Mezőhegyes

Mezőhegyes
Mezőhegyes címere Mezőhegyes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Mezőkovácsházai
Jogállás	város
Polgármester	Mitykó Zsolt (független)
Irányítószám	5820
Körzethívószám	68
Testvértelepülései	Lista Mordano San Giorgio di Nogaro Túrkeve
Népesség
Teljes népesség	4393 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	33,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	155,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 54″, k. h. 20° 49′ 04″46.315, 20.817777777778
Mezőhegyes Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőhegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőhegyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A mezőhegyesi ménesbirtok

Mezőhegyes város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban. 1872-ben községi, 1971-ben nagyközségi rangot kapott, majd 1989. március 1-jén várossá nyilvánították.

Fekvése

Horgászat a mezőhegyesi Béka-tónál

Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton fekszik, a román határ mellett. A város hazánk délkeleti részén az országhatárhoz közel terül el. Földrajzi fekvése szerint az é.sz. 46° 19', a k.h. 20° 49' koordinátái határozzák meg központját. Természeti adottságait tekintve különleges, kedvező természeti tényezőinek köszönhetően ősidők óta lakott hely. Mezőhegyes több száz éves múltú kisváros. Az öreg fák, a régi épületek, a világhírű Ménesbirtok, a népszerű halastavak mind a település részét képzik.

Története

Ókor

A régészeti feltárások tanúsága szerint a település már az ókortól lakott volt. Bizonyítják a talált kő- és csonteszközök, bronzkori temető sírlakóinak használati tárgyai.

Középkor

A terület a Kárpát-medencébe érkező magyarok számára is fontos szerepet játszott. Valószínűleg a Maros-hordalékkúp is Ajtony fekete magyarjainak birtokában volt. Miután Ajtonyt Csanád vezér legyőzte, a terület az újonnan szerveződött és nevét viselő vármegyébe tagolódott. 1220 körül II. András németeket telepített a vidékre. Valószínűleg tőlük ered Pereg várának a neve. A terület első említése Rogérius váradi kanonok krónikájában olvasható, ahol az Újfalunak nevezett peregi körülsáncolt helyen, 1241-ben, 70 falu odamenekült népét gyilkolta le a tatár. Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezew Heges néven. Nevét a határában lévő halmoktól vette, melyeket akkoriban az Alföldön gyakran neveztek 'hegy'- nek. Előnevével, amely a mezőségi tájra utal, a környéken található többi hasonnevű falutól különböztették meg (Bánhegyes, Csákóhegyes, Kishegyes stb.). 1421. április 28-án Mezőhegyes első írásos említése „Mezewheges” alakban Jánki János örököséül fogadja Csáki Miklóst és öccsét. 1427. május 29-én Jánki halála után a falut mégis Nagymihályi Albert várnai perjel kapja meg Zsigmond királytól. 1445-ben Nagymihályi György sikkasztás miatt birtokait elveszti, köztük Mezőhegyest is. Hat évvel később Hunyadi János birtokaként szerepel.

1463. augusztus 9-én (Mezehegesse) Hunyadi Mátyás a falut Jaksics Demeternek és Istvánnak adományozza. 1530. szeptember 7-én (Mezehegyes) Jaksics Márk elzálogosítja a falut, nejének és lányának. Ez halála után örökösödési vitát vált ki. 1539. május 24-én (Mezewhegyes) Szentszávai Herceg Mátyásné pert indít a falu megszerzéséért. Még ez évben a falut Petrovics Péter temesi főispán foglalja el. 1550. január 10-én: Nagymihályi Sándor és Gábor maguknak igénylik a falut. 2 évvel később Ali bég csapatai elpusztítják a települést. 1555-ben a települést pusztaként említik. 1556. január 26-án Ártándi Kelemen visszaköveteli a pusztát Mágocsi Gáspár gyulai várkapitánytól. 2 évvel később a temesvári defter új településként sorolja fel. Adót fizetnek: Acsatkovics Petár, Márics Gyura, Ocsar Gyura, Ulnak Szotján. 1560-ban a Jaksics lányok osztozásakor Mezőhegyes Zeleméri Lászlónénak jutott. Egy évvel később (Mezehegyes) A gyulai várban készült leltár szerint Mezőhegyesen akkor 7 nemesi porta volt. 1563. május 6-án: özvegy Dóci Miklósné itteni birtokaira új adománylevelet kap a királytól. 1564-ben a faluban már 12 nemesi porta van. 1579-ben a Csanádi szandzsák adóösszeírása szerint 35 család fizet adót. 1596-ban a krími tatárok támadása teljesen elpusztítja.

