Antall József (politikus, 1932–1993)
| Antall József | |
 | |
| 1990 elején | |
| A harmadik magyar köztársaság 1. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1990. május 23. – 1993. december 12. | |
| Elnök | Göncz Árpád |
| Előd | Németh Miklós |
| Utód | Boross Péter |
| Született | 1932. április 8. Pestújhely |
| Elhunyt | 1993. december 12. (61 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | MDF |
| Választókerület | Budapesti lista |
| Szülei | id. Antall József |
| Házastársa | Fülepp Klára |
| Gyermekei | Antall Péter |
| Foglalkozás | tanár, könyvtáros, muzeológus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954) |
| Halál oka | rák |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József témájú médiaállományokat. | |
Dörgicsei és kisjenei ifjabb Antall József Tihamér (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) magyar politikus, könyvtáros, orvostörténész, muzeológus, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke a rendszerváltás után.
| „ | Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom. | ” |
Családja
Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKGP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a második világháború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.
Édesanyja Szűcs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő, nyugdíjba vonulása előtt a népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1927–1935 között országgyűlési képviselő.
Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edit. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter.
Feleségétől, Fülepp Klárától két gyereke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.
Tanulmányai
Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.
Antall 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1950-ben érettségizett. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karának 12 éven át volt hallgatója, 1950 és 1954 között nappali, majd kiegészítő szakon tanult. Történelem – magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Szakdolgozatát Eötvös József népiskolai politikájából, bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról valamint az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Néprajzi, antropológiai, jogi, közgazdasági és orientalisztikai tárgyakat is hallgatott.
Életút a miniszterelnökségig
A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően a szovjet és a magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene, ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1955 és 1957 között a budapesti Eötvös József Gimnáziumban magyar nyelvet tanított.[1] 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi eljárással, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.
Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig mb. főigazgatója, 1985-től főigazgatója volt az intézetnek (felettese, egyben segítője Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott. 1968 és 1990 között szerkesztője, illetve főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek. Kutatásai kapcsán számos alkalommal került kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.
Először 1974-ben kapott nyugati országba szóló útlevelet, ekkor előbb Svájcba hívták, majd az NSZK-ban tartott több egyetemen is előadást (Düsseldorf, Marburg, Köln, Bonn, München).
Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.
Visszatérés a politikába
Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.
| „ | Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. | ” |
| – Antall József beszéde az MDF III. országos gyűlésén, 1990.06.02.[2] | ||
Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.
Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.[forrás?]
Miniszterelnöksége
Halála és temetése
1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokérrendszer rákja) állapítottak meg nála. Októberben, két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték, de fél év múlva a rák kiújult.[3] Halála előtt egy nappal Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki. A családján kívül csak kabinetfőnökét, Marinovich Endrét, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, Kajdi Józsefet és Boross Pétert fogadta, telefonon Tölgyessy Péterrel és Orbán Viktorral beszélt még.[4] Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.
Temetése 1993. december 18-án szombaton déli 12 órakor vette kezdetét, a koporsót a Kupolateremből az Országház előtt felállított ravatalhoz vitték ki. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Sütő András író és Bolberitz Pál címzetes apát búcsúztatták. Innét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe indult a menet, ahol Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József főrabbi és Tőkés László nagyváradi református püspök mondtak beszédet a sírnál.
Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter belügyminiszter lett.
