Szenttamás (Szerbia)
| Szenttamás (Србобран / Srbobran) | |||
 | |||
| Városközpont a görögkeleti templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Szenttamás | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Radivoj Debeljački | ||
| Irányítószám | 21480 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 009 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Terület | 197,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 33′ 08″, k. h. 19° 48′ 06″45.552222°N 19.801667°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 08″, k. h. 19° 48′ 06″45.552222°N 19.801667°E | |||
| Szenttamás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenttamás témájú médiaállományokat. | |||
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. A 20. század kiemelkedő magyar prózaírójának, Gion Nándornak a szülővárosa.
Fekvése
[szerkesztés]Újvidéktől 30 km-re északra, Óbecsétől 22 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna partján fekszik. A város szívében fontos utak kereszteződnek, többek között az Újvidék–Szabadka és a Gombos–Óbecse vonalak. A várostól pár km-re nyugatra van az E75-ös autópálya is.
A község települései
[szerkesztés]
Közigazgatásilag Szenttamáson kívül a következő két település tartozik a községhez:
Nevének eredete
[szerkesztés]Magyar nevét Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostoráról kapta. A magyarból átvett Sentomaš helyett 1922-ben a szerb nyelvben a Srbobran (= szerbvédő) nevet kapta, amely az 1848–49-ik évi harcokra emlékeztet.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1338-ból való Sentomas néven. A település névadója az a Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt kolostor volt, mely a középkori településsel együtt valószínűleg a török harcokban pusztult el. A török veszély elmúltával a 18. században szerbekkel és magyarokkal telepítették újra. 1848. július 14-én a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a szeptember 21-ei harmadik ostrom is sikertelen maradt. 1849. április 3-án Perczelnek sikerült bevennie. 1910-ben 14 335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. A szerb partizánok 1944-ben foglalták el. Az ezt követő szerb megtorlásnak kb. 2000 helyi magyar lakos esett áldozatul. Lakói zömében ma is a mezőgazdaságból élnek.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 13 747 | 13 635 | 14 391 | 14 189 | 13 596 | 12 798 | 13 091[2] | 12 009[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 7838 | 59,87 |
| Magyarok | 3715 | 28,37 |
| Jugoszlávok | 396 | 3,02 |
| Cigányok | 245 | 1,87 |
| Horvátok | 134 | 1,02 |
| Montenegróiak | 118 | 0,90 |
| Macedónok | 26 | 0,19 |
| Ukránok | 24 | 0,18 |
| Muzulmánok | 21 | 0,16 |
| Ruszinok | 18 | 0,13 |
| Németek | 14 | 0,10 |
| Albánok | 13 | 0,09 |
| Szlovákok | 12 | 0,09 |
| Szlovének | 10 | 0,07 |
| Románok | 8 | 0,06 |
| Bolgárok | 6 | 0,04 |
| Oroszok | 3 | 0,02 |
| Bunyevácok | 2 | 0,01 |
| Bosnyákok | 2 | 0,01 |
| Csehek | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres szenttamásiak
[szerkesztés]- Gion Nándor (1941–2002) író
- Aleksandar Katai,labdarúgó
- Végel László (Szenttamás, 1941. február 1. –),író,drámaíró
- Ognjen Mudrinski,labdarúgó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Szenttamás község hivatalos honlapja
- Szenttamási rádió
- Szenttamás története Archiválva 2019. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A szenttamási Kálvária
- A Szív és a Gavanski-féle vízimalom Szenttamáson
- Pintér József: Szennyes diadal. Magyarirtás Szenttamáson 1944–45-ben; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014
