„Major (Románia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Román Görög Katolikus Egyház +román görög katolikus egyház) |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
Először valószínűleg [[Erdélyi szászok|szász]] település volt, de [[1440]]-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a [[Kusalyi Jakcs család|Jakcs család]], román lakossággal. A [[15. század]] közepén a [[Óradna|radnai]] uradalomhoz tartozott. [[1698]]-ban 21, [[1721]]-ben 56 családját számolták össze. Innen települt [[Szentjózsef]] és a hagyomány szerint [[Nagyilva]] falu is. |
Először valószínűleg [[Erdélyi szászok|szász]] település volt, de [[1440]]-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a [[Kusalyi Jakcs család|Jakcs család]], román lakossággal. A [[15. század]] közepén a [[Óradna|radnai]] uradalomhoz tartozott. [[1698]]-ban 21, [[1721]]-ben 56 családját számolták össze. Innen települt [[Szentjózsef]] és a hagyomány szerint [[Nagyilva]] falu is. |
||
[[1757]]-ben korábbi két, [[1717]]-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). [[1761]] és [[1850]] között a [[Határőrvidék|Naszódi határőrezredhez]] tartozott. [[1766]] és [[1816]] között [[triviális iskola]] működött benne. [[1876]]-ban csatolták [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]]. Bár a [[ |
[[1757]]-ben korábbi két, [[1717]]-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). [[1761]] és [[1850]] között a [[Határőrvidék|Naszódi határőrezredhez]] tartozott. [[1766]] és [[1816]] között [[triviális iskola]] működött benne. [[1876]]-ban csatolták [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]]. Bár a [[román görög katolikus egyház|görög katolikus egyházat]] a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görög katolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. [[Baziliták|Bazilita]] nővéreket és [[harmadrend]]ieket is felszenteltek.<ref>Maria Avram: Strategii clandestine în practica religioasă greco-catolică din comuna Maieru, județul Bistrița Năsăud, în timpul persecuției comuniste (1948–1989). In ''Anuarul Institutului de Istorie Orală'' I (1998), 375–384. o.</ref> |
||
==Népessége== |
==Népessége== |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
==Látnivalók== |
==Látnivalók== |
||
* Az ''Álmok fészke'' múzeum [[1972]]-ben nyílt a [[Liviu Rebreanu]] által [[1927]]-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll. |
* Az ''Álmok fészke'' múzeum [[1972]]-ben nyílt a [[Liviu Rebreanu]] által [[1927]]-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll. |
||
* [[ |
* [[román görög katolikus egyház|Görög katolikus]] temploma [[Zichy Domonkos]] adományából épült. |
||
==Híres emberek== |
==Híres emberek== |
||
* Itt élt [[1858]]-tól haláláig, [[1879]]-ig [[Zichy Domonkos]] egykori [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspök]]. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék [[ |
* Itt élt [[1858]]-tól haláláig, [[1879]]-ig [[Zichy Domonkos]] egykori [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspök]]. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék [[román görög katolikus egyház|görög katolikus]] egyházait.<ref>Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. ''Erdélyi Múzeum,'' 1942, 337–356. o. <br>Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: ''Életem és emlékeim.'' Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o.</ref> |
||
* Itt töltötte gyermekkorát [[Liviu Rebreanu]] író. |
* Itt töltötte gyermekkorát [[Liviu Rebreanu]] író. |
||
* Itt született [[1977]]. [[június 19.|június 19-én]] [[Maria Cioncan]] futó. |
* Itt született [[1977]]. [[június 19.|június 19-én]] [[Maria Cioncan]] futó. |
||
A lap 2011. október 9., 22:06-kori változata
| Major (Maieru) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Major |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Vasile Borș (PDL) |
| Irányítószám | 427130 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33630 |
| Népesség | |
| Népesség | 5675 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 43,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 504 m |
| Terület | 130,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″ | |
 | |
| Major weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Major (románul: Maieru, németül: Meierhof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.
Nevének eredete
Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették.
Története
Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.
1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Bár a görög katolikus egyházat a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görög katolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. Bazilita nővéreket és harmadrendieket is felszenteltek.[2]
Népessége
Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják.
- 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görög katolikus vallású.
- 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görög katolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású.
- 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görög katolikus vallású.
Látnivalók
- Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll.
- Görög katolikus temploma Zichy Domonkos adományából épült.
Híres emberek
- Itt élt 1858-tól haláláig, 1879-ig Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görög katolikus egyházait.[3]
- Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu író.
- Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan futó.
Gazdaság
- Fakitermelés, faipar.
- Andezit- és márványbányászat és -feldolgozás.
- Népi szőnyegszövés.
Testvértelepülése
Nort-sur-Erdre, Franciaország
Források
- Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Maria Avram: Strategii clandestine în practica religioasă greco-catolică din comuna Maieru, județul Bistrița Năsăud, în timpul persecuției comuniste (1948–1989). In Anuarul Institutului de Istorie Orală I (1998), 375–384. o.
- ↑ Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1942, 337–356. o.
Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o.
Külső hivatkozások
- A község website-ja (angolul)
- Gönyey Sándor felvételei 1943-ból: Női viselet, férfi viselet, felülcsapós vízimalom, zsindelytetős ház, ványolókád és a Nagy-Szamos.
.svg){kind=small}
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
