Mikrohullámú sütő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitott ajtajú, nyomógombokkal beállítható mikrohullámú sütő

A mikrohullámú sütő (köznapi nevén: mikrosütő, mikró) olyan konyhai berendezés, amely mikrohullám segítségével melegíti fel a beletett ételt vagy folyadékot. Feltalálója Percy Spencer amerikai mérnök volt, aki 1946-ban egy radaralkatrész kifejlesztésén dolgozott, és egy véletlen folytán felfedezte, hogy a mikrohullámú sugárzás az ételek felmelegítésére is alkalmas.[1]

A sütő mikrohullám segítségével forgatja és rezgeti a melegítendő anyag dipólusmolekuláit, aminek következtében a melegítésre szánt anyag belsejében súrlódási hő fejlődik, és ez melegíti fel az ételt. A sütő erről kapta a nevét.

Működése[forrásszöveg szerkesztése]

A mikrosütőben 2,45 GHz frekvenciájú elektromágneses hullámok, más néven mikrohullámok képződnek. A hullámforrás a magnetron, ez a berendezés lelke. A magnetronban az elektromos energia mikrohullámú energiává alakul át. A mikrohullámok üreges vezetőn jutnak át a sütőtérbe, ahol állóhullámok alakulnak ki, ezért az egyenletes hőhatás érdekében az ételt tartó tálcát forgatni kell. Rendszerint egy üvegtálon forog a ráhelyezett étel. A nagyfrekvenciájú hullámok bizonyos mélységig behatolnak a melegítendő anyagba, és mozgásba hozzák a víz-, zsír- és cukormolekulákat. A molekulák egymás melletti elmozdulása következtében jelentős mennyiségű súrlódási hő keletkezik. Ez a hő belülről melegíti fel a mikrosütőben elhelyezett ételt vagy italt, ellentétben pl. a gázon való sütéssel, amikor a hő kívülről, hőáramlással melegíti az ételt. A készülékben lévő 2 ventilátor közül az egyik a magnetront hűti, a másik a sütőteret szellőzteti.

A háztartási mikrosütők hasznos teljesítménye 1 kW körüli, a berendezés ennek kb. a dupláját veszi fel. A melegítési időt mechanikus vagy elektronikus óra segítségével lehet beállítani, de a kikapcsológombbal vagy az ajtó kinyitásával is megszakítható a folyamat. (Az ajtó kinyitásakor egyes készülékek nem nullázzák le az órát, az ajtó becsukásakor tehát a melegítés folytatódik.)

A készülék ajtajában fém védőháló van, amely megakadályozza a mikrohullámok kijutását és kültéri roncsoló hatását.
A védőháló, illetve az ajtó sérülése esetén a készülék a közvetlen közelében égési sérülést okozhat, ezért az ilyen készülék használata tilos.[2]

Az étel melegedésének fizikája[forrásszöveg szerkesztése]

A mikrohullámokat az ételben lévő molekulák különböző mértékben elnyelik, leginkább a vízmolekulák. Ez azért van, mert a vízmolekula elektromosan polárosan viselkedik, mivel az elektromos töltések nem egyenletesen oszlanak el benne. Elektromos tér jelenlétében a vízmolekulára olyan erő hat, ami az elektromos tér irányának megfelelő irányba akarja forgatni a molekulát. Mivel a mikrohullám egy nagyfrekvenciájú elektromágneses hullám, ezért benne az elektromos tér iránya igen gyorsan az ellentétes irányba változik (másodpercenként 2,45 milliárd alkalommal). Ez a frekvencia optimális a vízmolekulák szempontjából, mert ennek megfelelő idő alatt éppen 180°-ot fordulnak el. Ahogyan a vízmolekulák mozognak, ütköznek a velük érintkező egyéb molekulákkal és mozgási energiájuk egy részét átadják. A végeredmény az, hogy az étel felmelegszik. (A fagyasztott étel felmelegítése azért is tart hosszabb ideig, mert a jég szilárd anyag, a megfagyott vízmolekulák nem mozognak olyan könnyen, mint a víz folyékony állapotában.) Ugyanebből az okból nehezebben melegszenek fel a kevés vizet tartalmazó ételek.

A sütő fém belseje pontosan meghatározott méretekkel rendelkezik, amiben a besugárzott mikrohullámok a sütő faláról visszaverődnek és állóhullámok alakulnak ki. Az étel elhelyezésére használt alsó felület egyes pontjain a hullámok erősítik, máshol kioltják egymást. Ezért az ételt tartó üvegtálcát a sütő forgatja, ha a sütő be van kapcsolva, hogy az étel egyenletesen melegedjen fel (ha a tálca nem forog, az étel bizonyos részei túlságosan felmelegszenek, más részei hidegek maradnak).

Fémtárgyak a mikróban[forrásszöveg szerkesztése]

Alapszabály, hogy semmiféle fémtárgyat (kanál, villa, fémedény, alufólia, fémtartalmú festékkel bevont tányér, stb) nem szabad a mikrohullámú sütőbe helyezni, mert ez a sütő, illetve a fém tárgy károsodását okozhatja. Ugyanakkor ez alól lehetnek speciális kivételek (lásd lejjebb).

