Ugrás a tartalomhoz

„Kereszténység Magyarországon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ref jav, forráskérő
Címke: Visszaállítva
110. sor: 110. sor:


{| align="right" {{széptáblázat}}
{| align="right" {{széptáblázat}}
|+Népszámlálási adatok a népesség %-ban <ref>{{Cite web |title= NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998) |website= library.hungaricana.hu |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_tanulmany_kotet_01/?pg=0&layout=s |accessdate=2021-02-08}}</ref><ref>{{Cite web |url= http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/index.html |title= 2001. évi népszámlálás |accessdate= 2021-02-08}}</ref><ref>{{Cite web |title= Központi Statisztikai Hivatal |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas |website= ksh.hu |accessdate=2021-02-08}}</ref><ref name="KSH">{{Cite web |title= Népszámlálás 2022 – Végleges adatok – A népesség főbb jellemzői (országos és területi adatok) |url= https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok |page= [https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok/tablazatok/nsz2022-1.1.7.xlsx 1.1.7.1. A népesség vallás, felekezet és nemek szerint (XLS)] |publisher= [[Központi Statisztikai Hivatal]] (KSH) |accessdate= 2024-07-31 |quote= A népszámlálás vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt. […] A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos. (Megj.: a nem válaszoló 40% között sok volt az ateista, lásd: [https://www.ateizmus.hu/blog/igy-torli-el-az-ateistakat-ksh-es-kormany Így törli el az ateistákat a KSH és a kormány], [[Magyar Ateista Társaság]])}}</ref><ref>https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nepszamlalas_vallas.pdf</ref>
|+Népszámlálási adatok a népesség %-ban <ref>{{Cite web |title= NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998) |website= library.hungaricana.hu |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_tanulmany_kotet_01/?pg=0&layout=s |accessdate=2021-02-08}}</ref><ref>{{Cite web |url= http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/index.html |title= 2001. évi népszámlálás |accessdate= 2021-02-08}}</ref><ref>{{Cite web |title= Központi Statisztikai Hivatal |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas |website= ksh.hu |accessdate=2021-02-08}}</ref><ref>{{Cite web |url= https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nepszamlalas_vallas.pdf |title= A népszámlálások vallási adatainak
eredményei térképeken – Térstatisztikai elemzés |author= Dr. Tóth Géza |title= isbn= 978-963-235-557-3 |doi= 10.15196/KSH202401 |quote= A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül
esik egybe a KSH hivatalos álláspontjával.</ref>
|-
|-
!Vallás!!1930!!1949!!1992!!1998!!2001!!2011!!2022!!változás<br /><small>2001 és</small><br /><small>2022 között</small>
!Vallás!!1930!!1949!!1992!!1998!!2001!!2011!!2022!!változás<br /><small>2001 és</small><br /><small>2022 között</small>
122. sor: 124. sor:
|[[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikus]]|| || || || ||2,64%||1,80%||1,7%||align=center|{{decrease}}
|[[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikus]]|| || || || ||2,64%||1,80%||1,7%||align=center|{{decrease}}
|-
|-
|[[Hit Gyülekezete]] || || || || ||0,04%||0,18%||0,23%||align=center|{{increase}}
|[[Hit Gyülekezete]] || || || || ||0,04%||0,18%||0,23%{{nincs a forrásban}}||align=center|{{increase}}
|-
|-
|[[Jehova tanúi]] || || || || ||0,21%|| 0,32%||0,23%||align=center|{{increase}}
|[[Jehova tanúi]] || || || || ||0,21%|| 0,32%||0,23%{{nincs a forrásban}}||align=center|{{increase}}
|-
|-
|[[Magyarországi Baptista Egyház|Baptista]]|| || || || ||0,17%||0,18%||0,18%||align=center|{{increase}}
|[[Magyarországi Baptista Egyház|Baptista]]|| || || || ||0,17%||0,18%||0,18%{{nincs a forrásban}}||align=center|{{increase}}
|-
|-
|[[Ortodox kereszténység|Ortodox]]|| || || || ||0,15%||0,14%||0,16%||align=center|{{increase}}
|[[Ortodox kereszténység|Ortodox]]|| || || || ||0,15%||0,14%||0,16%||align=center|{{increase}}
133. sor: 135. sor:


=== Legnagyobb egyházak ===
=== Legnagyobb egyházak ===
* [[Magyar Katolikus Egyház]] (2,9 millió fő {{csökkenés}})<ref name="KSH">{{Cite web |title= Népszámlálás 2022 – Végleges adatok – A népesség főbb jellemzői (országos és területi adatok) |url= https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok |page= [https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok/tablazatok/nsz2022-1.1.7.xlsx 1.1.7.1. A népesség vallás, felekezet és nemek szerint (XLS)] |publisher= [[Központi Statisztikai Hivatal]] (KSH) |accessdate= 2024-07-31 |quote= A népszámlálás vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt. […] A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos. (Megj.: a nem válaszoló 40% között sok volt az ateista, lásd: [https://www.ateizmus.hu/blog/igy-torli-el-az-ateistakat-ksh-es-kormany Így törli el az ateistákat a KSH és a kormány], [[Magyar Ateista Társaság]])}}</ref>
* [[Magyar Katolikus Egyház]] (2,9 millió fő {{csökkenés}})<ref name="KSH"/>
* [[Magyarországi Református Egyház]] (0,94 millió fő {{csökkenés}})<ref name="KSH"/>
* [[Magyarországi Református Egyház]] (0,94 millió fő {{csökkenés}})<ref name="KSH"/>


141. sor: 143. sor:


=== Más jelentősebb felekezetek ===
=== Más jelentősebb felekezetek ===
* [[Hit Gyülekezete]] ({{szám|22647}} {{növekedés}})<ref name="KSH"/><ref name="hetek.hu">https://www.hetek.hu/cikkek/online/ksh-nepszamlalas-tobb-millioval-kevesebb-a-vallasos-mint-20-eve</ref>
* [[Hit Gyülekezete]] ({{szám|22647}} {{növekedés}})<ref name="hetek.hu">{{Cite web |url= https://www.hetek.hu/cikkek/online/ksh-nepszamlalas-tobb-millioval-kevesebb-a-vallasos-mint-20-eve |title= KSH népszámlálás: több millióval kevesebb a vallásos, mint 20 éve |author= Morvay Péter |others= Kulifai Máté (Facebook) |publisher= [[Hetek]] |date= 2023-09-26 |accessdate= 2024-08-05}}</ref>
* [[Magyarországi Jehova Tanúi Egyház]] ({{szám|22249}} {{növekedés}})<ref name="KSH"/><ref name="hetek.hu"/>
* [[Magyarországi Jehova Tanúi Egyház]] ({{szám|22249}} {{növekedés}})<ref name="hetek.hu"/>
* [[Magyarországi Baptista Egyház]] ({{szám|17662}} )<ref name="KSH"/><ref name="hetek.hu"/>
* [[Magyarországi Baptista Egyház]] ({{szám|17662}} {{növekedés}})<ref name="hetek.hu"/>


=== Ortodox egyházak ===
=== Ortodox egyházak ===
Az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyházakhoz a 2022-es népszámláláskor 15,5 ezer fő jelölte magát. {{növekedés}} <ref name="KSH"/>
Az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyházakhoz a 2022-es népszámláláskor 15,5 ezer fő jelölte magát. {{növekedés}}<ref name="KSH"/>


== Felekezetek Magyarországon ==
== Felekezetek Magyarországon ==
159. sor: 161. sor:
Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken.
Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken.


