Hegedűs Lóránt (református püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedűs Lóránt
Életrajzi adatok
Születési név Hegedűs Loránt
Cím református püspök, író, teológus
Született 1930. november 11.
magyar 1919-1946 Hajdúnánás
Nemzetiség magyar
Elhunyt 2013. január 26. (82 évesen)
magyar Budapest
Munkássága
Vallás kereszténység
Felekezet református

id. Hegedűs Lóránt (Hajdúnánás, 1930. november 11.Budapest, 2013. január 26.) református püspök, író, teológus. Döntő szerepe volt az első magyar református egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem létrehozásában. [1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizett. Érettségi után, 1949 és 1954 között a Budapesti Református Teológiai Akadémian folytatta tanulmányait.

1954 és 1955-ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész, Ravasz László püspök mellett.[2]

1956-os forradalomtól a rendszerváltásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek. Az október 25-i véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé. Személyes fellépésével megakadályozta, hogy a templom is hadszíntérré váljon. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben. [3]

A forradalom leverése után el kellett hagynia Budapestet, Nagykőrösön, Monoron, Komlón, Alsónémediben volt segédlelkész. Végül Hidas település lelkipásztora lett, ahol a betelepített bukovinai székely közösség vezetőjévé vált 1963 és 1983 között. A Baranyában burjánzó egykézés szokása ellen már itt felemelte hangját, és ez számos későbbi prédikációjában megjelent.

Tudományos elismertsége ellenére könyvei és cikkei - mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek - évtizedekig nem jelenhettek meg, doktorátusát nem engedélyezték.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-1996 között a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora. 1991-1997 között a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt.

Következetesen képviselte a Református Egyház megtisztulásának szükségességét, így a kommunista diktatúra alatt papi tisztséget betöltők átvilágításának kérdésében is határozottan állást foglalt. Nagy fontosságot tulajdonított az egyházi iskolák újraindításának, nagy szerepet vállalt a Károli Gáspár Református Egyetem elindításában.

Püspök-elnöksége alatt került sor a II. János Pál pápával való debreceni találkozóra 1992-ben, amikor a pápa megkoszorúzta a gályarabok debreceni emlékművét, és istentiszteleten vett részt a Debreceni Nagytemplomban.

A MIÉP-hez köthető Magyar Út Körök mozgalom tiszteletbeli elnökévé választották 1998-ban.

1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, 1999-2003-ig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, majd tiszteletbeli professzora. Kolozsvárott díszdoktorrá avatták.

1993. április 3-án, szombaton Budapesten a Kálvin téri Református Templomban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökeként a Dunamelléki Református Egyházkerület presbiteri konferenciájának keretében ő mondta az emlékbeszédet a Washingtonban elhunyt Bay Zoltán, a világhírű magyar tudós és Bay József templomépítő református lelkész fia hazatért hamvai felett.[4]

Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydneyben, Kolozsvárott.[5]

2004-től, nyugdíjba vonulása után a Hazatérés Temploma (Szabadság téri Református Egyházközség) örökös lelkipásztorává választotta, ahol amikor egészségi állapota engedte, lelkészi szolgálatot végzett.

2006-ban elsőként kapta meg a Hajdúnánás Városáért kitüntető díjat, majd 2011-ben szülővárosa díszpolgára lett.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége dr. Illés Zsuzsanna, akitől négy gyermeke született [6]:

  • Hegedűs Zsolt orvos
  • Hegedűs Zsuzsa református lelkész, énekes
  • ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP alelnöke, parlamenti képviselő 1998 és 2002 között.
  • Hegedűs Gyöngyi orvos

Búcsúztatása és emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Búcsúztatására egyházának szertartásával - az előre közöltek szerint[7] - 2013. február 16-án, szombaton 13 órakor került sor Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.reformatus.hu/mutat/7783/ Elhunyt Hegedűs Loránt püspök
  2. http://index.hu/belfold/2013/01/26/meghalt_dr._hegedus_lorant/
  3. http://www.magyarhirlap.hu/meghalt-dr-hegedus-lorant
  4. IN MEMORIAM BAY ZOLTÁN (1900-1992) PROGRAMFÜZET Budapest–Hódmezővásárhely–Szeged–Debrecen–Gyula 1993. április 3–10.
  5. http://www.origo.hu/itthon/20130126-meghalt-hegedus-lorant-reformatus-lelkesz.html
  6. http://www.sokkaljobb.hu/content/id-heged%C5%B1s-lor%C3%A1nt-nyolcvan-%C3%A9ves
  7. Gyászszertartás a püspöknek. In: REFORMÁTUSOK LAPJA A Magyarországi Református Egyház Lapja LVII. évfolyam, 6. szám, 2013. február 10.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • www.reformatus.hu

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]