Ugrás a tartalomhoz

Páfrányos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hübele (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. augusztus 20., 11:20-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Források: {{Arad}})
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Páfrányos (Brusturi, Huffladen)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségNagyhalmágy
Rangfalu
KözségközpontNagyhalmágy
Irányítószám317163
SIRUTA-kód11094
Népesség
Népesség258 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 22° 38′ 33″46.344200°N 22.642422°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 22° 38′ 33″46.344200°N 22.642422°E
SablonWikidataSegítség

Páfrányos (Brusturi) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyhalmágytól északra, a bihari havasok alatt, Mermesd és Zarándbánya közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Páfrányos nevét 1464-ben említette először oklevél Borosthfalwa néven. 1525-ben Brosd, 1760–1762 között Bruszturi, 1808-ban Brusztur, Huffladen, 1888-ban Brusztúr, 1913-ban Páfrányos néven írták.

1560-ban Borosjenőhöz tartozott, 1601-ben Breztur néven volt említve, ekkor Toldy István birtoka volt. 1608-ban nevét Buroztónak írták és Petneházyak kapták meg. 1764-ben a Bethlen-család birtoka volt.

A fennmaradt hagyományok szerint lakossága török eredetű volt, gyakori volt itt a Budugán, Nikodin és Szleo családnév.

Egykori lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt az itt termett dió és fekete cseresznye, melyet Mokre-nak neveztek. Híres volt a falu háziipara is: a lakosság kapa-, kasza-, fejszenyél-, valamint fagereblye-készítéssel is foglalkozott.

A település határában bővizű források; a Funtînă albă és Blidu-ér eredtek, utóbbinak kőmedencéje is volt. Egykor s faluhoz tartoztak a Dózsa-féle dobrini és ulmi vasérc- és ólombányák is.

Az 1800-as években a leírások szerint a község rendetlen telepítésű volt, keskeny utcákkal, és szétszórt házakkal. Feljegyzett falurészeinek nevei: Buciava, Nicodinetti, Buduganiesti, Florinesti, Paşculesti, Prihodesti, Tulesdi voltak.

Régi görögkeleleti temploma érdekes építésű volt.

1910-ben 1118 lakosából 1111 román, 5 magyar, volt. Ebből 1110 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]