Az egyház szerint az üdvösség forrása a [[Biblia|Szentírás]] és a [[Szent hagyomány|Szenthagyomány]]. Templomba igen kevesen járnak. Egy alapítvány felmérései alapján a híveknek csak 7-9 %-a vesz részt heti rendszerességgel szertartáson, további 10 % havonta.<ref>{{Cite web |title= A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon |publisher= [[G7 (gazdasági portál|G7]] - Gazdasági portál |url= https://g7.hu/adat/20230101/a-tobbseg-hisz-istenben-de-templomba-mar-sokkal-kevesebben-jarnak-magyarorszagon/ |date= 2023-01-01 |accessdate= 2024-07-26 |quote= Forrás: [[European Social Survey]]{{wd|Q1376959}} }}</ref>
Az egyház szerint az üdvösség forrása a [[Biblia|Szentírás]] és a [[Szent hagyomány|Szenthagyomány]]. Templomba igen kevesen járnak. Egy alapítvány felmérései alapján a híveknek csak 7-9 %-a vesz részt heti rendszerességgel szertartáson, további 10 % havonta.<ref>{{Cite web |title= A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon |publisher= [[G7 (gazdasági portál)|G7]] - Gazdasági portál |url= https://g7.hu/adat/20230101/a-tobbseg-hisz-istenben-de-templomba-mar-sokkal-kevesebben-jarnak-magyarorszagon/ |date= 2023-01-01 |accessdate= 2024-07-26 |quote= Forrás: [[European Social Survey]]{{wd|Q1376959}} }}</ref>


Szertartásai (rítusai):
Szertartásai (rítusai):

A lap 2024. augusztus 5., 10:44-kori változata

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb vallás Magyarországon.

A geopolitikai okok miatt az államalapító I. István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet, és az országba hittérítőket hívatott, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. A történelmi Magyarország területén a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei az országban.

Magyarország vallási térképe a népesség arányában, 2001
Római katolikus
  <50%
  50-66,6%
  66,6%<
Református
  <50%
  50-66,6%
  66,6%<
Evangélikus
  <50%
  50-66,6%
  66,6%<
Görögkatolikus
  <50%
  50-66,6%
  66,6%<
Egyéb
  <50%
  50-66,6%
  66,6%<
A Napbaöltözött asszony vagy az Apokalipszis asszonya, a Jelenések könyvének fő metaforája Szoldatits Ferenc festményén. A magyarok ezer éve csatlakoztak az akkor Európában rohamosan terjedő kereszténységhez.

Történelem

Kezdetek

A magyarok kezdetben egyfajta samanisztikus jellegű vallás követői voltak.

Bővebben: ősmagyar vallás

A magyarság a Kazár Birodalom peremén élt a 9. század elején. A kazárok már a 8. század folyamán az iszlám hitre tértek, ám a vezető rétegük a zsidó vallást vette fel.[1] Az egyistenhittel egybefonódott, a tízparancsolatban kikristályosodott erkölcsi tanítás közösségi méreténél fogva kisugárzott a kazárokkal érintkező sztyeppei népekre, így a magyarokra is.[1] Az iszlám istenképe és a kazárok kétféle monoteista vallása befolyásolta a magyarokat, az ábrahámi vallások istenképe irányába.

A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé;[2] továbbra is azt vallotta, hogy elég nagy úr ahhoz, hogy „két istent” szolgáljon.[2][3] Querfurti Brúnó megkeresztelte Gézát, s fiát a kisgyermek Vajkot, valamint ötszáz magyar főurat.[1] Apa és fia a keresztségben az első vértanú, István nevét kapták, aki Passau védőszentje volt.[1] Bár Géza és környezetének kereszténysége felszínes volt, a fejedelem támogatásával kezdték meg nyugati szerzetesek a Szt. Márton tiszteletére emelt pannonhalmi monostor építését.[1]

A 10-12. században az országban a Türkiai Metropolitanátus keleti ortodox egyházmegye (eparchia) létezett, miután Zombor gyula 952 körül Konstantinápolyban megkeresztelkedett.[4]

I. István király

I. István apja halála után megszilárdította a trónját Koppány legyőzésével (997), amit Szent Márton égi közbenjárásának tulajdonított.[1][5] (Szt. Mártonnak ebben a korban a nyugati kereszténységben hatalmas kultusza volt.)

