Koreai utcai ételek
Az utcai ételek (hangul: 길거리 음식, kilgori umsik, RR: gilgeori eumsik , ’street food’) rendkívül népszerűek Dél-Koreában. A nagyobb városokban számos úgynevezett „gasztroutca” (food street) található, ahol egymást érik a különféle specialitásokat kínáló ételstandok, koreai nevükön phodzsangmacshák ( ).
Jellemző harapnivalók a ttokpokki ( ), a thügim ( ), az omuk ( ), a szunde ( ), a cson ( ), a kimbap ( ), a hottok ( ). Sütemények és édességek is széles választékban kaphatóak, például a gofritésztához hasonlóan készülő, különféle töltelékű sütemények.
Utcai ételek Észak-Koreában is léteznek, bár jellegükben mások.
Története
[szerkesztés]Az utcai ételek története Dél-Koreában szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel, ami az 1960-as években vette kezdetét. Korábban a lakosság nagy része vidéken élt, az iparosodás és a városok gyors terjeszkedése nem csak a népesség városokba vándorlását jelentette, de újfajta étkezési szokásokat is magával hozott. Az utcai ételstandok, a phodzsangmacshák ( ) ekkor kezdtek el terjedni, bár eleinte leginkább útszéli kocsmákként funkcionáltak, ahol szodzsu ( )t, makkolli ( )t és később sört szolgáltak fel, némi andzsu ( ), azaz kísérő harapnivaló társaságában. Ezek a létesítmények elsősorban a növekvő munkásrétegnek biztosítottak olcsó étkezési lehetőséget. Eleinte a felszolgált étel sült veréb volt, az 1970-es évektől kezdve szélesedett a kínálat, felkerült a menüre többek között a csirkeláb, a grillezett hal és a tészta. Szöulban 2012-ben mintegy 3100 ilyen hely működését regisztrálták.[1][2]
Dél-Korea
[szerkesztés]Ételek
[szerkesztés]Az ételek listája a magyar átírás szerinti ábécérendet követi.
Csiphangi ( )
[szerkesztés]A csiphangi (지팡이, ) puffasztott kukoricából készült, J alakú üreges rúd, melybe fagylaltot töltenek. Népszerű Insza-tong ( )ban, de külföldön is megjelent, főképp ázsiai országokban kezdték el készíteni koreai mintára.[3][4][5]
Cson ( )
[szerkesztés]A cson (전, ) serpenyőben sütött palacsintaszerű koreai ételek elnevezése. Készülhet tojással, liszttel vagy valamilyen tésztaszerű keverékkel, húsfélékből, zöldségekből, kimcshi ( )ből, tenger gyümölcseiből és édes változatai is vannak.[6] Utcai ételként is népszerű, mungóbablisztből készült változata, a noktu pindettok ( ) pedig vegánok és gluténérzékenyek számára is fogyasztható.[7]
Hodugvadzsa ( )
[szerkesztés]A hodugvadzsa (호두과자, ) a gofrihoz hasonló tésztával készülő aprósütemény. A tésztát dió alakú formában sütik ki, a közepébe azukibabkrém és dió kerül. Magyarországon is van olyan koreai kifőzde, ahol kapható.[8][9]
Hoppang
[szerkesztés]A hoppang (호빵) rizslisztből készülő, töltött gombóc, melyet gőzölnek, majd az előgőzölt ételt árusítják az utcai standokon, de akár kisebb élelmiszerboltokban és szupermarketekben is kapható, ezeket mikrohullámú sütőben lehet felmelegíteni. Többféle töltelékkel kapható, például azukibabbal, hússal, sajttal, pizzafeltéttel, zöldségekkel, magvakkal. Neve a ho ho hangutánzó szóból ered, melyet az étel forrósága miatt mondanak.[10][11][12]
Hottok ( )
[szerkesztés]A hottok ( ) főleg télen népszerű utcai étel, ragacsos rizslisztből készült tésztába különféle tölteléket töltenek, majd forró sütőlapon kilapítják és mindkét oldalát megsütik. A hagyományos töltelék barnacukorból, őrölt földimogyoróból és fahéjból áll.[10][8]
Jangnjom thongdak ( )