Emlékezete
- Dr. Antall Józsefnek Magyarországon elsőként a Fejér megyei Mány községben állítottak szobrot – Domonkos Béla alkotását –, 1996-ban, id. Szabó Zoltán helyi lakos kezdeményezésére. Ezt az emlékművet a felállítása óta már restaurálni is kellett (2011-ben), mivel a gránitlapokkal burkolt talapzata a rossz ragasztási technológia miatt szétfagyott, és megrongálták a területet körülvevő kerítést is. [1]. A felújított szobrot a néhai miniszterelnök születésének 79. évfordulóján, 2011. április 8-án avatták. [2]
- Mány után Csongrádon (2000. augusztus 13.), a Vas megyei Jánosházán (2001), majd 2002 márciusában a horvát fővárosban, Zágrábban állítottak szobrot Antall Józsefnek. [3] Csongrádon a piroskavárosi templomhoz került a politikus szobra, avatása előtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, szentbeszédében méltatva a néhai miniszterelnök érdemeit. A szentmise befejezésekor a templom plébánosa elmondta, hogy Antall József halála előtti napokban Bolberitz Pál, a miniszterelnök lelki vezetője éppen ebben a csongrádi templomban tartott lelkigyakorlatot, és innen vitte a betegek szentségét a miniszterelnöknek. A szobrot Dávid Ibolya igazságügyi miniszter leplezte le, és Gyulay Endre szentelte meg. A közadakozásból készült bronz mellszobor Varga István Luigi szobrászművész alkotása. [4]
- Szombathelyen 2002. tavaszán állítottak emléket a néhai miniszterelnöknek, a Petőfi Sándor utca és a Kőszegi utca sarkán. Eredetileg az érintett kis teret is Antall Józsefről szerették volna elnevezni, ez a terv azonban meghiúsult. A mellszobor Veres Gábor szobrászművész alkotása, és 2002. április 8-án, Antall József születésének 70. évfordulóján avatták fel. [5]
- Miskolci, bronzból készült portrészobra Jószay Zsolt alkotása, melyet 2003. december 5-én avattak fel a Miskolci Nemzeti Színház mögötti téren, amely azóta úgyszintén a néhai politikus nevét viseli. [6]
- Szintén 2003-ban került felavatásra Antall József mellszobra a fővárosi (I. kerületi) Apród utcában is, a Szarvas csárda és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár épülete között, a vár déli feljárójának elején. A gránittalapzaton álló bronzszobor Veres Gábor és Pomsár András alkotása, felállítási helye pedig arra is utal, hogy Antall az 1964-ben megnyílt orvostörténeti intézmény munkatársa volt, előbb tudományos kutatóként, majd igazgatóhelyettesként, 1974–1990 közt pedig főigazgatóként. [7][halott link] Ez utóbbi szobrot a felállítása óta többször is megrongálták, vörös festékkel öntötték le. [8]
- 2003-ban állítottak szobrot Antall József emlékére a fővárosi XV. kerületben, a Pestújhelyi téren is, a volt miniszterelnök ugyanis Pestújhelyen született, ott is járt iskolába, sőt családja a városrész alapítói közé tartozik. Ez utóbbi szobor sorsa szintén viszontagságosan alakult: 2007-ben két alkalommal is ellopták [9]. A bronzból készült fejszobor először 2007. májusában tűnt el, de négy nappal később rátaláltak egy XXI. kerületi családi ház előtt. Másodjára, 2007. november elején vélhetően fémgyűjtők lopták el a szobrot, Hajdu László kerületi polgármester akkori nyilatkozata szerint erre utalt, hogy az elkövetők a szobrot tartó két, másfél centis acélrudat is el tudták vágni.
- Szintén 2003-ban emeltek emlékművet Antall József emlékére a balatonfüredi Tagore sétányon. Az emlékmű Balatonfüred Önkormányzata, a Demján Sándor Alapítvány, Kő Pál, illetve a veszprémi Reguly Alapítvány felajánlásából, illetve közadakozásból valósult meg, május 23-i avatásán részt vett Orbán Viktor és Dávid Ibolya is. [10]
- 2004. április 30-án a Balaton-felvidéki Paloznak községben is szobrot állítottak dr. Antall József emlékére. A bronz fejszobor a falu templomkertjében áll. A község vélhetően azért tartotta fontosnak, hogy szobrot állítson a politikus emlékére, mert miniszterelnökként Antall József avatta fel a paloznaki Faluházat (amint erről egy, a Polgármesteri Hivatalra kihelyezett emléktábla is tanúskodik). A szobrot ugyancsak Jószay Zsolt szobrászművész készítette, öntését pedig Varga Imre szoboröntő mester végezte. [11]
- 2009 márciusában avatták fel az Európai Parlament brüsszeli épületkomplexumának két új, Antall Józsefről és Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellárról elnevezett szárnyát. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke méltatta Antallt, amiért komoly szerepet vállalt az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítésében.[5]
- 2013-ban Gödöllőn a Városi Könyvtár és Információs Központ belső udvarát róla nevezték el és itt egy domborműves emléktáblát is avattak tiszteletére.
- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon általános iskolát és szabadidő központot neveztek el róla.
- 2019-ben posztumusz Budapest díszpolgárává választották.
Művei
Gyűjteményes kötetek
- Antall József országgyűlési beszédei, 1990–1993; szerk. Pálmány Béla; Athenaeum, Bp., 1994
- A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet (bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is)
- Antall József: Modell és valóság. 1–2. köt. Bp., 2007
- Kapronczay Károly, Gazda István: Az orvostörténész, művelődéstörténész és tudományszervező Antall József írásaiból születése 80. évfordulója tiszteletére. Bp., 2012. Magyar Orvostörténelmi Társaság – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet. 500 old. https://web.archive.org/web/20170216054221/http://real.mtak.hu/21009/
- Antall-breviárium; összeáll. Ódor László, fotó Antall Péter; Minerva, Bp., 2004
- Antall József. Kései memoár. Publikálatlan interjúk; riporter Osskó Judit, jegyz. Buzinkay Géza; Corvina, Bp., 2013
- Modell és valóság. Bővített díszkiadás az Antall-kormány megalakulásának 25. évfordulójára, 1-3.; szerk. Soós Kálmán; Antall József Tudásközpont., Bp., 2015
- 1. Tanulmányok, cikkek, dokumentumok
- 2. Politikai beszédek, interjúk itthon és külföldön
- 3. Országgyűlési felszólalások. Esszék Antall Józsefről
- Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk; vál., szerk., jegyz., tan. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2018 (Veritas füzetek)
Fontosabb szakkönyvek
- Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566–1621. Szerk.: Antall József et alii. Bp., 1971. Medicina
- Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851–1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina
- Képek a gyógyítás múltjából.[6] Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina (több nyelven, több kiadásban)
- Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi
- Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestini. Red. Antall, József et alii. Budapest, 1976. SOMKL
- Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina
- Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina
- Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina (több nyelven is megjelent)
- Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat
- Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI
- Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina
- Kosáry Domokos–Németh G. Béla (szerk.): 1848–1867. Írta: Antall József et alii. Bp., 1985. MTA
- Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka
- Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum – Magyar Tudománytörténeti Intézet (közli Antall József Semmelweis kutatásait)
- Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et alii. Bp., 2002. Magyar Országgyűlés
Származása
| Antall József (Pestújhely, 1932. ápr. 8. – Budapest, 1993. dec. 12.) miniszterelnök |
Apja: Antall József (Oroszi, 1896. márc. 28. – Budapest, 1974. júl. 24.) jogász, miniszter |
Apai nagyapja: Antall Lajos (Oroszi, 1875. aug. 2. – Doba-Somlóhegy, 1936. júl. 19.) fűszerkereskedő, mészárossegéd |
Apai nagyapai dédapja: Antall Lajos (Oroszi, 1848. ápr. 7. – 1877) |
| Apai nagyapai dédanyja: Fülöp Rozália (Kemenesszentmárton, 1853. máj. 14. – 1880) | |||
| Apai nagyanyja: Balogh Mária (Bársonyos, 1874. szep. 23. – 1965. jún. 14.) |
Apai nagyanyai dédapja: Balogh József | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Harsányi Mária | |||
| Anyja: Szücs Irén (Rákospalota, 1905. máj. 16.– Budapest, 1991.) |
Anyai nagyapja: Szücs István (Szirák, 1867. júl. 23.– Budapest, 1953. máj. 7.) politikus, helyettes államtitkár |
Anyai nagyapai dédapja: Frankl Hermann | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Steiner Katalin | |||
| Anyai nagyanyja: Staudinger Jolán (Gyón, 1877. júl. 16.– Budapest, 1961. nov. 19.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Staudinger Lipót (? –1919) | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Pray Flóra (Jászberény, 1857. nov. 7– Budapest, 1918. nov. 29.) |
Jegyzetek
- ↑ Antall József az Eötvös Gimnáziumban. Eötvös Gimnázium. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
- ↑ DR. JESZENSZKY GÉZA: Antall József, a nemzetpolitikus - Sóvidék, 2010.02.02.