Újkor

A török pusztítása után a terület elnéptelenedett, de Csekonics József lovaskapitány javaslatára 1785-ben II. József, a „kalapos király” ménestelepet alapított itt, amellyel elősegítette a falu újratelepülését. A régi épületekből ma 53 műemléki védelem alatt áll.

1640 körül Ali csanádi bég újratelepíti a falut. 2 évvel később (Mezőhögyös) egy öcsödi tolvajbanda ront a falura és elpusztítja. 1647-ben (Mezőhegyes) A csanádi püspökség javaként mint puszta szerepel. 1648-ban lakosai visszatérnek és a csanádi püspökség oltalma alá helyezik magukat. 1650. március 1-jén II. Rákóczi György a sajátjának tekinti és eladja a falut. 1651-ben Mezőhegyes mégis a csanádi püspökségnek adózik. 1654. szeptember 2-án (Mezős-Hegyesse) A falu királyi oltalomlevelet kap. Adója: 4 tallér, 2 pár csizma. 1660. január 21-én (Mező-Hegyesse) Marcipodari püspök oltalomlevelet adott ki a falura. 1686-ban a tatár csapatok ismét elpusztítják. 1687-ben a törököket végleg kiűzik a területről.

1702-ben a területet az „Újszerzeményi Bizottság” a „marosi határőrség”-nek ítéli. 1741-ben a határőrvidék felszámolása után a pusztát az Aradi Kincstári Uradalom részére foglalják le. 10 évvel később 1000 holdas parcellákra osztják és bérbe adják. 1755-től egy részben volt bérbe adva. 1767-ben két részre osztják, Dániel Péter és Nagylak városa veszi bérbe. 1772-ben Bogdanovics Bernát 12 évre bérbe veszi az egész pusztát. A Mária Terézia kori örökösödési háborúkban lecsökkent lóállomány frissítésére állami ménest kellett felállítani, amely mind számszerűen, mind minőségileg hivatott volt a lóállományt pótolni. A Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét II. József 1784. december 20-án írta alá. 1785-ben felépül két kaszárnya. A következő év január havának 17. napján II. József először látogat el Mezőhegyesre. Csekonics Józsefet lótartalék-parancsnokká (Remont-Commendant) és a ménes parancsnokává nevezi ki. 1786-ban elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolják Kamarás-pusztát. 1787-ben A méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják. Ez év nyarán ismét ellátogat ide II. József. 1789. március 20-án a ménes országos vásárjogot kapott. Évenként kétszer, április 1-jén és október 1-jén tarthat vásárt.

Csekonics József, a mezőhegyesi  ménesbirtok megalapítója

1800-ban felépülnek az első istállók: 11, 17, 20, 22, 45, 39, 55, 66, 13, 43. Hét évvel később különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz. 1809-ben felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegző akol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel. Négy évvel később felépül az állatkórház. 1819–1820-ban felépül a 73. és a 82. istálló. 1839-ben elkészül az első magyar nyelvű följegyzés Mezőhegyesről. Lakosainak száma ekkor 1300 fő. 1846. augusztus 12-én felszentelik a római katolikus templomot. Egy évvel később átadják a kórházat, amelyben 83 ágy, gyógyszertár és orvosi lakás is van. 1848. július 8-án a magyar hadügyminiszter elrendelte, hogy a honvédtisztek részére a ménes adjon megfelelő mennyiségű lovat. A következő hónap 16. napján Boxberg Frigyes és tiszti kara letette az esküt a magyar nemzeti kormányra. Ez év december 1-jén a visszaélések miatt nyugdíjazzák Boxberget. 1849 első napján az új ménesparancsnok Pándy Samu honvédezredes lett. Az év nyarán a Honvédcsapat szállja meg Mezőhegyest. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849. február 20-án értesítette Pándy Samu honvéd ezredes, méneskari igazgatót, hogy a pesti egyetemi légiót Mezőhegyes védelmére rendelte "mezőhegyesi ménes intézetnek a szerb rablócsorda betörése elleni biztosítása tekintetéből Palotára két századnyi gyalogság rendeltetett". 1849. augusztus 1-2-án Kossuth Lajos Mezőhegyesen tartózkodik. 7-én császári csapatok szállják meg a ménest. Október 8-án Pesten kivégzik Gonzeczky János mezőhegyesi lelkészt. Bűne az volt, hogy a templomban kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását.

