„Szacsvay Imre (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kmmmarika (vitalap | szerkesztései)
116 szerkesztés
6. sor: 6. sor:
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], Szacsvay Imre, [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.]]
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], Szacsvay Imre, [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.]]


A Szacsvay család régi székely származású, nevét Háromszék vármegye Szacsva nevű helységéről kapta. Az esztelneki ágból Szacsvay István és Bartos Anna fiai Ádám és István a Székelyföldről Bihar megyébe telepedtek át és ott alapítottak családot. A család 1827-ben hirdette ki nemességét.
[[Nagyvárad]]on jogi tanulmányokat végzett. Mint [[Beöthy Ödön]] [[jurátus]]a, ott volt az [[1839]]–40 évi országgyűlésen, majd [[1840]]-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a [[Bihar vármegye]]i liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban [[Váradolaszi]] és Újváros országgyűlési képviselője volt.


Szacsvay Imre a Bihar megyei Kisürögdön született, de Biharsályiban anyakönyvezték, akkor még Szatsvayként írták be a nevét.
[[1848]] májusában [[Kossuth Lajos]] a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat [[Debrecen]]be is követte. [[1849]] januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken [[Kossuth Lajos]] bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult [[Radikális Párt]] tagja. Jegyzőként [[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]] és [[Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)|Perényi Zsigmond]] mellett a [[Függetlenségi Nyilatkozat (Magyarország)|Függetlenségi Nyilatkozat]] egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Rendszerint ifjú Szacsvay Imre nevet használta, megkülönböztetésül nagybátyjától id.Szacsvay Imrétől, aki a nagyváradi 55. honvédzászlóalj századosaként az 1849. február 8-i Piski csatában halálos sebet kapva február 13-án elhunyt.

Tanulmányait a Nagyváradi Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után a Nagyváradi Jogakadémián folytatta, ahol elvégezte a jogi kar első évét, de a másodévet már Kassán fejezte be 1836-ban.

A reformellenzék bihari vezére Beöthy Ödön (1796-1854) 1839-ben magával vitte Pozsonyba az országgyűlésre, hivatalos írnoknak, úgynevezett kis követnek. Az ügyvédi vizsgákat is ott tette le. Ezután Váradon ügyvédi irodát nyitott. 1840. május 10-én a váradi járás esküdtjének választották meg. Miután kiszorították hivatalából magánügyvédként működött.

1848-ban, mint a liberálisok egyik vezére aktív feladatot vállalt a polgárok mozgósításában és vezetésével 1848. március 13-án reggelre röplapokkal árasztották el Várad utcáit
1848. május 10-én Kossuth kinevezte a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé. 1848. június 24-én a népgyűlés megválasztotta Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselőjének. Nagyvárad követeként a kormánypárt baloldalán, Kossuth személyes híveként foglalt helyet.

Miután az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét, 1849. január 13-án beválasztották, a képviselőház jegyzői karába. Jegyzői feladatát összesen 17 alkalommal végezte.

Radikalizálódásának köszönhető, hogy 1849. április 5-én alapító tagja, majd pedig az egyik vezér politikusa lesz a Radikális Pártnak, amelynek programjában Magyarország önállósága és függetlensége állt.

1849. április 13-án az egész napos zárt ülésen pártolta Kossuth trónfosztási indítványát. Szacsvay Imre legjelentősebb művei, közé tartozik a Függetlenségi Nyilatkozat. Megszerkesztésében, szövegezésében tevékenyen részt vett, ő olvasta fel és az ő neve, szerepel a dokumentum aláírói között. Emiatt írta később egy elfelejtett váradi költő Katona Mihály: „Egy tollvonás volt bűne”.

Világos után hazament Nagyváradra, majd Árpádon bujdokolt. Tartózkodási helyét elárulták, Jósa Péter hírhedt császári biztos pedig elfogatta. A nagyváradi várbörtönből átszállították Pestre, az Újépületbe. A fővád ellene a Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazása és aláírása, egyéb vádak a felségsértés és a lázadás volt. Az árulás vádját elutasította kimondva: „Nem bűn, ha valaki szereti népét, és hazájáért munkál.”

A halálos ítélete kihirdetésekor, még aznap levelet írt testvéröccsének, amelynek zársorai így hangzanak: „Meghalok, ha kell, lelkem nyugodt, vétek sohasem terhelé, mindem bűnöm az, hogy képviselői kötelességemet elébe tettem saját személyemnek.”

Kivégzésére 1849. október 24-én reggel fél hétkor került sor. A pesti Újépület melletti fatéren akasztották fel Perényi Zsigmond a felsőház elnökével és Csernyus Manó pénzügyminiszteri tanácsossal együtt.

21 évig jeltelen sírban nyugodott, majd 1870. november 1-jén vele együtt kilenc vértanú közös emlékkövét avatta fel (ma 31-es, illetve 1848–49-es parcella) a Kerepesi úti temetőbe a hálás utókor.