- ↑ Jeszenszky Géza: 75 éve született Antall József Archiválva 2008. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2007. április 6.
- ↑ Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. 98. old.
- ↑ Brüsszelben felavatták az Antall József-épületszárnyat, Index.hu, 2009-03-31
- ↑ "A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiállításának néhány kiemelkedő darabján keresztül az orvostörténelem több évezredes fejlődésének útjelző mérföldköveit, megmaradt tárgyi emlékeit kívánjuk az olvasóval megismertetni. Még a mentegetőző szó sem illik e kötet elé, amikor az átfogó igényű művel szemben támasztható követelmények mellőzését kérjük az olvasótól, hiszen még az is szerénytelenségnek tűnik. Célunk csupán az volt, hogy a Múzeum "beszélő tárgyain" keresztül felidézzük a szenvedő ember és a gyógyító orvos, a gyógyszereket készítő patikus párhuzamos történelmének a múlt ködébe vesző időszakát. Elsősorban a Múzeum tárgyi emlékeit mutatjuk be, noha éppen így gyűjtőkörünkbe soroljuk az orvosi tudás őrzőit és megismertetőit, a régi könyveket és kéziratokat is."
Források
- Antall József élete képekben. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994
- Nemzeti gyász, 1993. december 12-18.; összeáll. Herényi Károly, Bakos Zoltán, fotók Toroczkay Csaba et al.; Temise, Bp., 1994
- OSZK gyászjelentések
- Antall József: A Pray-család magyarországi történetének összefoglaló ismertetése PDF
- Gazda István, Kapronczay Katalin, Bodorné Sipos Ágnes: Antall József (1932–1993) történész, művelődéstörténész, muzeológus, pedagógiatörténész, orvostörténész, tudományszervező, miniszterelnök tudományos és ismeretterjesztő írásainak bibliográfiája http://real.mtak.hu/13892/
További információk
- A Magyar Televízió felvétele, Antall József-interjú 1990 szeptemberében, dailymotion.com
- Dér András filmje az egykori miniszterelnökről
- In memoriam Antall József
- Antall József közelről
- Képriport Antal Józsefről
- Antall Józsefről nevezik el az EP épületének új szárnyát (Index, 2008. január 14.)