A király kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet.[6] Bajor származású felesége révén főleg bajor papokat hozatott az országba, de a lakosság zöme csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá.[6][7] István a római egyházat juttatta diadalra, bár még hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.[6] Egyházszervezői tevékenységére tekintettel lett az ország "Szent" Istvánja.[8] A keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg a Boldogasszony-kultuszt, amikor a hagyomány szerint Máriának ajánlotta fel örökségül az országot. Még uralkodása alatt ünneppé avatta a Nagyboldogasszonyt (Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe napját. (A katolikus magyarság néphimnusza a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű, valószínűleg 18. századi eredetű ének lett.)[9][10][11]

Szerzetesek

Szt. Adalbert és társai voltak az első szerzetesek, akik nem csak ideiglenesen, hanem véglegesen megtelepedtek hazánkban.[1] Ők is, mint akkor a nyugati egyházban majd minden szerzetesi közösség, Benedek szabályzatát követték (bencések). A királyok mellett a főurak is alapítottak számukra monostorokat.[1]

A 12. század elejére Magyarország vallásilag felzárkózott a keresztény Nyugathoz, ennek egyik példája az új szerzetesrendek hazánkba érkezése (premontreiek, ciszterciek stb.).[1]

Papság

A 14. század során az Anjou-királyok alatt megteremtődött békében jól kiépült plébániai hálózat fogta egybe a legkisebb településeket is. Ekkortájt például a veszprémi egyházmegye 487 plébániával rendelkezett, a csanádi területen 218, a váradi püspökségben 228 plébánia volt.[1]

A gazdagabb városokban a papság megoszlott gazdagokra és szegényekre. Egyre több plébános helyettest alkalmazott, s arra bízta a lelkipásztori munkát gyenge bér ellenében, míg ő maga gyakran távol volt a plébániától. Ez a papság erkölcsi színvonalára is károsan hatott.[1]

Egy-egy püspöki székvárosban a népes kanonoki testületet karpapok serege egészítette ki. Esztergomban ezenfelül királyi káplánok is voltak, s e városban az Anjou-korban legalább hetven egyházi személy ténykedett a világi papság körében. Ehhez jött még a szerzetesek serege.[1]

A főpapság és a gazdagabb papság inkább világi, mint egyházi életet élt a középkor vége felé,[1] de az alsópapságra és a szerzetesekre is jellemző volt, hogy nem minden esetben tartották be vallásuk előírásait; a barátnők és éjszakai hálótársak tartása sem volt ritka jelenség.[12]

Eretnekmozgalmak

Megjelentek hazánkban az államegyház által eretnekségnek megbélyegzett mozgalmak is (valdensek, bogumilok, fraticellik, husziták stb.)

A bogumil mozgalomnak a 12. században Bosznia lett a központja, de egészen a magyar Dunántúl déli részéig terjedt a nép körében.[13] Baranya egy része, Barcs központtal többnyire bogumil vidék lett.[14]

A valdens mozgalom a 12. század végén jelent meg Nyugaton, majd a 14-15. századi Magyarországon is jelentősen el volt terjedve.[15] Az inkvizíció üldözte őket.

A huszitizmus a 15. században Magyarországon elsősorban a Délvidéken és Erdélyben terjedt el. A mozgalom leverésére a szentté avatott Marchiai Jakabot nevezték ki mint fő inkvizítort.[16]

Újkor

A 16. században a Luther által megindított reformációnak komoly visszhangja támadt Magyarországon is. Az "új hit" hirdetői között az 1530-as évektől kezdődően szép számban akadtak papok és szerzetesek.[1] Az ország lakóinak zöme protestánssá,[17] főként kálvinistává (reformátussá) vált a században.[18][6]

A Habsburgok aztán minden eszközzel támogatták az ellenreformációt és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat.[6] A jezsuiták és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is.[19] Pázmány Péter életének a végére a magyar földbirtokos arisztokrácia túlnyomó része ismét katolikussá lett, és velük együtt jobbágyaik hatalmas tömege.[1] A közoktatás jórészt a jezsuiták kezébe került, de felvirágoztak a piaristák iskolái is.

Az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.[18] A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is.