[szerkesztés]A jangnjom thongdak ( ) (양념통닭) az amerikai sült csirke koreai változata, mely a koreai háború idején jött létre, az amerikai katonák jóvoltából ismerték meg a koreaiak a bundában sütött csirkét. Ez a változat azonban koreai fűszerezésű, mézzel, szezámmagal, csilivel, fokhagymával és más fűszerekkel ízesítve. Nem csak az utcai árusoknál kapható, bárok is felszolgálják és elvitelre is lehet rendelni. Népszerű az úgynevezett cshimek ( ) kombináció, ami a sült csirke és a sör szavak összetétele.[7][13] Ázsiában, különösen Kínában is nagy népszerűségre tett szert a cshimek ( ), köszönhetően a My Love from the Star sorozatnak, ahol a női főszereplő kedvence étele volt.[14][15]
Kamdzsa togu ( )
[szerkesztés]A kamdzsa togu ( ) (감자도그) az Amerikában népszerű corn dog (virsli bundában sütve) koreai változata. A hot dogot sűrű tésztába mártják, majd megforgatják csíkokra vágott burgonyában és az egészet forró olajban megsütik.[16][7]
Kimbap ( )
[szerkesztés]A kimbap ( ) (김밥) főtt rizsből (pap ( )) és kim ( )ből (a Porphyra nemzetségbe tartozó tengeri hínárból készült lapok, japánul nori) készül. A kimbap ( )ot általában hidegen eszik, népszerű étel piknikezéskor és szabadtéri programokon.[17] Gyakran hasonlítják felmenőjéhez, a japán makizusihoz,[7] bár több mindenben is különbözik tőle.[18]
Kjeranppang ( )
[szerkesztés]A kjeranppang ( ) (계란빵) szó szerint azt jelenti: „tojáskenyér”. Egyfajta muffin, melynek a tetejére egész tojást sütnek. Egyszerre édes és sós ízű.[7] A hagyományos, korábban kézzel sütött kjeranppang ( ) inkább egy tojásos szendvicsre hasonlít.[9]
Kkocshi omuk ( )
[szerkesztés]A kkocshi omuk ( ) (꼬치 어묵) a hurkapálcára húzott, majd daikonból és tengeri hínárból készült alaplében kifőzött, nem csípős halhúsból készült masszát jelenti.[10][8]
-
kkocshi omuk ( ) (balra)
Kukhvappang ( )
[szerkesztés]A kukhvappang ( ) (국화빵) krizantém alakú formákban sütött tészta, melybe azukibabkrémet töltenek. Négyes és hatos kiszerelésben lehet kapni. Tésztája megegyezik a pungoppang ( )éval.[7][8]
Kkulthare ( )
[szerkesztés]A kkulthare ( ) (꿀타래) egyfajta édesség, mely méz és maláta erjesztett keverékéből áll, amit kézzel 16 000 szálra nyújtanak. Többféle töltelékkel kapható, a vásárlók előtt, frissen készítik.[8]
Kunbam ( )
[szerkesztés]A kunbam ( ) (군밤) a sült gesztenye koreai elnevezése. Télen népszerű utcai csemege.[10]
Kungoguma ( )
[szerkesztés]A modern nassolnivalók és utcai ételek megjelenése előtt a legnépszerűbb utcai ételek közé tartozott a kungoguma ( ) (군고구마), ami sült édesburgonyát jelent. Ma is elterjedt téli csemege.[19][2]
Mandu
[szerkesztés]A mandu (만두) töltött tésztaféle. A vékonyra nyújtott, kiszaggatott tésztára fűszerezett zöldséges húst, vagy zöldségeket, tofut helyeznek. Általában csilipaprikás szójaszósszal és kimcshi ( )vel tálalják.[16] Sütve és levesben is kapható. Utcai ételként a legnépszerűbb változatai közé tartozik a nagyobb méretű, vastag, kerek, kimcshi ( )vel töltött mandu.[7]
Mjon ( )
[szerkesztés]A tésztalevesek is egyre népszerűbb utcai ételek a gyors életvitelű Dél-Koreában. Nyáron a hideg levesek (nengmjon ( )), télen a forróak keresettek.[7]
Omukpa ( )
[szerkesztés]Az omukpa ( ) (어묵바) az omuk ( ) egy változata, ám itt a hurkapálcákra húzott masszát nem főzik, hanem forró olajban kisütik.[7]
-
Omukpa ( )-árus
Pondegi ( )
[szerkesztés]A pondegi ( ) (번데기) a selyemlepke bábjából sütéssel készített utcai étel, de konzerv formában is kapható.[20][21]
Phoktan pap ( )
[szerkesztés]A phoktan pap ( ) (폭탄밥) szó szerinti jelentése „bomba étel”. Hasonlít a pibimbap ( )hoz, de más összetevőkkel készül, például halikrával, kókusszal és dióval. A tetejére sült tojást helyeznek, majd nagyon csípős szósszal összekeverik.[3]
Pungoppang ( )
[szerkesztés]A pungoppang ( )ot gofrisütőhöz hasonló, hal formájú szerkezetben sütik, tésztájába azukibabkrémet töltenek.[16] Ez a sütemény japán eredetű, a japán megszállás alatt, az 1930-as években került be a köztudatba.[22] Jégkrémmel töltött változatok is kaphatóak.
