Ugrás a tartalomhoz

Komádi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komádi
Komádi tévétorony
Komádi tévétorony
Komádi címere
Komádi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
Jogállásváros
PolgármesterTóth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4138
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség4868 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület144,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′47.000000°N 21.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′47.000000°N 21.500000°E
Komádi (Hajdú-Bihar vármegye)
Komádi
Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Komádi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar vármegyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Zsáka és Furta [bár utóbbival a közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek], kelet felől Magyarhomorog, délkelet felől Biharugra, dél felől Zsadány, délnyugat felől Körösújfalu és Vésztő, nyugat felől Újiráz és Csökmő, északnyugat felől pedig Darvas. Kevés híja van annak, hogy nem határos a területe észak felől még Vekerddel, kelet felől Körösszakállal, nyugat felől pedig Szeghalommal is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben mindkét végponti település, illetve a 47-es és a 44-es főutak felől is. Szomszédai közül Újirázzal a 4221-es, Körösújfaluval és Vésztővel a 4222-es, Magyarhomoroggal, Körösszakállal és Biharkeresztessel a 4215-ös út köti össze.

Közigazgatási területén áthalad a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, amelynek legalább két megállási pontja is volt itt, Dobaipuszta megállóhely és Komádi vasútállomás; előbbi a névadó településrésztől északra, utóbbi pedig a településközponttól bő két kilométerre délre, a Sebes-Körös túlpartján. 2009. december 13-án (menetrendváltással) azonban a vasútvonal ezen szakaszán megszűnt a személyforgalom.[4][5] [Még tisztázást kíván, de bizonyosnak tűnik, hogy Komádi területén volt Nagytótipuszta 1977 körül megszüntetett vasúti megállóhelye is.]

Története

[szerkesztés]

Komádit mint magyar települést 1091-ben említették először, majd 1214-ben, amikoris egyik lakosa került a Váradi regestrumba. Ekkor Comad formában jegyezték fel a település nevét. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben a faluban. A tatárjárás idején a falut kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékre menekültek. 1351-ben már nagy faluként említették. Első ismert birtokosa az itt letelepedett Komádi család volt.

1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították. 1600 körül Tarsoly Péter, majd a nagyváradi káptalan volt a falu birtokosa. Bocskai István fejedelem 1605-ben szabad községgé tette Komádit, 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi kiváltságokkal, de szabadalmait 1700-ban I. Lipót megvonta.[6] 1715-ben a falu csaknem lakatlanná vált, miután korábban aszály sújtotta a vidéket, és ellenséges csapatok is megtámadták. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt, de később a pestis pusztított a faluban. A folyamatos aszályokkal küzdő lakosságot az 1800-as években négy alkalommal érte el a kolerajárvány.

1842-ben fejezték be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad-vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923 novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban.

Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött a bel- és külterületen egyaránt. Az oroszok nem szállták meg Komádit, mivel a falut elhagyó németek nyomába eredtek. 1956-ban a falun belül voltak szervezkedések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001. július 1-jén Komádi városi rangot kapott.

Ipara

[szerkesztés]

Az 1800-as években alakult kendergyár többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak, az 1980-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

A településen több malom (szélmalom, gőzmalom, hengermalom) is üzemelt, emellett áramfejlesztők és téglaégetők is voltak Komádiban. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Szabó György független[7]
1994–1998 független[8]
1998–2002 független[9]
2002–2006 Pénzes László független[10]
2006–2010 MSZP[11]
2010–2014 Tóth Ferenc Fidesz-KDNP[12]
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Fidesz-KDNP[14]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5579
5485
5421
4990
4959
4903
4868
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,1%, református 38,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 24,5% (29,6% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt református, 3% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% ortodox, 19,4% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Hősök terén álló református temploma 1842-ben épült a korábbi, 1839-ben leégett templom helyén. Berendezése is a 19. századból való. Közelében áll az 1848–1849-es emlékmű, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

1552-ben készült az a nemesi tarsoly, amelynek rákmotívumos díszítése szolgált alapul a később kialakult, komádi rákos hímzés néven ismert, csak itt jellemző díszítőművészeti stílusnak. Már a 18. század elejéről ismertek rákos hímzéssel készült úrasztali terítők. A motívum terjedését elősegítette, hogy Komádi lakossága hagyományosan rákászatáról vált ismertté, egyik fő bevételi forrásuk lett, és így kerülhetett be a rák a település korábbi címerébe is.[18]

Az ismert források szerint 1891-ben rendezték meg az első komádi vásárt. Hamar nagy híre lett, mivel nem csak mindennapi eszközök, hanem állatok is gazdát cseréltek. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte a vásárteret, áthelyezték a malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. 1939-től ez lett a komádi vásár végleges helye. A korábbi vásártér helyén 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és a tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is magában foglaló népiskolai nevelőintézetet (az országban az első ilyen jellegű intézményt).

A komádi tévétorony 1968-ban épült, Magyarország egyik legmagasabb vasbeton-szerkezetű épülete, hivatalos magassága 185,5 méter.[19][20] A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. Közreműködésével valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése. Ma az Antenna Hungária Rt komádi tévéállomása.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Komádi megszűnt állomás
  5. ↑ Komádiba ismét vonattal?. [2018. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság. 1901. 102. o.  
  7. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  13. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  14. ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Komádi Helységnévtár
  17. ↑ Komádi Helységnévtár
  18. ↑ V. Szathmári Ibolya: Komádi hímzés. Kézműves Alapítvány (2015. február 18.) (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  19. ↑ Komádi TV-torony, komadi.hu
  20. ↑ Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik Archiválva 2018. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu

Források

[szerkesztés]
  • Makai Sándor: Komádi története és népélete. Békéscsaba: Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház. 2001. ISBN 963-00-7478-8  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komádi&oldid=27440858”