„Óbuda (városrész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Egyed Zoltán budapesti és bécsi levéltári kutatásai alapján. Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
SICAMBRIA = ÓBUDA VÁROS ! Mely a Sican hegy tetején, a mai Rókahegyen létezett, és műholdas képátfedéssel a 2013 évben azonosította Egyed Zoltán. |
|||
⚫ | |||
Mindazon történészek, akik azt állítják, hogy Sicambria-Óbuda városa csak egy mondai város, dilettáns módon állítanak valótlant! Ezen dokumentumokat is küldöm Speknernek, B Szabónak, Laszlovszkynak és Kanyónak, ja és persze a bölcsészeknek, pl a Bácsatyainak! Szégyelljétek magatokat! |
|||
A mai Főtér környékére azért nem lehetett Sicambriát-Etzelburgot azonosítani, mert nem ott létezett Óbuda városa! A Főtér környezete a középkorban még sziget volt! |
|||
1553. SICAMBRIA ! |
|||
Óbuda városában, azaz Sicambriában íródott levél 1553-ban. |
|||
Megérkezett a kért anyag a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség – Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, sowie beim Finanz- und Hofkammerarchiv . |
|||
Köszönöm! |
|||
Levéltári delegátus: dr. Arany Krisztina. |
|||
Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség |
|||
Bécsi segédletek - TURCICA |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 107-108. |
|||
Dokumentum dátuma 1553.07.21. ex Sicambria ad Budam |
|||
Dokumentum dátuma: 1553 07 21 ex Sicambria ad Budam |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 109. |
|||
Dokumentum dátuma 1553.07.22. ex Sicambria |
|||
Dokumentum dátuma: 1553 07 22 ex Sicambria |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 110. |
|||
Dokumentum dátuma 1553.07.23. ex Sicambria |
|||
Dokumentum dátuma: 1553 07 23 ex Sicambria |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 111-113. |
|||
Dokumentum dátuma 1553.07.25. ex Sicambria |
|||
Dokumentum dátuma: 1553 07 25 ex Sicambria |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.03. 1550.IV-VI. fol. 249-250. |
|||
Dokumentum dátuma 1550.06.26. ex castris nris de Sicambria |
|||
Dokumentum dátuma: [...] 26 ex castris nris de Sicambria |
|||
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.1. 1549. fol. 115-116. |
|||
Dokumentum dátuma 1549.06.15. ex castris nostris in Sicambria |
|||
Dokumentum dátuma: [...] 15 ex castris nostris in Sicambria |
|||
Egyed Zoltán |
|||
Az eddigi kutatásai alapján: |
|||
Budapest előzménye nem a római Aquincum, hanem a Sican, a mai Rókahegyen létezett ősi Sicambria nevű városállam az ugyanott létező Etzelburg, Árpád-kori és középkori Budával(Ó-Budával). |
|||
Ahol ma a Zichy Főtér van, ott nem Sicambria-Óbuda és Etzelburg, hanem a római Aquincum létezett! |
|||
Ahol ma a Főtér van, nem Óbuda, hanem az Árpád-kori Pest létezett, és Révjenő-Újbécs-Szenterzsébetfalva- Új-Jenő-Szentlászló-Bessenyő. |
|||
Mindezeket korabeli metsztekkel, oklevelekkel és a modern műholdas technológia segítségével támasztja alá. |
|||
⚫ | <nowiki>#</nowiki>sicambria #obudavarosa #leveleksicambriabol rómaiak a mai [[Dunántúl]] területén kialakított Alsó-[[Pannonia (provincia)|Pannonia]] tartományuk északkeleti központját, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, [[Aquincum (városrész)|Aquincum városrész]] területén volt. A katonai [[amfiteátrum]]ot a [[honfoglalás]] után valószínűleg [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezértársa, [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit [[Kurszán fejedelem|Kuszálnak]] vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk.<ref>Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.</ref> |
||
1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt. |
1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt. |
A lap 2024. május 26., 00:31-kori változata
Óbuda | |
![]() | |
A városháza a Fő téren | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | III. kerület |
Városhoz csatolás | 1873 |
Korábbi rangja | rendezett tanácsú város |
Népesség | |
Teljes népesség | 33 836 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Óbuda témájú médiaállományokat. |
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába.
Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak. A jelenlegi Óbuda városrész területe csak az egykori város 19. század végi belterületével egyezik meg.
Fekvése
Határai: a Duna folyam a Nagyszombat utcáig – Nagyszombat utca[2] – Bécsi út – Vörösvári út – Hévizi út – Bogdáni út a Duna folyamig.
A szomszédos városrészek északon Kaszásdűlő és Aquincum, keleten a Duna-ág túloldalán Óbudaisziget, délebbre a külön városrészt alkotó Margit-sziget. Délen Újlak, nyugaton pedig Óbuda hegyvidéke található.
Története
SICAMBRIA = ÓBUDA VÁROS ! Mely a Sican hegy tetején, a mai Rókahegyen létezett, és műholdas képátfedéssel a 2013 évben azonosította Egyed Zoltán.
Mindazon történészek, akik azt állítják, hogy Sicambria-Óbuda városa csak egy mondai város, dilettáns módon állítanak valótlant! Ezen dokumentumokat is küldöm Speknernek, B Szabónak, Laszlovszkynak és Kanyónak, ja és persze a bölcsészeknek, pl a Bácsatyainak! Szégyelljétek magatokat!
A mai Főtér környékére azért nem lehetett Sicambriát-Etzelburgot azonosítani, mert nem ott létezett Óbuda városa! A Főtér környezete a középkorban még sziget volt!
1553. SICAMBRIA !
Óbuda városában, azaz Sicambriában íródott levél 1553-ban.
Megérkezett a kért anyag a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség – Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, sowie beim Finanz- und Hofkammerarchiv .
Köszönöm!
Levéltári delegátus: dr. Arany Krisztina.
Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség
Bécsi segédletek - TURCICA
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 107-108.
Dokumentum dátuma 1553.07.21. ex Sicambria ad Budam
Dokumentum dátuma: 1553 07 21 ex Sicambria ad Budam
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 109.
Dokumentum dátuma 1553.07.22. ex Sicambria
Dokumentum dátuma: 1553 07 22 ex Sicambria
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 110.
Dokumentum dátuma 1553.07.23. ex Sicambria
Dokumentum dátuma: 1553 07 23 ex Sicambria
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 111-113.
Dokumentum dátuma 1553.07.25. ex Sicambria
Dokumentum dátuma: 1553 07 25 ex Sicambria
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.03. 1550.IV-VI. fol. 249-250.
Dokumentum dátuma 1550.06.26. ex castris nris de Sicambria
Dokumentum dátuma: [...] 26 ex castris nris de Sicambria
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.1. 1549. fol. 115-116.
Dokumentum dátuma 1549.06.15. ex castris nostris in Sicambria
Dokumentum dátuma: [...] 15 ex castris nostris in Sicambria
Egyed Zoltán
Az eddigi kutatásai alapján:
Budapest előzménye nem a római Aquincum, hanem a Sican, a mai Rókahegyen létezett ősi Sicambria nevű városállam az ugyanott létező Etzelburg, Árpád-kori és középkori Budával(Ó-Budával).
Ahol ma a Zichy Főtér van, ott nem Sicambria-Óbuda és Etzelburg, hanem a római Aquincum létezett!
Ahol ma a Főtér van, nem Óbuda, hanem az Árpád-kori Pest létezett, és Révjenő-Újbécs-Szenterzsébetfalva- Új-Jenő-Szentlászló-Bessenyő.
Mindezeket korabeli metsztekkel, oklevelekkel és a modern műholdas technológia segítségével támasztja alá.