A fém felületekről a mikrohullám visszaverődik, ami megváltoztatja a mikrohullámok útját, így azok visszajuthatnak a magnetronba, ami a magnetron túlmelegedését és végső soron tönkremenetelét okozhatja (a magnetron a mikrohullámú sütő legdrágább alkatrésze).

Mivel a fémek nagy számban tartalmaznak szabad elektronokat, ezeket az elektronokat a mikrohullámok elektromos tere mozgásba hozza, tehát elektromos áram indul meg a fémben. A fémek az elektromos áramtól felmelegszenek, ami olyan mértékű lehet, hogy a fém egyes részei megolvadnak.

A fémek hegyes végződésein, élein (pl. villa hegye, alufólia éle) olyan nagy lehet az elektromos térerősség, hogy elektromos szikra keletkezik. Ez akkor okoz gondot, ha az elektromos szikra a fémtárgy hegye és a sütő fém fala között jön létre, mert a sütő fala ennek következtében kilyukadhat, így a sütő használata veszélyessé válik.

Kivételek:

Ha a sütő gyártója megengedi fémtárgyak használatát, a sütő kézikönyvében pontosan megadja azok alkalmazásának módját és korlátait (például az alufólia mérete, használata). A sütőbe helyezett fémtárgy (például alufólia, kanál, villa) a tálca forgása során soha ne érjen hozzá a sütő falához (ezt még a sütő bekapcsolása előtt ki lehet próbálni a tálca kézi forgatásával).

Számos gyártó kifejezetten előírja a csészében (bögrében, pohárban stb.) melegített folyadékba helyezett kanál használatát, ti. ezzel megelőzhető a víz késleltetett forrása, ami rendkívül balesetveszélyes.

Használata[forrásszöveg szerkesztése]

A különböző anyagok nem egyformán nyelik el a mikrohullámokat, tehát eltérő mértékben és sebességgel melegszenek fel. Például főtt tojás melegítése esetén a tojás sárgája jobban melegszik, mint a fehérje, ezért még a félbevágott tojás is felrobbanhat.

Mivel a mikró használata során általában az ételből gőz szabadul fel, célszerű a sütő ajtaját ilyenkor legalább pár percig nyitva hagyni, hogy a pára eltávozhasson. Sok sütő éppen emiatt bekapcsolva tartja a ventilátorát egy darabig. Ellenkező esetben a pára a sütő belsejében lecsapódik és ez elősegíti a belső festés leválását, és az egyéb alkatrészek károsodását.[3]

Egyéb információk[forrásszöveg szerkesztése]

  • Az elektromágneses hullámok nem hoznak létre „Maillard reakciót” (a Maillard hatás az aminosavak és cukrok között jön létre), ami karamellizálja például a tejet. Az újabb típusok ennek érdekében halogénlámpát is tartalmaznak, ami elősegíti a „Maillard reakciót”.
  • Biztonságosabb kanalat helyezni a mikróba, mint villát, mert a kanálnak lekerekített széle van, míg a villának hegyes végei, amiken könnyen keletkeznek szikrák (ha a villa vége nincs folyadékban vagy beleszúrva valamibe).[4]
  • A mikrosütőből kivett étel nem „sugároz”, a mikrohullámok nem maradnak benne az ételben.
  • A mikrosütők túlnyomó többségének ajtaja jobbról balra nyílik (a kevés kivétel a fentről lefelé nyíló ajtó, ilyennel a konyhabútorba beépíthető mikrohullámú sütők rendelkeznek). Gyakorlatilag nem gyártanak olyan mikrohullámú sütőt, aminek a kezelőszervei a bal oldalon vannak és az ajtaja jobbra nyílik. Ennek történelmi és gazdaságossági okai vannak. Kezdetben jogosan feltételezték, hogy az emberek többsége jobbkezes, ezért a kezelőszerveket és a kijelzőt a készülék jobb oldalán helyezték el. Így az ajtó nyitásához szükséges zsanérok az ajtó bal oldalára kellett hogy kerüljenek, vagyis az ajtót bal kézzel megfogva, balra húzva lehet kinyitni. A gyártók szempontjából ez gazdaságossági kérdés, mivel elméletileg lehetne gyártani jobbra nyíló ajtajú mikrohullámú sütőt is, azonban a kezelőszervek áthelyezése a bal oldalra a készülék belsejének áttervezését igényelné, amit másik gyártósoron, más alkatrészekkel lehetne legyártani. Ennek a fejlesztési és gyártási költségvonzatait eddig (2017) egyetlen gyártó sem vállalta be (igény pedig lenne rá egyrészt a balkezesek részéről, másrészt sok konyhában kevés a hely, és csak ilyen sütő férne el).[5] Szükségmegoldásként javasolható, hogy a mikrót fejjel lefelé kell elhelyezni a rendelkezésre álló helyen. Ekkor két dologra figyelni kell: a mikró hűtése megfelelő maradjon (egyes mikrók a tetejük felé szellőznek, ami így alulra kerül, ezt a légutat nem szabad akadályozni), másrészt a forgatótányér nem lesz használható közvetlenül, ezt barkácsolással használhatóvá lehet tenni (például valamilyen felfüggesztéssel rögzíteni az ételt a forgó karhoz). További kényelmetlenség, hogy a digitális kijelző fejjel lefelé mutatja az időt. Mindezek mellett a mikró használható fejjel lefelé is.

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]