A szabadságharc után 1852. június 14-én Ferenc József először látogat el Mezőhegyesre. 1854. június 22-én a földrengés következtében, a 67-es majorban összedől egy pajta. 13 embert temet maga alá. 1861-ben felépül a 21-es, majd egy évre rá a 28-as majori intézői lakás. 1865-ben felépül a katolikus plébánia, a népiskola, a mérnöki hivatal, vágóhíd, a mészárszéki lakás és a református imaház.

A dualizmus második évében, 1868-ban posta és távíróhivatal nyílik. 1869. január 1-jén a ménes végleg a magyar állam tulajdonába kerül. Ezzel egyidőben végleg kettéválasztották a ménest és a gazdaságot, azaz a Ménesbirtokot. Mezőhegyes lakosainak száma ekkor 1643 fő, ebből 1200 katona, a többi polgári személy. A következő évben felépül a 6-os és a 47-es majori intézői lakás. 1870-ben az eddigi katonai iskolát községi iskolává szervezik át. 1872. május 8-9-én Ferenc József második mezőhegyesi látogatása. Ennek emlékét őrzi a Kozma emlékmű domborműve. Kozma Ferenc miniszteri biztos a magyarországi lótenyésztés újjászervezője, jó tenyészanyagot hozatott be és az állami méntelepeket jelentékenyen fejlesztette. Jelentősen javította a köztenyésztés lóállományát is. Mezőhegyes nagyon sokat köszönhet neki. 1872-ig Mezőhegyesen katonai igazgatás érvényesült, a közigazgatási ügyeket Pitvaros intézte. Csanád megye közgyűlésén 1872-ben Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóváhagyta a megalakult polgári község szervezési szabályrendeletét, és elrendelték az elöljáróság és a jegyző választását. 1872-ben 36 adófizetője volt Mezőhegyesnek. Augusztus 17-én megalakul Mezőhegyes önálló eszmei község, melyhez hozzácsatolják Tompapusztát is. A következő évben lébészeti (meteorológiai) állomást létesítenek. 1875. január 1-jén a gazdaság áttér a polgári alkalmazottak foglalkoztatására. A katonákat kitiltották a gazdasági udvarokból. Megkezdődik a cselédség beáramlása és letelepedése. A következő évben Mezőhegyesre érkezik a 28 éves Gluzek Gyula. Az ő jószágigazgatósági ideje alatt emelkedik Mezőhegyes a világ vezető mezőgazdasági nagyüzemei közé. 1881-ben a házi telefonhálózat kiépítése. 1882. szeptember 25-én az Arad-Mezőhegyesi vasútszakasz átadása megtörténik. A következő évben elkészül a vasútállomás és elkészül a 6-os majori szeszgyár. 1883. május 20-án a Kétegyháza-Mezőhegyesi vasútszakaszt, majd tíz nappal később a Makó-Mezőhegyesi vasútszakaszt is átadják. 1884-ben felépül a 18-as, a 21-es, az 57-es majori szeszgyár. Felújítják a gőzmalmot és befejeződik a távíró és távbeszélő vonal kiépítése.

A Központi Szálloda

A következő évben elkészül a Központi Szálloda, benne a „Tiszti Kaszinó”, egy kávéház és étterem is helyet kap. Első ízben érkeznek időszaki munkások Mezőhegyesre. Felépül a 47-es, a 73-as, a 81-es majori szeszgyár. Az első artézi kút fúrása is megkezdődik. 1887. április 1-jén az óvoda megnyitása. A következő évben négy kerületet nyolcra osztják. Az év folyamán megépítik az elevátormagtár és a víztorony tartályházát. 1889-ben átadják a cukorgyárat, az Élővíz-csatornát, a temetői ravatalozót és kiépül a gazdasági vasúthálózat. A következő évben megkezdődik a 9., a kovácsházi, kerület szervezése. Működni kezd a digesztor. Szeptember 1-jén leég a cukorgyár. 1891-ben elkészül a vasúti vendéglő. 1892. július 6-án Mezőhegyesen elhunyt Kozma Ferenc. 1893-ban átadják a kendergyárat és a téglagyárat. 1894-ben a Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonal építése és elkészül a nőtlen tiszti lak vagy Kan-tár. A millennium évében átadják Millenniumi emlékművet. A következő év május 23. napján leleplezik Kozma Ferenc szobrát.

