag napja (Sós Ferenc)
- 1953 – A város alatt (Géza)
- 1953 – Föltámadott a tenger 1–2. (Gábor Áron)
- 1953 – Ifjú szívvel (Varga, iskolaigazgató)
- 1953 – Kiskrajcár (Turi)
- 1955 – Különös ismertetőjel (Szabó Imre)
- 1956 – A császár parancsára (Hajnóczy)
- 1956 – Hannibál tanár úr (Hannibál)
- 1956 – Keserű igazság (Sztankó) (új változat 1986-ban)
- 1956 – Szakadék (Böröcz Horváth)
- 1957 – Láz (Szabó Barna)
- 1959 – Dúvad (Ulveczki Sándor) (új változat 1961-ben)
- 1959 – Kölyök (Igazgató)
- 1960 – Az arcnélküli város (Takács Imre ezredes)
- 1960 – Légy jó mindhalálig! (Igazgató)
- 1960 – Virrad (Vándor ezredes)
- 1960 – Zápor (Miskei)
- 1961 – Alba Regia (Szovjet őrnagy)
- 1961 – Délibáb minden mennyiségben (Kálmán)
- 1961 – Napfény a jégen (Rezső)
- 1961 – Nem ér a nevem (Barcsai)
- 1961 – Puskák és galambok (Boda)
- 1962 – Fagyosszentek (Gyepes Sándor)
- 1962 – Félúton (Drahos)
- 1962 – Húsz évre egymástól (Bálint István)
- 1962 – Isten őszi csillaga (Béla bácsi)
- 1963 – Pacsirta (Latintanár)
- 1964 – A kőszívű ember fiai 1–2. (Görgei Artúr tábornok)
- 1964 – Ha egyszer húsz év múlva (Takács Sándor)
- 1964 – Már nem olyan időket élünk (Vezérigazgató)
- 1964 – Másfél millió (Igazgató)
- 1965 – Fény a redőny mögött (Detektív)
- 1965 – Iszony (Bodolay)
- 1966 – Aranysárkány (Dr. Barabás)
- 1966 – Egy magyar nábob (Kárpáthy János)
- 1966 – Fügefalevél (Pattantyús, főszerkesztő)
- 1966 – Sok hűség semmiért (Orvos)
- 1967 – A koppányi aga testamentuma (Csomai kapitány)
- 1967 – Az özvegy és a százados (Donner János)
- 1968 – Egri csillagok 1–2. (Török Bálint)
- 1968 – Az utolsó kör (Venczel István)
- 1970 – Ítélet (Dózsa György)
- 1970 – Szerelmi álmok – Liszt (Vörösmarty)
- 1971 – Hahó, Öcsi! (A sárkány (hang))
- 1972 – Harminckét nevem volt
- 1973 – János vitéz (Az óriások királya (hang))
- 1976 – Fedőneve: Lukács (Posos, olasz tábornok)
- 1976 – Labirintus (Bíró)
- 1980 – A mérkőzés (Kurucz elvtárs, megyei rendőrfőkapitány)
- 1982 – Elveszett illúziók (Dóri Albert)
- 1986 – Lutra (Mesélő (hang))
- 1987 – A másik ember (Bojtár Bálint)
- 1987 – Érzékeny búcsú a fejedelemtől (Bethlen Gábor)
Tévéfilmjei
- 1960 – Zsuzsi (Balogh, köfejtő)
- 1961 – Nő a barakkban
- 1962 – A medve
- 1962 – És Ön mit tud?
- 1963 – Elektra (Aigüszthosz)
- 1963 – Epeiosz-akció (Epeiosz)
- 1963 – Fáklyaláng (Kossuth Lajos)
- 1963 – Kreutzer-szonáta (Férj)
- 1964 – Az idegen ember
- 1964 – Hókirálynő
- 1964 – Példázat: Tegnapi bölcsesség
- 1965 – A helység kalapácsa (Széles tenyerű Fejenagy)
- 1965 – Boldog újévet, Rüdiger úr!
- 1965 – Két találkozás (Ezredes)
- 1966 – Oly korban éltünk 1–5.
