Belgrád

Belgrád

Belgrád címere
Fájl:Belgrad.PNG
Körzet	Belgrádi
Alapítás	i. e. III. század
Terület	359.96 km²
Népesség (2002) Össznépesség Népsűrűség	1,281,801 488.42 /km²
Postakód	11000
Körzethívószám	+381(0)11
Koordináták	Sablon:Coor at dm
Polgármester	Nenad Bogdanovic, Demokrata Párt

Belgrád (magyar nevén nyelvújítás kora óta Nándorfehérvár, előtte a dunai bolgár jelentésű lándor szóból Lándorfejérvár, szerbül, fehérvár jelentéssel: Београд, Beograd  listen) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb, Európa egyik legrégibb városa. Először i.e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt a római gyarmattá vált, mint Singidunum. Belgrád néven először 878 említik. 1404-ben lett Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia majd 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt.

A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán félszigettel találkozik. A hivatalos lakossága nagyjából 1,6 millió, valójában ha figyelembe vesszük a menekülteket – vélhetően 2 millió felett van. Lakosságával Isztambul, Athén és Bukarest után a Balkán negyedik legnagyobb városa.

Itt zajlott le 1456. július 4-22 között a nándorfehérvári diadal.

Történelme

Belgrádot történelme során körülbelül negyvenszer rombolták le és építették fel újra. Több kultúra és nagyhatalom megvetette a lábát a szerb állam fővárosában, ezek közül leginkább a török uralom nyomai láthatóak. A települést az ókorban is lakták illírek, rómaiak. Ezek után a valószinűleg Bizánc hívására érkező szerb törzsek települtek le itt, amelyek nomád pásztorkodással foglalkoztak. Az oszmán hódítás kezdetén itt verték vissza a magyar seregek a törököket, és ezzel megmenekült a keresztény Európa (Nándorfehérvári diadal) . Ezek után több ízben tartozott a Magyar Királysághoz és a Habsburg Birodalomhoz is. A hódoltság után a város visszakerült az újonnan függetlenné váló szerb államhoz, és annak fővárosa lett. Ekkor a település pár kilométerre volt a magyar határtól, és az újvidéki szerb kisebbség jelentős hatással volt rá. (Pl. a belgrádi Szerb Nemzeti Színházat az újvidéki színház filiáléjaként alapították magyarországi szerb színészek.) Az I. világháborúban 1914. dec. 2-án osztrák-magyar csapatok elfoglalják a várost (1915. október-novemberben egész Szerbiát). Az I. világháború után létrejött a délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, amelynek területéhez jelentős részt csatoltak Magyarország területéből. A Délvidék elcsatolásával egy kisebb rész közvetlenül Belgrád város része lett, és nem tartozik a Vajdasághoz, így Zimony (Zemun, a történelmi Horvátország része, Szerém vármegye), Temessziget (Ostrovo, Temes vármegye) és mások. A délszláv állam 1929-ben Jugoszlávia nevet vette fel, amelynek 2003-ig volt a fővárosa. A II. világháború idején több véres csata is volt itt, és partizánharcok is dúltak, amelyek lényegesen változtattak a város kinézetén. A II. világháború után egy, a Szovjetunió iránt nem elkötelezett szocialista Jugoszlávia alakult újjá. Az 1991-ben kezdődött délszláv háború a város lakosságát is megviselte, a háborús megszorítások, a NATO-légicsapások , a többszázezres menekültáradat komoly próbára tette, és máig visszaveti a fejlődését. Bár a háború után továbbra is létezett egy kisebb délszláv szövetségi köztársaság, aminek szintén Jugoszlávia volt a neve (Szerbia és Montenegró államokból állt), 2003-ban szövetségi köztársaságból laza államszövetségé alakult, amelynek neve Szerbia és Montenegró volt, változatlan fővárossal. 2006 áprilisában megszűnt az államszövetség, és Montenegró teljesen függetlenné vált. Szerbia legnagyobb városa, Belgrád maradt a főváros továbbra is. Kevéssé ismert, hogy a város tőszomszádságában, már a Vajdaság részeként húzódik a legdélibb magyar nyelvsziget, a (részben) aldunai székelyek által lakott Hertelendyfalva (Vojlovica), Sándoregyháza (Ivanovo) és Székelykeve (Skorenovac).

Földrajza

A város a Pannon-síkság és a Balkán-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva összefolyásánál terül el.

Kerületei

Belgrád kerületei

• Barajevo
• Čukarica
• Grocka
• Lazarevac
• Mladenovac
• Novi Beograd
• Obrenovac
• Palilula
• Rakovica
• Savski Venac
• Sopot
• Stari Grad
• Surčin
• Voždovac
• Vračar
• Zemun
• Zvezdara

Látnivalói

• Nándorfehérvár vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szent Petka templom, Sztambul-kapu
• Miklós fejedelem kútja
• Királyi Palota
• Flögel-gyűjtemény
• Paja Jovanovic-gyűjtemény
• Orosz templom
• Nemzeti Múzeum
• Freskómúzeum
• Zsidó negyed
• Régi Egyetem
• Néprajzi Múzeum
• Zimony (Óváros)

Testvérvárosai

• Athén, Görögország
• [[Fájl:Flag of Sablon:Zászló/Bosznia és Hercegovina.svg|22px|keret|class=noviewer|Bosznia és Hercegovina]] Banja Luka, Bosznia és Hercegovina
• Peking, Kína
• Berlin, Németország
• Kijev, Ukrajna
• Ljubljana, Szlovénia
• Milánó, Olaszország
• Moszkva, Oroszország
• Róma, Olaszország
• Szkoplje, Macedónia
• Zágráb, Horvátország
• Coventry, Nagy-Britannia
• Chicago, USA
• Podgorica, Montenegró