19. század

Az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot.[6] Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, és 1895-től az izraelita), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.[6]

20. század

A század első fele

Míg az egyház és az állam szétválasztása (szekularizmus) sok államban már már a 19. század folyamán megvalósult, Magyarországon erre csak a Tanácsköztársaság idején (1919. június) került sor. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kormány fontos feladatának tartotta az állam és az egyház régi kapcsolatának felújítását. Az állam és a nagy egyházak között szorossá fonódtak a szálak és magyarországi nagy egyházak a Horthy-rendszerrel szorosan együttműködtek.[6] A katolikus egyház e korszakban sokkal inkább jelen volt a törvényhozásban és a közigazgatásban, mint a dualizmus éveiben.[20]

A második világháború után

A második világháború után a kommunista kormányok célja ismét az állam és az egyházak szétválasztása volt, de tovább lépve egyházellenes intézkedéseket hoztak, vallási szervezeteket és egyesületeket számoltak fel, az egyházi iskolákat államosították, eltörölték a papoknak és a papnövendékeknek addig adott hadkötelezettségi kedvezményeket, majd akadályozták az egyházak lelkészképzését is. Számos egyházi vezetőt menesztettek posztjáról, helyüket pedig az államhatalomhoz hű személyekkel töltötték be.[21]

A Magyar Népköztársaság a társadalom felé az állam és az egyház szétválasztását hangoztatta, a gyakorlatban azonban az egyházak alapos ellenőrzését, befolyásolását és gúzsba kötését valósította meg.

A legnagyobb keresztény egyházak Magyarországon

2022-es népszámlálási adatok alapján a legnagyobb egyházak az országban (zárójelben a hívek számával):

Jelmagyarázat:
Csökkent a hívők száma (2001-2022): Csökkenés
Növekedett a hívők száma (2001-2022): Növekedés
Népszámlálási adatok a népesség %-ban [22][23][24][25]
Vallás 1930 1949 1992 1998 2001 2011 2022 változás
2001 és
2022 között
Római katolikus 67,1% 70,5% 67,8% 57,8% 51,87% 37,15% 27,5% Csökkenés
Református 20,9% 21,9% 20,9% 17,7% 15,91% 11,61% 9,8% Csökkenés
Evangélikus 6,1% 5,2% 4,2% 3,9% 2,99% 2,16% 1,8% Csökkenés
Görögkatolikus 2,64% 1,80% 1,7% Csökkenés
Hit Gyülekezete 0,04% 0,18% 0,23%[nincs a forrásban] Növekedés
Jehova tanúi 0,21% 0,32% 0,23%[nincs a forrásban] Növekedés
Baptista 0,17% 0,18% 0,18%[nincs a forrásban] Növekedés
Ortodox 0,15% 0,14% 0,16% Növekedés

Legnagyobb egyházak

Egyéb nagy egyházak

Más jelentősebb felekezetek

Ortodox egyházak

Az ortodox egyházakhoz a 2022-es népszámláláskor 15,5 ezer fő jelölte magát. Növekedés[26]

Felekezetek Magyarországon

Bővebben: Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
Lásd még: Keresztény felekezetek összehasonlítása
Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika oltárképe)
A sorozat témája
Kereszténység
Keresztény vallásgyakorlat
Római katolikus vallásgyakorlat
Fő felekezetek
Sablon:Kereszténység2.

Nem teljes lista a Magyarországon jelenlévő keresztény felekezetekről:

Római katolikus egyház

Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken.

Az egyház szerint az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. Templomba igen kevesen járnak. Egy alapítvány felmérései alapján a híveknek csak 7-9 %-a vesz részt heti rendszerességgel szertartáson, további 10 % havonta.[28]

Szertartásai (rítusai):

Református egyház

Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Lásd: Magyarországi Református Egyház.

Evangélikus egyház

A magyarországi evangélikusok a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, melyet 264 gyülekezet, tizenhét egyházmegye és három egyházkerület alkot. A történelmi Magyarország másik evangélikus egyháza az erdélyi országos szász egyház volt. A Magyarországi Evangélikus Egyház keretein belül is jelentős számban éltek német és szlovák nemzetiségű evangélikusok, ma már a hazai evangélikus egyház tagjai között a magyarok vannak többségben. Magyar evangélikusok jelentősebb számban élnek külön magyar egyházban Romániában és Szerbiában, a helyi egyház tagjaiként Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar evangélikusok világszervezete a Magyar Evangélikus Konferencia.