A 20. században

A Kozma Ferenc emlékmű Mezőhegyesen

1909. szeptember 1-jén felszentelik a református templomot, kiépítik a római katolikus templom körüli parkot, a régi kórház mellé felépítik a jelenlegit. A következő évben a cukorgyár melletti tóra strandot építenek, és építeni kezdik az új vágóhidat.

1912 nyarán a magyar honvédség hadgyakorlatot tart Mezőhegyesen. 1914. július 26-án elrendelik a részleges mozgósítást. 1914. augusztus 1-jén általános mozgósítás. A ménesbirtok személyi állományából 800 szegődményest, az időszaki munkások közül 304 embert szólítanak fegyverbe. 1919. április 26-án a Vörös Hadsereg kiüríti Mezőhegyest. 1919. május másodikán este 6 óra körül a királyi román csapatok megszállják Mezőhegyest. Új román neve Mare Rosu lesz. 1920. január 17-én miután kiderül, hogy Mezőhegyes nem lesz Romániáé, megkezdik a teljes kiürítést. Március 29-én a megszálló román csapatok elhagyják a falut. A hátrahagyott kép siralmas. Másnap a magyar honvédség csapatai birtokba veszik a települést. 1920–1923 között felépítik a 6-os, 39-es, 43-as, 47-es, 57-es, 73-as, 81-es, 84-es majori iskolákat. 1923-ban Megkezdődik a település villamosítása és felállítják a háborús hősök emlékművét. Egy 1886-ban épült istálló átalakításával felépítik a kultúrcsarnokot és kiépítik az állomáshoz vezető sétányt. 1927-ben leég a kendergyár.

1931-ben felépítik a növénynemesítő telepet. 1932-ben megkezdődik a „kettős konyhák” kialakítása. A következő évben a temetőben kialakítják a „Hősök ligetét”. 141 hősi halottat temettek el. 1933 január 15-én Urmánczy Nándor felavatja az Országzászlót. 1934-ben önállósul a helyi evangélikus felekezet. 1939-ben Egészségházat létesítenek. 1941. június 29-én felszentelik Gonzeczky János emléktábláját. 1944. szeptember 28-án a Vörös Hadsereg megszállja Mezőhegyest. 1946. január 17-én a földosztás után kitűzik Mezőhegyes új határait. 1948. április 25-én Rákosi Mátyás beszédet mond itt. 1949-ben a gazdaság új neve: Nemzeti vállalat. Szeptember 23-án felszentelik az evangélikus templomot. A következő évben újraindul a tenyésztői munka az egykori katonai ménesben. Új neve: Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep. 1951-ben ismét új nevet kap a gazdaság: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1952-ben a felállító istálló építése. 1957-ben a fedett uszoda építése. 1958-ban a peregi hibridüzem építése. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezik át. Egyidejűleg új nevet kap: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolják a méntelepet.(egykori katonai ménes) 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztják a gazdaságot (6 kerület). 1982. július 6-án az új Kozma szobor leleplezése.

1997-ben a cukorgyárat bezárják. 2000. június 2-án újraavatják a régi Kozma emlékművet.

Politikai élete

A képviselő-testület összetétele

A 2014-es választásokon a baloldali, de független Mitykó Zsolt 999 szavazatot kapott, míg a Fidesz-KDNP jelöltje, Tarkó Gábor 970-et, így Mitykó Zsolt lett a város polgármestere. A képviselő-testületbe kettő Fidesz-KDNP-s és hat független jelölt jutott be. A 9 tagból így 7 független, 2 pedig FIDESZ-KDNP-s lett. Közöttük jobb - és baloldali érzelműek egyaránt vannak. A 2014-es választásokon 7 FIDESZ-KDNP-s, 1 EGYÜTT-PM-DK-MSZP-s és 9 független jelölt, összesen 17 jelölt indult.

