Jablanac
| Jablanac | |
 | |
| Jablanac látképe 2006-ban, előtérben egy Rabra induló komppal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53287 |
| Körzethívószám | (+385) 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 53 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″44.706111°N 14.897222°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″44.706111°N 14.897222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jablanac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jablanac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében, közigazgatásilag Zengghez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zenggtől 40 km-re délkeletre a tengerparton, a Velebit hegység lábánál, a Velebit-csatorna mélyen a Klačnica és a Panas nevű magaslatok között a szárazföldbe nyúló öblének partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a római korban is lakott volt, mint azt a település feletti Klačnica-hegyen található ókori romok is jelzik. Az itteni erődített települést még az illírek építették és a rómaiak rombolták le. A római korban nem tartozott a fontosabb települések közé és hamarosan elnéptelenedett. A kora középkorban a Klačnicán ószláv település állt, melyet először 1179-ben említenek mint „Ablana” plébánia központját. A település mai neve olasz közvetítéssel szintén ebből a latin eredetű névből származik. A temetőben található Szent Miklós-templom már 1179-ben is állt. 1251-ben a Gutkeled nembeli István bán úgy határozott, hogy saját költségén Jablanac hegyén várat építtet és az itt lakóknak Sibenikhez és Trogirhoz hasonlóan szabad királyi városi jogokat adományoz. Abban az időben Jablanac a rabi püspökséghez tartozott, a korabeli glagolita írások szerint lakói horvát ča nyelvjárást beszéltek. A 13. század végén Jablanac urai a Frangepánok voltak. A török hódítás előrehaladásával a vidéken folyamatos lettek rablócsapatok zaklatásai. 1525-ben a török meglepetésszerűen megtámadta Karlobagot, sok lakost megölt, a házakat felgyújtotta és az egész környéket elpusztította, a maradék lakosság biztonságosabb helyekre menekült. A portyázók a tengerparton már Fiuméig, sőt tovább is elértek. A Zenggtől délre eső vidék a megerősített helyek (köztük Jablanac) kivételével már lényegében lakatlan volt. A 17. század közepén miután a török veszély alábbhagyott birtokosai elhatározták, hogy a területet újra benépesítik ezért több hullámban hercegovinai bunyevácokat telepítettek a környékére. Az első hullám 1647-ben Jasenica környékéről és a Zrmanja-mentéről érkezett, de erőszakos viselkedésük miatt letelepítésük nem volt sikeres, ezért a zenggi kapitány továbbküldte őket Pag és Rab szigetére, valamint Ražanac és Vinjerac vidékére. 1655-ben Obrovac, Zelengrad és Karin környékéről érkeztek új bunyevácok. Jablanac vidékére a végül itt maradó bunyevácok Likából, Krmpote és Krivi Put környékéről, illetve délről áttelepülve (Pozrmanje, Ražanac, Posedarje) érkeztek. 1690-re belőlük alakult ki a város és a környék lakossága. A településnek 1857-ben 986, 1910-ben 1101 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Utóbbi felbomlása után, 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 74 lakosa volt, akik főként a turizmusból élnek. A kikötő felett áll az újonnan épített „Ablana” szálloda.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 986 | 901 | 826 | 841 | 914 | 1.101 | 916 | 992 | 849 | 785 | 700 | 330 | 219 | 158 | 118 | 74 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu keleti részén emelkedő Klačnica nevű magaslaton prehisztorikus erődített település maradványai találhatók.[4] A vár, melyet valószínűleg az illírek építettek a Velebit alatti térség legjelentősebb történelem előtti erődítménye volt. A római hódítás idején pusztulhatott el. A várhely délnyugati oldalán egy nagyobb bronzkori és vaskori temetőt tártak fel.
- A kikötő melletti hegyfokon, a mostani Ablana szálloda területén láthatók Ablana várának romjai, melyet Gutkeled István szlavón bán építtetett 1251-ben. A települést a török az erődítménnyel együtt 1639-ben teljesen lerombolta, ezért a korábbi épületeknek csak romjai maradtak.
- A Panas hegy és a Velebit közötti szárazfal Dolabele kormányzó feliratával az illír Ortoplina és Begiosa törzsek közötti határt volt hivatott jelölni.
- A település északi részén a temetőben található Szent Miklós templom 1179-ből való, mai barokk formáját 16. századi és 1701-es átépítések során nyerte. Az eredetileg román, majd gótikus stílusú épület kiemelkedő jelentőségű építészeti és kulturális emlékhely. A körülötte fekvő temetőbe feltehetően a 11. század óta folyamatosan temetkeznek.
- A Szent József plébániatemplom[5] 1799-ben épült, valószínűleg egy 1736-ban épített kápolna helyén, 1888-ban megújították. Egyhajós épület, széles, ötszögű szentéllyel, és a szentélytől északkeletre álló harangtoronnyal. A főhomlokzat délnyugatra néz. A szentélyt a hajótól négy lépcsőfok és a diadalív választja el. A főhomlokzatot vízszintes koszorú tagolja két részre, felső részén háromszög alakú oromzat látható, melynek közepén kör alakú ablaknyílás található. Alul a bejárat két oldalán kialakított fülkékben két szent szobra áll. A templomban egy a Somazzi műhelyből származó 18. századi stukkó szobor és egy 19. századi faszobor (Bartol Devčić munkája) látható.
- A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található a szárazföld belsejébe fjordszerűen benyúló festői Zavratnica-öböl. Az öbölbe a kikötőből egy gyalogösvényen juthatunk el, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található. A víz alatt egy II. világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülő helye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók.
- Az egykori kompkikötő felett található a világ legalacsonyabban fekvő hegyi menedékháza a Miroslav Hirtz menedékház, melynek tengerszint feletti magassága csak 20 méter.
Galéria
[szerkesztés]-
A kikötő részlete -
Jablanac látképe a kikötőből -
A Szent József plébániatemplom -
A Zavratnica-öböl -
A Zavratnica-öböl bejárata -
A Zavratnica-öböl strandja
.jpg)
.jpg)
.jpg)
További információk
[szerkesztés]- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Zengg információs portálja (horvátul)
- Információk magyarul
Források
[szerkesztés]Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992)(horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7378.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6353.