Ökumenikus keresztény mozgalmak

Ortodox egyházak

Az ortodox kereszténység sok önálló egyházat tömörít magába. Magyarországon a következők vannak jelen:

Baptista egyház

Pünkösdi-karizmatikus egyházak

Evangéliumi keresztény egyházak

Adventista egyházak

Metodista egyház

Üdvhadsereg

Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete

A legtöbb nazarénus Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya vármegyében és Budapesten él.

Szentháromságtagadó egyházak

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Török József: A katolikus egyház és liturgia Mo.-on, 2000.
  2. ↑ a b Hohenauer Ignácz: Királyok és hősök csarnoka
  3. ↑ Mireisz László: A magyar vallás
  4. ↑ Baán István. Türkiai Metropolitanátus: A bizánci egyház szervezete Magyarországon a középkorban 
  5. ↑ Históriák: Kristó Gyula: Középkori históriák oklevelekben (1002–1410)
  6. ↑ a b c d e f g h Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.
  7. ↑ Szent István király Nagy legendája (1080 körül)
  8. ↑ Mandiner: Ami Szent István nagyságát mutatja
  9. ↑ Magyar néprajzi lexikon - Boldogasszony. mek.niif.hu. Akadémiai Kiadó, 1977. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  10. ↑ Magyarország patrónáját ünnepeljük Nagyboldogasszony napján. mult-kor.hu, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  11. ↑ Erdélyi Zsuzsanna: A Mária-kultuszról, Kortárs 1994/12:1. core.ac.uk. Kortárs. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  12. ↑ E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, 2008.
  13. ↑ Hegedűs Géza: A szent doktorok tudománya
  14. ↑ Hegedűs Géza: A szent doktorok tudománya 94. o.
  15. ↑ Tonhaizer Tibor: Egyetemes egyháztörténelem Archiválva 2020. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  16. ↑ https://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index725.html
  17. ↑ Searching for faith: a change of religion in Hungary. Budapest: Akadémia Kiadó, 370. o. (2007. november 17.) 
  18. ↑ a b Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet
  19. ↑ Vallástörténeti kislexikon: Ellenreformáció, 1975.
  20. ↑ Miklós Péter: Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezéséhez
  21. ↑ Egyházak a szovjet rendszerben
  22. ↑ NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998). library.hungaricana.hu . (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  23. ↑ 2001. évi népszámlálás. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  24. ↑ Központi Statisztikai Hivatal. ksh.hu . (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  25. ↑ {{Cite web |url= https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nepszamlalas_vallas.pdf |title= A népszámlálások vallási adatainak eredményei térképeken – Térstatisztikai elemzés |author= Dr. Tóth Géza |title= isbn= 978-963-235-557-3 |doi= 10.15196/KSH202401 |quote= A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a KSH hivatalos álláspontjával.
  26. ↑ a b c d e Népszámlálás 2022 – Végleges adatok – A népesség főbb jellemzői (országos és területi adatok). Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2024. július 31.) „A népszámlálás vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt. […] A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos. (Megj.: a nem válaszoló 40% között sok volt az ateista, lásd: Így törli el az ateistákat a KSH és a kormány, Magyar Ateista Társaság)”
  27. ↑ a b c Morvay Péter: KSH népszámlálás: több millióval kevesebb a vallásos, mint 20 éve. Hetek, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  28. ↑ A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon. G7 - Gazdasági portál, 2023. január 1. (Hozzáférés: 2024. július 26.) „Forrás: European Social Survey(wd)”

További információk

  • Egyházak és egyházpolitika Magyarországon és Erdélyben a 18-19. században. A Carolina Resolutiótól az 1848. évi XX. törvénycikkig; szerk. Gáborjáni Szabó Botond; Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Debrecen, 2016 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)
  • Viszály és együttélés. Vallások és felekezetek a török hódoltság korában; szerk. Ittzés Gábor; Universitas, Budapest, 2017
  • A Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés; szerk. Fejérdy András; Szt. István Társulat, Budapest, 2020
  • Sipos Béla: „Marxista templomozók” a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kereszténység_Magyarországon&oldid=27338966”