- 1966 – Rembrandt (Rembrandt)
- 1967 – Máglyák Firenzében
- 1967 – Malva
- 1968 – Iphigenia Auliszban
- 1968 – Legenda a páncélvonatról
- 1969 – A fejedelem
- 1969 – Az ember tragédiája
- 1970 – A fehér kór
- 1970 – Ágis tragédiája (Leonidás, Spárta királya)
- 1970 – Eklézsia megkövetés
- 1970 – Valaki a sötétből
- 1971 – A fekete város 1–8. (Görgey Pál, alispán)
- 1971 – A képzelt beteg (Argan)
- 1971 – Csendélet (Sóváry, színész)
- 1971 – Diagnózis (Sobók András)
- 1971 – Egy óra múlva itt vagyok… 1–14. (Valkó Antal)
- 1971 – Rózsa Sándor 1–12. (Mesélő (hang))
- 1972 – A csodadoktor (Olasz Pál, a csodadoktor)
- 1972 – A tűz balladája (Kovácsmester)
- 1972 – Az 1001. kilométer (Szerző)
- 1972 – Híres szökések (Szalontay)
- 1972 – Kísérleti dramaturgia
- 1972 – Pályakorrekció
- 1973 – A lámpás (Buzsáky)
- 1973 – A menekülő herceg (Szalontay György bíró)
- 1973 – Az áruló (Görgey Artúr)
- 1973 – Cserepes Margit házassága (Cserepes Ferenc)
- 1973 – Lúdláb királynő (Jerome Coignard abbé)
- 1973 – Trójai nők (Poszeidon)
- 1973 – Velünk kezdődik minden (Anti apja)
- 1973 – Zrínyi (Miklós)
- 1974 – Elektra (Mester)
- 1974 – Enyém a világ
- 1974 – Felelet 1–6. (Farkas Zénó)
- 1974 – Intőkönyvem története (Dallos Sándor)
- 1974 – Méz a kés hegyén
- 1974 – Volpone (Leone)
- 1975 – Kapupénz (Tulipán János állami ítéletvérehajtó)
- 1975 – Keresztút (Raktáros)
- 1975 – Othello
- 1975 – Széchenyi
- 1976 – A délibábok hőse
- 1976 – A fej
- 1976 – A szerelem bolondjai (Harter Nándor)
- 1976 – Beszterce ostroma 1–3. (Pongrácz István)
- 1976 – Csongor és Tünde (Tudós)
- 1976 – Robog az úthenger 1–6. (Gajdos)
- 1977 – Galilei (Galilei)
- 1977 – Sir John Falstaff (Falstaff)
- 1978 – A két Bolyai (Bólyai Farkas)
- 1978 – Kiálts város! (Sztavriász)
- 1978 – Lear király (Lear, Britannia királya)
- 1979 – Bolondok kvártélya (Palaczki Gáspár)
- 1981 – Nyári zsoltár
- 1982 – A helytartó
- 1982 – A nyomozás (dr. Nagy rendőrfőtanácsos)
- 1982 – A tanszék
- 1982 – Különös házasság 1–4. (Dőry báró)
- 1983 – A béke szigete (Alapy Gáspár polgármester)
- 1983 – Mint oldott kéve 1–7. (Mednyánszky)
- 1985 – A nagymama (Örkényi Vilmos)
- 1986 – A falu jegyzője 1–4. (Vándory)
- 1988 – A rablólovag (Ferenc gróf)
- 1990 – Erdők szép virága (Zenés TV színház) (Peterdi)
- 1992 – A templomos lovagok kincse 1–13. (Nagymester)
- 1992 – Egy diáktüzér naplója
- 2000 – Millenniumi mesék (Eötvös József)
- 2001 – Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (Öreg színész)
Szinkronszerepei
Emlékezete
.JPG)
- Tiszteletére emléktáblát avattak a Corvin közben.
- 2008 szeptemberében a Nemzeti Színház szoborparkjában szobrot állítottak neki.
- 2008-ban Bessenyei Művészeti Díjat alapított Hódmezővásárhely Önkormányzata.
- 2012-ben Hódmezővásárhelyen avatták fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot.
- 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészei közt őt is ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjén.
- 2014-ben közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.
Kitüntetései, elismerései
- Farkas–Ratkó-díj (1951)
- Kossuth-díj (1953, 1955)
- Érdemes művész (1954)
- Kiváló művész (1970)
- SZOT-díj (1978)
- Munka Érdemrend Arany fokozata (1979)
- EMeRTon-díj (1988)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Várszínházért-díj (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
- Magyar Örökség díj (2000)
- A Nemzet Színésze (2000)
- Magyar Művészetért díj (2004)
- Hódmezővásárhely díszpolgára (2004)
- Lajosmizse díszpolgára (2004)[3]
Diszkográfia, hangjáték
- Dienes András: Vak Bottyán (1951)
- Kazakevics: Csillag (1955)
- Jiraszek: Husz és Zsiska (1956)
- Eötvös Károly: A vén tölgy meséje (1961)
- Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
- Előjáték a Lear királyhoz (1963)
- Atukagava: A cserjésben (1964)
- Gilgames (1964)
- Katajev: A kör négyszögesítése (1967)
- Mikszáth: A két koldusdiák (1967)
- Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
- Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
- Mikszáth Kálmán: A kis prímás (1968)
- Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
- Németh László: II. József (1970)
- Schiller: Tell Vilmos (1970)
- Lope de Vega: A hős falu (1971)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Vágó Péter: A boszorkány (1974)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
- E. L. Doctorow: Ragtime (1980)
- Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
- Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
- Gyárfás Endre: Varázsgombóc (1991)
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Jegyzetek
- ↑ Eltemették Bessenyei Ferencet
- ↑ Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
Források
- Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-564-077-3)
- Beszélgetés vele
- Deák Attilaː Bessenyei Ferenc; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989
- Bóta Gábor–Földes Anna–Gervai András–Szigethy Gábor: Bessenyei; Budapest Print, Bp., 2001 (A nemzet színészei)
- B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás. Bessenyei Kft., Budapest, 2004
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Bessenyei Ferenc életéről, művészetéről szóló autentikus weboldal
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0078793 nm0078793/ Bessenyei Ferenc] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- [https://port.hu/jump/person-2624 2624 Bessenyei Ferenc] a PORT.hu-n (magyarul)
- Bessenyei Ferenc az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
További információk
- HMDB
- Filmkatalógus
- A Kritikus Tömeg portréja
- Magyarok Vasárnapja, 2005. I. negyedévi száma
- Bessenyei Ferenc virtuális emlékhelye[halott link]
Kategória:
- Magyar színészek
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Hódmezővásárhelyiek
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- 1919-ben született személyek
- 2004-ben elhunyt személyek
- Farkas–Ratkó-díjasok
- EMeRTon-díjasok
- SZOT-díjasok
- Lajosmizseiek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- Hódmezővásárhely díszpolgárai
- A Nemzeti Színház örökös tagjai
- Magyar Művészetért díjasok
- Magyar szinkronszínészek
- Római katolikus magyarok