Szacsvay Imre egyike volt a magyar szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek. Bár nem fogott fegyvert, hazaszeretete és bátor kiállása miatt vértanúhalált kellett halnia.


== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2014. november 14., 12:12-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Szacsvay Imre (színészművész)(1854–1939).
Szobra a debreceni Kossuth-szobor talapzatán

Szacsvay Imre (Biharsályi, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Élete

Csernyus Emmánuel, Szacsvay Imre, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Sándor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben.

A Szacsvay család régi székely származású, nevét Háromszék vármegye Szacsva nevű helységéről kapta. Az esztelneki ágból Szacsvay István és Bartos Anna fiai Ádám és István a Székelyföldről Bihar megyébe telepedtek át és ott alapítottak családot. A család 1827-ben hirdette ki nemességét.

Szacsvay Imre a Bihar megyei Kisürögdön született, de Biharsályiban anyakönyvezték, akkor még Szatsvayként írták be a nevét. Rendszerint ifjú Szacsvay Imre nevet használta, megkülönböztetésül nagybátyjától id.Szacsvay Imrétől, aki a nagyváradi 55. honvédzászlóalj századosaként az 1849. február 8-i Piski csatában halálos sebet kapva február 13-án elhunyt.

Tanulmányait a Nagyváradi Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után a Nagyváradi Jogakadémián folytatta, ahol elvégezte a jogi kar első évét, de a másodévet már Kassán fejezte be 1836-ban.

A reformellenzék bihari vezére Beöthy Ödön (1796-1854) 1839-ben magával vitte Pozsonyba az országgyűlésre, hivatalos írnoknak, úgynevezett kis követnek. Az ügyvédi vizsgákat is ott tette le. Ezután Váradon ügyvédi irodát nyitott. 1840. május 10-én a váradi járás esküdtjének választották meg. Miután kiszorították hivatalából magánügyvédként működött.

1848-ban, mint a liberálisok egyik vezére aktív feladatot vállalt a polgárok mozgósításában és vezetésével 1848. március 13-án reggelre röplapokkal árasztották el Várad utcáit 1848. május 10-én Kossuth kinevezte a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé. 1848. június 24-én a népgyűlés megválasztotta Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselőjének. Nagyvárad követeként a kormánypárt baloldalán, Kossuth személyes híveként foglalt helyet.

Miután az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét, 1849. január 13-án beválasztották, a képviselőház jegyzői karába. Jegyzői feladatát összesen 17 alkalommal végezte.

Radikalizálódásának köszönhető, hogy 1849. április 5-én alapító tagja, majd pedig az egyik vezér politikusa lesz a Radikális Pártnak, amelynek programjában Magyarország önállósága és függetlensége állt.

1849. április 13-án az egész napos zárt ülésen pártolta Kossuth trónfosztási indítványát. Szacsvay Imre legjelentősebb művei, közé tartozik a Függetlenségi Nyilatkozat. Megszerkesztésében, szövegezésében tevékenyen részt vett, ő olvasta fel és az ő neve, szerepel a dokumentum aláírói között. Emiatt írta később egy elfelejtett váradi költő Katona Mihály: „Egy tollvonás volt bűne”.

Világos után hazament Nagyváradra, majd Árpádon bujdokolt. Tartózkodási helyét elárulták, Jósa Péter hírhedt császári biztos pedig elfogatta. A nagyváradi várbörtönből átszállították Pestre, az Újépületbe. A fővád ellene a Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazása és aláírása, egyéb vádak a felségsértés és a lázadás volt. Az árulás vádját elutasította kimondva: „Nem bűn, ha valaki szereti népét, és hazájáért munkál.”

A halálos ítélete kihirdetésekor, még aznap levelet írt testvéröccsének, amelynek zársorai így hangzanak: „Meghalok, ha kell, lelkem nyugodt, vétek sohasem terhelé, mindem bűnöm az, hogy képviselői kötelességemet elébe tettem saját személyemnek.”

Kivégzésére 1849. október 24-én reggel fél hétkor került sor. A pesti Újépület melletti fatéren akasztották fel Perényi Zsigmond a felsőház elnökével és Csernyus Manó pénzügyminiszteri tanácsossal együtt.

21 évig jeltelen sírban nyugodott, majd 1870. november 1-jén vele együtt kilenc vértanú közös emlékkövét avatta fel (ma 31-es, illetve 1848–49-es parcella) a Kerepesi úti temetőbe a hálás utókor.

Szacsvay Imre egyike volt a magyar szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek. Bár nem fogott fegyvert, hazaszeretete és bátor kiállása miatt vértanúhalált kellett halnia.

Emlékezete

Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a második bécsi döntés után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.

A debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formált alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.

Külső hivatkozások

Felhasznált források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szacsvay_Imre_(politikus)&oldid=15316396”