Ivan Szergejevics Turgenyev
| Ivan Szergejevics Turgenyev | |
| Turgenyev Oxfordban, 1879. | |
| Élete | |
| Született | 1818. november 9. Orjol, Oroszország |
| Elhunyt | 1883. szeptember 3. (64 évesen) Párizs, Franciaország |
| Nemzetiség | orosz |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, novella, dráma |
| Irodalmi irányzat | realizmus |
| Első műve | Parasa (elbeszélő költemény) |
| Fontosabb művei | Apák és fiúk (1860), Egy hónap falun (1855) |
| Hatottak rá | Shakespeare, Goethe, Puskin, Belinszkij, Lermontov, Byron, Schiller, Hegel, Schlegel, Schopenhauer, Bakunyin |
| Hatása | Theodor Storm, Gustave Flaubert, Herman Bang, Henry James, Joseph Conrad, Anton Csehov, Irène Némirovsky, Ernest Hemingway, Truman Capote |
Ivan Szergejevics Turgenyev, (Ива́н Серге́евич Турге́нев, IPA: [ɪˈvan sʲɪrˈgʲeɪvʲɪtɕ turˈgʲenʲɪf], Orjol, Oroszország, 1818. november 9. – Párizs, Franciaország, 1883. szeptember 3.) orosz író, drámaíró, legismertebb műve az Apák és fiúk című regénye.
Élete [szerkesztés]
Turgenyev előkelő nemesi családból származott, felmenői között tatár hercegek is voltak. Édesapja a cári lovasság ezredese volt, édesanyja a dúsgazdag Lutovinov családból származott, Turgenyevék egy óriási birtokon éltek, ahol a család jórészt franciául érintkezett egymással, de a gyerekek megtanultak németül és angolul is. Ivan Turgenyev már gyermekkorában történelmi regényeket és filozófiai műveket olvasott, Puskin és Lermontov versein nőtt fel, tizenévesen ő maga is verseket írt, francia helyett inkább oroszul szeretett beszélni, sok időt töltött a cselédekkel, a földeken dolgozókkal, tapasztalta saját szülei földesúri önkényuralmát. 20 évesen Berlinbe utazott filozófiát hallgatni, itt kezdte el érdekelni a politika és a társadalomtudomány, a filozófusok közül főként Hegel nézetei hatottak rá.
25 évesen jelent meg első elbeszélő költeménye, a Parasa. Belinszkij biztatására novellasorozatba kezdett, a vidéki földesurak és parasztok életéről, Egy vadász feljegyzései címmel. A könyvet a szentpétervári cenzor visszautasította, a moszkvai azonban - tekintettel ismert családjára - engedélyezte. Megjelenését botrány övezte, a cenzort elbocsátották, a kiadványokat betiltották, Turgenyevet pedig lázítás vádjával egy évre családi birtokukra száműzték. Az egy év leteltével Turgenyev előbb Németországba, majd Párizsba utazott, ahol végleg letelepedett. A legnagyobb francia írókkal kötött barátságot, többek között Flaubert-rel, Maupassant-nal és Zolával. 1858-ban jelent meg az anyegini felesleges embertípust ábrázoló Rugyin című regénye, két évvel később pedig a kritikusok által élete fő művének tartott Apák és fiúk, mellyel megteremtette a nihilista jelzőt, amivel főhősét, Bazarovot jellemezte.
Forrás [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- művei az archive.org-on
- Turgenyev Múzeum, Párizs (franciául)
- Apák és fiúk magyarul és oroszul Bábel Web Antológia
- Ivan Szergejevics Turgenyev: Első szerelem (MEK)

