Portál:1848–1849-es forradalom és szabadságharc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1848–49-es forradalom és szabadságharc portál

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

Bővebben a szabadságharcról

Cikkek

A hónap képe

A Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány

A hónap katonája

Flór Ferenc.jpg

Flór Ferenc Nagyváradon és Nagykárolyban végzett tanulmányok után, 1827-ben iratkozott be a pesti egyetem orvostudományi karára. 1833-ban orvosi, 1834-ben sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1834-ben tanulmányutat tett német és osztrák egyetemeken, ahol elsajátította az újabb sebészeti és műtéttant. Hazatérése után a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékének tanársegéde, majd 1835-től a az egyetem orvostudományi karán Stáhly Ignác sebészprofesszor tanársegéde lett. 1837-től a pesti Rókus Kórházban tiszteletbeli, majd 1840-től rendes osztályos főorvossá nevezték ki. 1847-től Pest város tiszti főorvosa, egyúttal a Rókus Kórház igazgatója lett. A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – visszavonultan élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól és csak a kiegyezés után tért vissza. Közlekedési baleset áldozata lett.

1848 tavaszán jelentkezett a nemzetőrségbe. 1848 őszétől őrnagyi rangban a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. A főváros feladása után egységével Egerbe vonult vissza. 1849. január 22-én a Budán maradt Stáhly Ignác utódaként alezredesi rangban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnökévé nevezték ki, ezzel ő lett a honvédség katonai egészségügyének irányítója. Vezetése alatt fejeződött be a a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése. A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, ahol a hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer és gyógyszerhiány enyhítésére – a külföldről való becsempészés mellett – kísérletet tett a magyarországi gyártás megszervezésére. 1849. április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

Görgei Artúr miniszteri kinevezése után átszervezték a minisztériumot, és az egészségügyi osztály élére Lumniczer Sándort nevezték ki. Flór Ferenc a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett.

Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját – Magyarországon elsőként – magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője[2] lett az e területen űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát. 1838-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául fogadta. 1842-től tagja lett az első magyar orvosi társaságnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a bécsi orvosi társulatnak. 1845-től lett tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. A gyakorlati sebészetben törekedett az új, a korban modernnek számító eljárások alkalmazására, 1847-ben az elsők között volt, aki a kloroformnak a sebészetben való használatával kísérletezett.

Néhány érdekes szócikk

Archívum

A hónap csatája - A váci csata

A váci csata során a Görgei Artúr vezette magyar fősereg sikeresen verte vissza az orosz intervenciós hadsereg arra irányuló kísérletét, hogy a Szeged felé visszavonuló magyar csapatok útját elvágja, és ezzel a nyugati irányból támadó Haynau vezette osztrák sereggel hátában bekerítsék. A győztes csata eredményeként a magyar hadsereg további egy hónapig folytathatta a kilátástalan harcot a kor két európai nagyhatalmával szemben.

A július 2-i és 11-i komáromi csaták után nyilvánvalóvá vált, hogy a feldunai hadsereg egyedül nem tudja a cs. kir. fősereget legyőzni. Ezért Görgei a minisztertanács által július 29-én elfogadott terv értelmében megkezte csapatianak elindítását Szegedhez. Az elvonulásra azonban csak a Duna bal partján volt lehetőség. A július 2-i csatában súlyosan megsebesült Görgei három hadtesttel július 12-én indult el, Komáromban hagyva a várőrséget képező VIII. hadtesten kívül a II. hadtestet is. Az elvonuló sereg létszáma a kigészítések után 29.000 fő volt. Ennek a seregnek állták útját Vácnál Paszkievics tábornagy csapatai.

Időközben ugyanis az orosz főerők elérték az Alföld északi szélét. Az orosz III.hadtest július 13-án elfoglalta Hatvant, a II. Hortot, míg a IV. hadtest Miskolcon állomásozott. A III.hadtesttől egy lovaskülönítményt Vácra irányítottak a Dunapart lezárására...

A szabadságharc személyei

"Uralkodók"

Magyarország

Horvátország

Habsburg Birodalom

Orosz Birodalom

Tábornokok

Magyarország

Lengyel légiók

Bécsi és német légió

Olasz légió

Habsburg Birodalom

Orosz Birodalom

Horvátország

felvidéki szlovákok

erdélyi románok

délvidéki szerbek

Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai

Kiemelt szócikkek

A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a 1848–1849-es forradalom és szabadságharc portál segítségére lehetsz:


Képek

Klapka György
Petőfi Sándor
Henryk Dembiński
Anton Csorich
Alfred zu Windisch-Grätz
Iván Fjodorovics Paszkevics herceg

Képek|Még több kép

Üzenet hagyásához, kattints ide.


További portálok

Társadalom Fenntartható fejlődés · Filozófia · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia
Természet Biológia · Csillagászat · Fizika · Halak · Kémia · Klímaváltozás · Madarak · Macskafélék · Matematika · Orvostudomány
Technika Autó · Autópálya · Hadtudomány · Hidak · Informatika · Közlekedés · Vasút · Volántársaságok
Történelem 1848–1849-es forradalom és szabadságharc · Első világháború · Francia forradalom · Heraldika · Hidegháború · Második világháború · Napóleon · Numizmatika
Irodalom Harry Potter · Írás · Középfölde · Nyelvek · Ókori irodalom · Sci-fi
Kultúrtörténet Arab világ · Búrok · Gasztronómia · Középkor · Magyarság · Ókor · Ókori Róma · Spanyol világ · Vallás · Világörökség · Zsidóság
Művészet Anime és manga · Cartoon Network · Csillagkapu · Csillagok háborúja · Eurovízió · Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Star Trek  · Zene
Földrajz Bulgária · Európai Unió · Feröer · Finnország · Franciaország · Görögország · Horvátország · Kelet-Ázsia · Kína · Korea · Lengyelország · Macedónia · Monaco · Németország · Olaszország · Oroszország · Románia · Szerbia · Törökország · Vatikán · Erdély · Kárpátalja · Tibet · Uganda · Vajdaság · Turizmus
Magyarország Balaton · Győr-Moson-Sopron megye · Mátra · Nógrád megye · Zala megye · Békéscsaba · Budapest · Dorog · Érd · Győr · Kolozsvár · Miskolc · Salgótarján
Sport Formula–1 · Labdarúgás · Lovas · Olimpia · Tenisz · Vízilabda
Wikipédia Kezdőlap · Közösségi portál