Temessziget
| Temessziget (Острово / Ostrovo) | |
 | |
| Osztrova-sziget fekvése | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Braničevo körzet |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 685 fő (2002) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 72 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 26″, k. h. 21° 06′ 37″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 26″, k. h. 21° 06′ 37″ | |
Temessziget (szerbül Острово / Ostrovo) falu Szerbiában, Közép-Szerbia régióban, a Braničevo körzetben, Pozsarevác községben).
Fekvése[szerkesztés]
Pozsarevác és Pancsova között fekszik, Belgrádtól északkeletre, a Duna Osztrova-szigetén.
Története[szerkesztés]
Korábbi magyar neve Osztrova. A török hódoltság alatt osztozott a Bánság sorsában, 1718-tól osztrák birtok, ekkor német telepesfalu, a Bécsből közvetlenül irányított Temesi Bánság, majd a szabadságharc után Szerb Vajdaság-Temesi Bánság, azon belül a pancsovai kerület része, ennek 1873-as feloszlatásával került vármegyei igazgatás alá, és lett Temes vármegye kevevári (kubini) járás települése.
1910-ben 1340 lakosából 31 fő magyar, 17 fő német, 37 fő román, 2 fő horvát, 1300 fő szerb, 63 fő egyéb (legnagyobbrészt cseh, cigány) anyanyelvű volt. Ebből 35 fő római katolikus, 2 fő görögkatolikus, 9 fő református, 3 fő ág. hitv. evangélikus, 1399 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 628 fő tudott írni és olvasni, 64 lakos tudott magyarul. A trianoni békeszerződés után a délszláv állam birtoka, Palilula községgel együtt egyedül nem került a későbbi Vajdaság közigazgatásába: míg Palilula Belgrád városrésze, Temessziget a Branićevo körzet, így Közép-Szerbia része lett.
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- A Pallas nagy lexikona