Hegyköztóttelek
| Hegyköztóttelek (Tăutelec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Hegyközcsatár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hegyközcsatár |
| Irányítószám | 417171 |
| SIRUTA-kód | 28479 |
| Népesség | |
| Népesség | 224 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 221 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 174 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 19″, k. h. 22° 01′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 19″, k. h. 22° 01′ 56″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyköztóttelek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyköztóttelek (románul: Tăutelec) falu Bihar megyében, Romániában.
Fekvése
Nagyváradtól 17 km-re, Hegyközcsatártól 2 km-re északkeletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Földrajaza
A Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Hegyköz dombvidék nyugati aljában, az Alföld keleti szélén fekszik. Kis patakja északra tartva a Siter felől jövő Kansza-patak bal oldalába fut (ebbe odébb még a falut délről megkerülő, és a határában északra forduló Bodozó-patak érkezik), az egyesült víz Sásvölgyi- (Sasvölgyi) patak néven északra kanyarog és Szalárdnál a Berettyó bal oldalába torkollik. Északra a Kis-Latabár-erdő, északkelet-keletre és délkeletre az Uradalmi-erdő, délre a Bihari- (Uradalmi) erdő nevű határrészek húzódnak, ez utóbbin délkeletre a Kelemen-pad (231- 1,5) emelkedik, délre a Nagyhegy (212- 0,8), távolabb az Ágoston-tó (249- 2,2), nyugatra a Morcó, északnyugatra a Nagy-Latabár-erdő nevű határrészek terülnek el. Települések: északra Szalárd (11,7 ill. 9- 8), keletre Siter (3,3), délnyugatra Hegyközcsatár (3,8- 3). 1913-ban Nagyhegytanya is Hegyköztóttelekhez tartozott.
Névváltozatok
1272: Totthelek, villa Thothelek; 1291-1294: Toutteluk; 1329: Tothteluk; 1335: sacerdos de villa Tortelek (Tottelek); 1336: Therteleg; 1337: Tottelek; 1504: Thoththelek; 1625: Tottelke; 1692: Tót-Telek; 1828: Tóth Telek; 1851: Tóttelek; 1913: Hegyköztóttelek;
Mivel a település magas dombok között fekszik, ezeknek a domboknak az oldalain szőlőtermesztés és gyümölcsfa termesztés alakult ki. Tóttelek esetében kimagasló mennyiségben termesztettek és termesztenek ma is szelídgesztenyét. A helyi lakosok ezeket a dombokat szőlőhegynek nevezték el, innen ered a helységnevek elé helyezett hegyköz kifejezés.
Története
Tóttelek a XIII. században Eachy unokáinak: Miklós vajda, István és Geregen birtoka volt. Mivel ők a IV. László király alatt lábrakapott fejetlenségben bizakodva sok törvénytelenséget követtek el – többek között a váradi székesegyház birtokait is feldúlták – László király az Eachy-unokák elkobzott birtokaiból nyújtott a váradi egyháznak kárpótlást, annak adva egyebek közt Tótteleket is. 1283. körül IV. László király meghagyta Máté nádornak, hogy Osl nemzetségbeli Móricz comest iktassa Tóttelek földbirtokába.[2]
A Pázmán (panaszi) család 1319-ben kapja I. Károlytól Pósa, Som és Somogy, 1465-ben új adományként pedig Panasz, Tóttelek, Szomajom, (Berettyó-) Szent-Márton, Újlak, Szent-Dienes és Somogy helységeket.
Később a Solymossy (Nagyváradi) családnak voltak itt birtokai, melyek Bihar vármegyéből származtak és a XVIII. század közepe táján Szatmár vármegyében is letelepedtek. Biharban birtokai között volt még Felhalom, Fugyi, Fugyivásárhely, Törpefalva, Kopaczel, Felsőfeketepatak, Szentmárton, Tóttelek, Panasz, Váncsod, Szelepe, Nyíres és Krassó községek.