- Antall József emlékezete a magyar politikusok körében
- Antall József a kormánykoalícióról, 1990.10.10, nava.hu
- Antall József beszédei. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
- „Az egyetlen mérce" - Beszélgetés Dr. Forrai Istvánnal, Antall József miniszterelnök „politikai" titkárával. [2009. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
- Antall József tragédiája: Forradalmi kezdet- elmaradt nagytakarítás. Pestisracok.hu
- Antall József – Kis János vita (1990-04-04), youtube.com
- Milyen ember Antall József?; összeáll. Horváth K. József, szerk. Henczi Lajos, Horváth K. József, Rozgonyi Zoltán; Brainman, Bp., 1991
- Szabó Sándor: Nem a rendszert, hanem nemzetét szolgálta. Megemlékezés az egykori évfolyamtársról, Antall Józsefről; Reguly Alapítvány, Veszprém, 1995
- Révész Sándor: Antall József távolról. 1932–1993; Sík, Bp., 1995
- Az ismeretlen Antall József. Emlékezések, interjúk, dokumentumok; szerk. Rózsa Marianna, Jász László; Mundus, Bp., 1996 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)
- Debreczeni József: A miniszterelnök. Antall József és a rendszerváltozás; Osiris, Bp., 1998
- A személyiség történelemformáló szerepe: Antall József. Szakmai fórum, 1999. február 20.; szerk. Tóth András; Szt. Ignác Katolikus Szakkollégium–Faludi Ferenc Akadémia, Bp., 1999 (Kollégiumi füzetek)
- Antall József; tan., szövegvál. Kapronczay Károly; OPKM, Bp., 2001 (Tudós tanárok, tanár tudósok)
- Antall József emlékezete; szerk. Kuglics Gábor; Író Gergely Alapítvány, Bp., 2003 (Politikai elemzések)
- Antall-emlékünnepség. 2003. április 6., Mány; szerk. Tolnai Eta; Szanyó Hűtő- és Klímatechnika Kft.–Szanyó Á.–Mediátor Kft., Bp.–Mány, 2003
- Radics Péter: Antall József, ország és miniszterelnök, 1989–1990. Interjú és korrajz; Lexika, Székesfehérvár, 2003
- Marinovich Endre: 1315 nap. Antall József naplója; Éghajlat, Bp., 2003
- Tar Pál: In memoriam Antall József. Tanú és szereplő; Kairosz, Bp., 2003
- A politikus Antall József – az európai úton. Tanulmányok, esszék, emlékezések a kortársaktól; szerk. Jeszenszky Géza, Kapronczay Károly, Biernaczky Szilárd; Mundus, Bp., 2006 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)
- Antall József élete képekben. Emlékkönyv a miniszterelnök születésének 75. évfordulójára; összeáll. Antall Péter, Várkonyi Balázs; Alexandra, Pécs, 2007
- Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957–1989; 1956-os Intézet, Bp., 2008
- Balaskó Jenő: Miért Antall József?; Új Studio Libri, Bp., 2008
- Erdődy Gábor: Tradicionális történelmi identitás, modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága; ELTE Eötvös, Bp., 2011
- Koncz Éva: Antall József rendszerváltó miniszterelnök és a Hiúzok Társasága. Tényfeltáró újságírás; szerzői, Bp., 2015 (Az újságíró tollából sorozat)
- Gesztusok nélkül. Antall József emlékezete a Modell és valóság előadássorozat tükrében, 2009–2015; szerk. Bozóky Tamás et al.; Collegium Pannonicum Alapítvány, Bp., 2016
- Antall József, a rendszerváltoztató miniszterelnök; szerk. Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú; NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet–L'Harmattan, Bp., 2015
- „A politikában és a szerelemben nincs mindig és nincs soha”, Antall József útja a miniszterelnökségig, 1932–1989. Dokumentumkötet. Válogatás; összeáll., jegyz., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2015 (Veritas könyvek)
- Az emlékezet méltósága. Az Antall József Baráti Társaság előadásai, 1995–2001; szerk. Bozóky Tamás et al.; Antall József Baráti Társaság, Bp., 2016
- Antall József és az állambiztonság, szerk., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2016 (Veritas könyvek)
- A rendszerváltoztatás tükörreflexei. Politikustársak, közéleti szereplők emlékezései Antall József miniszterelnök és kormányának munkásságára; szerk., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2018 (Veritas füzetek)
- Kónya Imre: Antall József közelről. "Én köszönettel tartozom Magyarország népének"; sajtó alá rend. Mézes Flórián; Kortárs, Bp., 2019
Kapcsolódó szócikkek
| Elődje: Németh Miklós |
|
Utódja: Boross Péter |
| Elődje: Bíró Zoltán |
|
Utódja: Für Lajos |