Szunde ( )
[szerkesztés]A szunde (순대, ) a magyar véreshurkához hasonló étel, sokféle változata létezik, általában elmondható, hogy zöldségek, üvegtészta és sertésvér keverékét sertésbélbe töltik, majd párolják. Durva szemcsés sóval vagy ttokpokki ( )szósszal fogyasztják. Nem csak utcai ételként népszerű, a koreaiak gyakran rendelik elvitelre is, éjszakai nassolnivalónak.[23][19]
Talgona ( )
[szerkesztés]A talgona (hangul: 달고나, RR: dalgona ) vagy ppopki (hangul: 뽑기, RR: ppopgi ) törökmézhez hasonló koreai édesség, mely olvasztott cukorba szódabikarbóna hozzáadásával készül.[24][25] Nemzetközi ismertségre azután tett szert, hogy 2021-ben a Netflixen bemutatott Nyerd meg az életed című sorozatban fontos szerepet kapott.[26]
Takkocshi ( )
[szerkesztés]A takkocshi ( ) (닭꼬치) csirkenyársat jelöl, melyet grilleznek, majd szójaszósszal vagy csípős csiliszósszal öntenek le. Egyszerre fűszeres és édes, kedvelt kísérő alkoholos italok mellé.[8]
Thügim ( )
[szerkesztés]A thügim ( ) (튀김) a bő olajban, bundában vagy anélkül sütött ételeket jelöli.[27] Szinte bármit kirántanak, zöldségeket, tenger gyümölcseit, akár főtt tojást is.[7]
Ttokpokki ( )
[szerkesztés]A ttokpokki (떡볶이, ) az egyik legnépszerűbb utcai étel, fő hozzávalói a karettok ( ) (rizstészta-rudak) és a kocshudzsang ( ) (csilikrém).[28][29] Késő éjjeli nassolnivalóként is népszerű étel.[19]
Ttong ppang ( )
[szerkesztés]A ttong ppang ( ) (똥빵) szó szerinti jelentése „kakikenyér”, amely a sütemény kutyaürülékhez hasonló alakjára utal. A tésztába azukibabkrémet töltenek.[3]
Gasztroutcák
[szerkesztés]Szöul egyes negyedei más-más ételtípusokról nevezetesek. Insza-tong ( ) (인사동) például a takkocshi ( ), azaz a grillezett, nyársra húzott csirkefalatok, a ttong ppang ( ), a „kakikenyér”, a hottok ( ), vagy éppen a csiphang ( ), a puffasztott kukoricatölcsérbe töltött fagylalt otthona. Mjong-tong ( )ban (명동) sok a húsételeket árusító stand, de itt lehet „óriásfagylaltot” vagy spirál formájúra vágott, fűszerezett sült burgonyát kapni. A halpiacáról híres Norjangdzsin ( ) (노량진) a tányérban felszolgált gyors ételeiről is nevezetes, és innen származik a phoktan pap ( ) is.[3]
A koreai turisztikai hivatal úgynevezett „gasztroutcákat” is számon tart az ország minden területén, ahol specialitásokat lehet megkóstolni. Ilyen például a Kangvon ( ) tartománybeli Cshuncshon ( )ban található takkalbi ( ) gasztroutca, a tegui ( ) „csirkeételek utcája”, vagy a Dél-Csolla ( ) tartománybeli Hamphjong ( )ban található pibimbap ( ) gasztroutca.[30]
Észak-Korea
[szerkesztés]Észak-Koreában másfélék az utcai ételek, kapható például indzso kogi pap ( ) (인조고기밥, szójából készült rizses hurka), tububap ( ) (두부밥, rizs tofuval) és szunde ( ) (순대, koreai hurka).[31]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Guide to pojangmacha: Why Koreans love drinking in tents. CNN Travel, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
- ↑ a b Pettid 173. o.
