Nori (élelmiszer)
| Nori | |
 | |
| Nori lapok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nori témájú médiaállományokat. |
Nori a japán neve a különböző ehető tengeri füveknek ill. vörösalgáknak (többek között Porphyra-fajoknak, mint például a Porphyra yezoensis és P. tenera).[1] A nori elnevezést gyakran használják az élelmiszeripari termékekre, melyeket ezekből a tengeri „zöldségekből” állítanak elő. A kész termék előállítása emlékeztet a papírkészítésre.
Japán, Korea és Kína a legnagyobb termelők, mintegy 2 milliárd dolláros éves termelési értékkel.
Történet[szerkesztés]
A nori szó korábban sokkal általánosabb jelentéssel bírt és mindenféle tengeri füvet ezzel az elnevezéssel illettek, többek között a hijikit is. Az első leírás a 8. századból származik. A Taiho Törvények 701-ben már említik, mint adólerovási terményt. 987-ben már mint általánosan elterjedt élelmiszert említik. Eredetileg pép volt, jelenlegi formáját az Edo időszakban kapta a Washi (japán papír) technológiájának alkalmazásával.
A "nori" kifejezés a szusi nemzetközi elterjedésével vált ismertté világszerte.
Termelés[szerkesztés]
A tengeren, hálókon növesztett növényt 45 nap után lehet először vágni, majd nagyjából 10 naponta újra.
A gyártás modern, automata gépsorokon folyik, amelyek precízen másolják a kézi gyártás minden mozdulatát, ugyanakkor termelékenységük sokszorosa annak.
Japánban 600 km²-en termelnek norit.
A nori lapok[szerkesztés]
A végtermék egy megközelítőleg 18x20cm-es, 3 grammos, papír vékonyságú, sötét, fekete-zöld lap.
Shin-nori[szerkesztés]
A "shin" nori a japán Kjúsú szigetéhez tartozó Ariake-öbölben, az év első vágásából készült nori, amelyet a világ legjobb minőségének tekintenek.
Felhasználás[szerkesztés]
A norit elsősorban a szusi és az onigiri betekeréséhez használják, de gyakran ízesítik vele a leveseket is.
Tápérték[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- Suria Link Seaplants Handbook (angolul)
- http://sushi.pro/ingredients/nori.html (angolul)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- kim, a nori koreai változata
|
