Páfrányos

Páfrányos (Brusturi, Huffladen)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Nagyhalmágy
Rang	falu
Községközpont	Nagyhalmágy
Irányítószám	317163
SIRUTA-kód	11094
Népesség
Népesség	258 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 22° 38′ 33″46.3442, 22.642422
Sablon • Wikidata • Segítség

Páfrányos (Brusturi) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Nagyhalmágytól északra, a bihari havasok alatt, Mermesd és Zarándbánya közt fekvő település.

Története

Páfrányos nevét 1464-ben említette először oklevél Borosthfalwa néven. 1525-ben Brosd, 1760–1762 között Bruszturi, 1808-ban Brusztur, Huffladen, 1888-ban Brusztúr, 1913-ban Páfrányos néven írták.

1560-ban Borosjenőhöz tartozott, 1601-ben Breztur néven volt említve, ekkor Toldy István birtoka volt. 1608-ban nevét Buroztónak írták és Petneházyak kapták meg. 1764-ben a Bethlen-család birtoka volt.

A fennmaradt hagyományok szerint lakossága török eredetű volt, gyakori volt itt a Budugán, Nikodin és Szleo családnév.

Egykori lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt az itt termett dió és fekete cseresznye, melyet Mokre-nak neveztek. Híres volt a falu háziipara is: a lakosság kapa-, kasza-, fejszenyél-, valamint fagereblye-készítéssel is foglalkozott.

A település határában bővizű források; a Funtînă albă és Blidu-ér eredtek, utóbbinak kőmedencéje is volt. Egykor s faluhoz tartoztak a Dózsa-féle dobrini és ulmi vasérc- és ólombányák is.

Az 1800-as években a leírások szerint a község rendetlen telepítésű volt, keskeny utcákkal, és szétszórt házakkal. Feljegyzett falurészeinek nevei: Buciava, Nicodinetti, Buduganiesti, Florinesti, Paşculesti, Prihodesti, Tulesdi voltak.

Régi görögkeleleti temploma érdekes építésű volt.

1910-ben 1118 lakosából 1111 román, 5 magyar, volt. Ebből 1110 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

Források

• Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.