Egyházi múltja
Első feljegyzések Tóttelekről a XIII. század végén arról számolnak be, hogy Tóttelök – ahogy az egykori feljegyzés nevezi – harminchárom kepe püspöki tizedet fizetett. Eszerint közepes méretű község lehetett, és ezt bizonyítja a lelkészek által beszolgáltatott pápai tizedösszeg is. István lelkész ugyanis 1335–1336-ban, valamint Mihály a következő évben nyolc garast fizetett be, többet, mint Micske és éppen annyit, mint Bályog vagy Konyár. Középkori templomának ma már semmi nyoma, de kétségkívül a jelenlegi templom helyén állt. A vele egy uradalomba tartozó, de nála kétszer kisebb Latabárnak kőtemploma volt, ezért hasonló lehetett Tótteleknek is.
Báthory Kristóf 1576. március 16-án a váradi Szent Egyed egyháznak adományozta a bihar megyei Tóttelek falut minden tizedével, kilencedével s összes tartozékaival együtt. Az adománylevél Kolozsvárott kelt, tehát éppen ott, ahol húsz évvel ezelőtt a váradi püspökség javait – mint maga az oklevél is említi – a fejedelmi kincstár számára lefoglalták. Húsz év után ez volt katolikus célra az első fejedelmi adományozás. Az oklevél megjegyzi, hogy az adomány Borsos Péter deák, Várad városának jegyzője, továbbá Szabó Sebestyén és Csanádi Gergely deák a nevezett Szent Egyed egyház kurátorainak, valamint Várad összes katolikus lakosainak kérelmére történt. Az adomány nem az egyház papjai számára, hanem az egyházi iskola tanítóinak javára volt fordítandó. Ezzel alighanem célzott a – még mindig érvényben levő – 1548-i törvényre, amely a lefoglalt egyházi javakat iskolai célokra fordítani rendelte el. Következő év október 28-án a nevezett egyház ünnepélyes beiktatása is megtörtént Tóttelek birtokába, az egykorú oklevél szavai szerint „minden ellentmondás nélkül”. Feltűnő az adománylevelekben, hogy amíg ezekben csupán a váradi katolikusok kérelmét hozza fel indokul, míg a szept. 13-aiban már saját buzgóságát is említi, mellyel a katolikus vallás iránt viseltet.
Lakossága
| Év | magyar | román | német | szlovák | zsidó | cigány | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1910 | 512 | 7 | 14 | 11 | 544 | ||
| 1930 | 532 | 21 | 3 | 3 | 559 | ||
| 1941 | 532 | 7 | 4 | 6 | 585 | ||
| 1956 | 578 | 0 | 0 | 0 | 578 | ||
| 1960 | 487 | 6 | 0 | 2 | 495 | ||
| 1966 | 485 | 8 | 2 | 0 | 495 | ||
| 1977 | 414 | 13 | 0 | 0 | 427 | ||
| 1990 | 250 | 0 | 0 | 0 | 250 | ||
| 1992 | 250 | 0 | 0 | 0 | 250 | ||
| 2002 | 198 | 16 | 0 | 0 | 214 |
Magyarigazolvány igénylés a településen 2002. január 1.–2004. május 31. között:
Összesen: 88, ebből:
- férfi: 49, nő: 39
- 0-5 év: 3
- 5-17 év: 11
- 18-59 év: 46
- 60 év felett: 28
Vallás
| Év | róm. kat. | ortodox | református | görögkat. | zsidó | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1910 | 495 | 4 | 22 | 3 | 8 | 544 |
| 1930 | 518 | 6 | 16 | 12 | 7 | 559 |
| 1990 | 238 | 11 | 16 | 1 | 0 | 250 |
Kultúra
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Ifj. Kubinyi Ferencz, Magyar Történelmi Emlékek I. köt. 124. l.
Irodalom
- A Chartularium I-II-III-IV részeiből;
- A kékkői levéltár;
- A budai királyi kamara levéltári gyűjteményéből;
- Bunyitay műve II. kötet 247–257;
- Tört. tár. 1879. évf., 815 l.;
- Szilády i. m. VII., 205., 255.;
- Fényes Elek: Magyarország állapota. 1783;
- Vasárnapi Ujság - 1856. június 1-jén (22. szám);
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai;
Külső hivatkozások
- Katolikus lexikon
- Nagyvárad alpolgármesterének honlapja
- Orendt Mihály honlapja
- Google műholdas térkép
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}