Egyek
Egyek | |||
Egyek-Telekháza várhely - légi felvétel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Balmazújvárosi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Dr. Miluczky Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 4069 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Testvértelepülései | Lista Radzyń Podlaski | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4849 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 104,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 20° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 20° 53′ 20″ | |||
Egyek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egyek nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.
Földrajzi helyzete
Hajdú-Bihar megye legnyugatibb települése: Debrecentől 60 km-re, a Tisza mellett fekszik. Területe határos Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékkel is.
A településtől 3 km-re, a Patkós Csárdánál halad el a Debrecent Füzesabonnyal összekötő 33-as főút. Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.
Nevének eredete
Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”.
Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként.
Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja.
Története
A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak” megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta.
Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon.
A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét.
A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet.
A reformátusoknak volt temploma, amely a Hunyadi út 45/a sz. alatt található. A templom egészen a 90-és évekig üresen állt, a rendszerváltás óta virágbolt üzemel benne. A reformátusok létszáma az 1960-as évekre mintegy 30-40 főre csökkent, ekkor a templomban még szentmisét is tartottak.[forrás?]
A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.
Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt.
A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került.
Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több.
Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt.
Nemzetiségi összetétel
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Infrastruktúra
Egyeken napközi otthonos óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, egészségház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság is található; ezek részben önálló intézmények, az első kettőt a katolikus egyház működteti.
Bár a gáz- és vízvezetékhálózat 100%-ban kiépített, a 2490 lakásnak csak 99%-ában érhető el a vezetékes ivóvíz. A szennyvízcsatorna-hálózatot a lakások 75%-a előtt építették ki. Vezetékes telefon 1251 lakásban van, működik a településen helyi kábeltelevízió-hálózat is. A teljes belterületi úthálózatban az utak 51,3%-a burkolt.[4]
Településrészek
- Félhalom (belterület) a falu központjától 5 km-re,
- Ohat (külterület) a falu központjától 12 km-re,
- Telekháza (belterület) a falu központjától 7 km-re.
Nevezetességei
- Szent József-templom (Fő tér) – 1790 körül, késő barokk stílusban épült. Benne Kovács Mihály, a 19. század jeles egyházi festőjének képe 1863-ban készült. A második világháborúban a templom megsérült, de helyreállították, ma műemléki védelem alatt áll.[5]
- Kálvária-domb kápolna az ú.n. kálváriás temetőben (Bartók Béla u.)[6]
- I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér)[7]
- Nepomuki Szent János szobra (Fő tér)[7]
- az általános iskola homlokzatán a vérszerződést ábrázoló falfestmény (Béke u.)
- Meggyes csárda – csárdamúzeummal
- a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával
- Vértelkek
- Szöghatár-halom, kunhalom régi sírokkal, kőkeresztekkel
Emlékhelyek
- A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke
- Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)
Természeti értékek
- Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület (Hortobágyi Nemzeti Park) északi része (Csattag) tanösvénnyel,
- Ohat-erdő nagyobbik része, az egyik utolsó sziki tölgyes erdő.
- Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület kisebbik része,
- Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsomai, mindkettőn madárlessel),
- Partifecsketelep (Egyek-Félhalom út mellett).
Testvérvárosa
Híres emberek
- Itt született 1906. június 19-én Ádám Zsigmond gyermekváros-szervező pedagógus.
Jegyzetek
- ↑ Egyek települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Egyek honlapja – főoldal
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ Látnivalók - Egyek Nagyközség. www.egyek.hu. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
- ↑ a b A templomkert a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 16.)