#sicambria #obudavarosa #leveleksicambriabol rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit Kuszálnak vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk.[3]
1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt.
A királynéi vár építését vélhetően a 13. század második évtizedében kezdte meg II. András király.[4] III. András 1290-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása.
1343-ban I. (Nagy) Lajos az óbudai várat édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Vélhetően ez a lépés vezetett Óbuda 1355-ben történő kettéosztásához, mivel addig az óbudai káptalannak a király évente egy márka aranyat fizetett. A város felosztásakor született határjárás Óbuda középkori topográfiájának egyik legfontosabb forrása.[5] A város északi része a káptalan birtokában maradt. A déli fele, óbudai királyi várral együtt Erzsébet anyakirályné, majd a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A 14. század második felétől ismert városi pecséten vélhetően a királynéi vár és a Piast-ház sasa látható, amely Erzsébet szerepére utalt. A közeli Buda jelentőségének megnövekedése miatt Óbuda nem tudott országos jelentőségű várossá válni a késő középkorban.
A 14. század végén Zsigmond király egyetemet alapított a káptalani városrészben.
1526-ban a mohácsi csatában győztes oszmán-török sereg elfoglalta Budát. A sereg Óbuda közelében vert tábort, a várost felgyújtották. Buda 1529-es ostroma során ismét Óbuda közelében táborozott le az oszmán-török haderő, amely újra kifosztotta a várost. Véglegesen 1541-ben került török kézre Buda elfoglalásával együtt.
A város a török hódoltság alatt is – 1596–1606 és 1684–88 kivételével – folyamatosan lakott volt, azonban ettől kezdve nem városnak (civitas), hanem mezővárosnak (oppidum) vagy falunak (possessio) számított.[6]
A települést 1659-től 1765-ig a Zichy család (1671-ig id. Zichy István, 1700-ig ifj. Zichy István, 1726-ig Zichy Péter, 1745-ig Bercsényi Zsuzsanna, 1758-ig Zichy Miklós, végül Berényi Erzsébet) birtokolta, ezt követően ismét a kamaráé lett.[7]
A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló korabeli településszerkezet.
Az 1838-as árvízben a lakóházak több mint fele összedőlt, további 40%-uk pedig különböző mértékben sérült, viszont halálos áldozat nem volt. (Ez utóbbi talán annak köszönhető, hogy a piacokra járáshoz sok lakosnak volt csónakja.) Az ezt követő újjáépítés során a város központi részén fésűs helyett sorházas beépítés vált jellemzővé, és megjelentek az emeletes házak is.[8]
Óbuda 1872-ig önálló mezőváros maradt (1849–1861 kivételével, amikor rendeleti úton Budához csatolták), ekkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint rendezett tanácsú várossá alakult. 1872-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette Budát, Pestet és Óbudát.[9] A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.
A városközpontban 1969-1984 között tartott a panelházas lakótelep felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a Flórián tér környékének addigi jellemzően kisvárosias arculatát. Összesen 13 ezer lakás készült el.[10][11] Az eredeti "földszintes" Óbudából a Fő tér és a Szentlélek tér, illetve a Korona tér környékén maradt meg néhány utcányi házsor, melyeket azóta felújítottak. A Flórián tér legismertebb épülete az 1973-1976 között felépült Flórián üzletközpont. A tér helyén korábban az Aquincumi római tábor bejárata volt. Az 1950-ben átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.