- ↑ a b c d KTO 1
- ↑ The “Jipangyi Craze” in the Philippines. Manila Korean Times, 2014. november 6. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ Desserts are the next big Korean thing in Singapore. Straits Times, 2015. március 15. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
- ↑ A List of Korean Savory Pancakes. About.com. [2013. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j Lonely Planet
- ↑ a b c d e f KTO 3
- ↑ a b Cink
- ↑ a b c d KTO 2
- ↑ Gil Yun-hyeong (길윤형): 찬바람이 싸늘하면 호빵이 그리웁구나 (koreai nyelven). The Hankyoreh, 2005. november 29. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Kim Seong-yun (김성윤): 호빵이 생각난다, 따뜻했던 너 (koreai nyelven). Choson Ilbo, 2006. november 29. [2016. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
- ↑ Yang-nyeom Tong-dak. Trifood. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- ↑ Korean TV Show Sparks Chicken and Beer Craze in China. The Wall Street Journal, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2014. március 3.)
- ↑ You who came from Korea. Global Times, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2014. március 3.)
- ↑ a b c CNN
- ↑ Biggest and Longest Korean Food. Korea Tourism Organization, 2013. március 24. [2013. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- ↑ Korean kimbap rolls out of sushi's shadow. Straight.com, 2007. június 6. [2013. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
- ↑ a b c KTO 4
- ↑ Beondegi (번데기). Koreataset. [2014. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
- ↑ Irreverent duo shoots raw video taste tests of canned foods. Yonhap News, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
- ↑ 이규연. „분수대 붕어빵”, JoongAng Ilbo, 2003. december 13. (Hozzáférés: 2007. július 9.) (koreai nyelvű) [halott link]
- ↑ Sillim-dong's Sundae Town (Sundae Bokkeum Alley). Visit Seoul. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ AsiaToday. „Korean Cuisine Introduced at JNU International Food Festival”, Huffington Post, 2017. január 31. (Hozzáférés: 2017. július 5.)
- ↑ Cho, Chung-un. „[Eye Plus Forgotten past relived at Tongin Market]”, The Korea Herald, 2017. február 24. (Hozzáférés: 2017. július 5.)
- ↑ Egy koreai édesség tartja lázban a világot. Kitekintő. (Hozzáférés: 2021. november 2.)
- ↑ 튀김 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. április 15.)
- ↑ Pettid 172. o.
- ↑ Don't say we didn't warn you: Korea's 5 spiciest dishes, 2012. május 29. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
- ↑ Taste of Korea, Korean Food Street. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. július 1.)[halott link]
- ↑ No tteokbokki in North Korea?. NKNEWS, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Cink: Megtaláltuk Budapest legkoreaibb éttermét. Cink.hu. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ CNN: Asia's 10 greatest street food cities. CNN, 2013. február 22. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- ↑ KTO 1: Street Food ‘Hoods. Korea Tourism Organization. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ KTO 2: Tasty street foods to try this winter. Korea Tourism Organization. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ KTO 3: Satisfy the Munchies with Traditional Street Snacks. Korea Tourism Organization. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ KTO 4: Yasik Culture (Late-night Meals). Korea Tourism Organization. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ Lonely Planet: A hungry traveller's guide to Korean street food. Lonely Planet, 2015. június 12. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ Pettid: Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd (2008). ISBN 978 1 86189 348 2