	Lista	Képviselők száma	Képviselők megoszlása
	független képviselők	6
	Fidesz-KDNP	2

Mezőhegyes polgármesterei

Polgármester	Jelölő szervezet	Hivatali idő
Kassai Béla	független	1998 - 2002
Sebők Antal	független	2002 - 2006
Csanádi István	független	2006 - 2010
Kovácsné Dr. Faltin Erzsébet	független	2010 - 2014
Mitykó Zsolt	független	2014 -

Mezőhegyes országgyűlési képviselői (1990-től)

	Jelölő szervezet(ek)	Név	Hivatali idő
A Békés megyei 7. sz. országgyűlési egyéni választókerület részeként (1990-2014)
	MDF	Remport Katalin	1990 - 1994
	MSZP	Tóth Sándor	1994 - 2002
	MSZP	Karsai József	2002 - 2010
	Fidesz-KDNP	Simonka György	2010 - 2014
A Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület részeként
	Fidesz-KDNP	Simonka György	2014 -

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	5537	5481	4945	4689	4496	4393
	2013	2014	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 8,1%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 42,5% (20,5% nem nyilatkozott).

Közlekedés

Távolsági és helyközi közlekedés

Vasúti közlekedés

Mezőhegyes két vasúti mellékvonal csomópontja. Itt csatlakozik a MÁV 121-es számú (Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged) vonalához a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal vonal. Ezek közül a 125-ös számú vonalon korábban egy megállóhelye is található volt a városnak: Újmezőhegyes.

Gazdaság

• lótenyésztés Mezőhegyesi Állami Ménes
• mezőgazdaság Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
• szarvasmarha-tenyésztés Génbank-Semex Magyarország Kft.

Érdekességek

A 19. század második felétől itt tenyésztettek ki négy új, egész Magyarország lóállományát átformáló lófajtát: a nóniuszt, a gidránt, a furiosó north-start és a mezőhegyesi sport lovat.

Sport

A település labdarúgó csapata a Békés megyei első osztályban szereplő Mezőhegyesi SE, ahol a csapat egy bajnoki címmel büszkélkedhet.

Itt születtek, itt éltek

• Pfiffner Paulina (Mezőhegyes, 1825 – Gyula, 1853. szeptember 29.) - honvédhadnagy

Látnivalók

• Szent György-templom (római katolikus). Felszentelték: 1846. július 12-én.
• Római katolikus paplak. Épült 1865
• Református templom. Felszentelték: 1909. szeptember 1-jén.
• Evangélikus templom. Felszentelték: 1949. szeptember 23-án
• Víztorony és szivattyúház(épült 1888-ban)
• Kórház (épült 1847-ben)
• Központi magtár (épült 1805 körül)
• Sütöde-pekeráj (épült 1786)
• Szárazmalom (épült 1786)
• Csikós csárda
• Igazgatósági épület
• Kettős tiszti lakok
• Diadalívek
• Déli- (ma Hotel Nóniusz) és északi kaszárnya (épült 1785)
• Fedeles lovarda (épült 1809)
• Központi istálló
• Vasúti vendéglő (ma bolt)
• Zabsilótornyok (épültek 1825)
• Putrilakások
• Haranglábak
• Gluzek Gyula Elevátor magtár
• Magtárak
• Komlószárító
• Postakocsi-állomás és vendégfogadó (ma szakközépiskola) (épült 1789)
• Nőtlen Tiszti Lak (Kan-tár) (ma Városháza. Épült 1894)
• Őregcsűr
• Főépítészi villa
• Hotel Centrál (épült 1885)
• Mészárszéki intézői villa (ma középiskolai tanári és iroda)
• Vasútállomás (épült 1883)

Testvér- és partnervárosai

Mezőhegyes az alábbi településekkel ápol testvéri kapcsolatokat:

• Arad-Gáj, Románia (2012)
• Kézdivásárhely, Románia (1990)
• Mordano, Olaszország (1990)
• Kispereg, Románia (1995)
• San Giorgio di Nogaro, Olaszország (1998)
• Túrkeve, Magyarország (2012)

További információk

• Mezőhegyes honlapja
• Mezőhegyes az utazom.com honlapján
• Gyalogló
• Térkép Kalauz – Mezőhegyes
• Mezőhegyes bővebben...
• Nagy Gergely: Világörökségek Magyarországon. Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 80-81. oldal. ISBN 963 09 4502 9