Alternatív elméletek Ősbudáról
Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása egyesek szerint nem bizonyított. Az elmélet követői szerint valahol a Pilisben található az igazi Óbuda, amelyet Ősbudának szoktak nevezni, megkülönböztetendő a mai Óbudától.[12] Régészek és történészek ezt az elképzelést nem tartják megalapozottnak.[13]
Műemlékek, múzeumok
- Római katonai amfiteátrum
- Táborvárosi Múzeum
- Óbudai Múzeum
- Goldberger Textilipari Gyűjtemény
- Vasarely Múzeum
- Budapest Galéria – kiállítóház
- Budapest Galéria Varga Imre Gyűjteménye
- Kassák Lajos Emlékmúzeum
- Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
- Zichy-kastély
- Goldberger-gyár
- Selyemgombolyító
- Hercules-villa
- Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
- Óbudai református templom
Híres emberek
- Itt született 1759-ben Österreicher Manes József orvos
- Itt született 1808-ban Finály Zsigmond orvos
- Itt született 1829-ben Harrer Pál polgármester
- Itt született 1902-ben Orován Egon fizikus, metallurgikus
- Itt született 1913-ban Földes Andor zongoraművész, zeneszerző
- Itt élt Fischer Ágoston hitoktató
- Itt élt Foerk Ernő építész
- Itt élt Gelléri Andor Endre író, novellista
- Itt élt Gruber Béla festő
- Itt élt Halász Gábor író, kritikus
- Itt élt Homoródi Lajos földmérő mérnök, geofizikus
- Itt élt Kállai Ernő művészettörténész, kritikus
- Itt élt Kassák Lajos író, költő, műfordító
- Itt élt Kerényi Grácia költő, műfordító
- Itt élt Kiss Károly költő, „Óbuda szerelmese”
- Itt élt Krúdy Gyula író
- Itt élt Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy
- Itt élt Peterdi Pál humorista, újságíró
- Itt élt Sinkovits Imre színművész
- Itt élt Sinkó László színművész
- Itt élt Tamkó Sirató Károly költő, műfordító
- Itt élt Tobak Tibor vadászpilóta
- Itt élt Ugray György szobrász
- Itt él Udvaros Dorottya színművész
- Itt él Zeffer András rockzenész (P. Mobil, Mobilmánia)
Óbuda a művészetekben, irodalomban
Irodalom
- Óbuda a címadó helyszíne Örkény István Az óbudai ikrek című egyperces novellájának.
Zene
- Bilicsi Tivadar Jöjjön ki Óbudára című operettje Óbuda remek hangulatáról és vendéglátásáról tesz említést.
Jegyzetek
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Neve a XVIII. században Schneidungs gasse [Határ utca], majd 1874 és 1929 között Határ utca, mivel itt volt a történelmi Óbuda és Buda (Újlak) határa.
- ↑ Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.
- ↑ Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Budapest, 2015. Budapesti Történeti Múzeum)
- ↑ Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele). Budapest Régiségei 24/1. (1976) 279-302.
- ↑ Óbuda évszázadai 225., 227., 228–229. o.
- ↑ Óbuda évszázadai 230., 231., 233., 234., 245. o.
- ↑ Óbuda évszázadai 255. o.
- ↑ Óbuda évszázadai 259. o.
- ↑ Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években (Óbudai anziksz, 2016)
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája.
- ↑ "A castle once stood, now a heap of stones..." The site and remains of Óbuda in medieval chronicles, national epics, and modern fringe theories, Medieval Buda in Context. Leiden: Brill, 92-114. o. (2016. június 25.)
Források
- Buza Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó [1998]. ISBN 963-657-176-7
- ↑ Óbuda évszázadai: Óbuda évszázadai. Főszerk. Kiss Csongor. 2., jav. és bőv. kiad. Budapest: Better. 2000. ISBN 963-86040-5-0
További információk
- Kolozsi Ádám, Ajpek Orsolya - A túrós csuszát kicsinálta a buldózer Index.hu, 2014.12.04.
- Óbudai Blog
- Óbuda – Történeti áttekintés[halott link]
- 360 fokos panoráma a Főtérről
- Óbuda.lap.hu – linkgyűjtemény
- Óriáspanoráma: kilátás a kerületre a Hármas-Határ hegyről
- Óbuda története. Tanulmánykötet; főszerk. Népessy Noémi, szerk. Láng Orsolya, Viszket Zoltán; Óbudai Múzeum, Budapest, 2020