Nyikita Szergejevics Hruscsov
| Nyikita Szergejevics Hruscsov | |
 | |
| A Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára | |
| Hivatali idő 1953. szeptember 14. – 1964. október 14. | |
| Előd | Georgij Makszimilianovics Malenkov |
| Utód | Leonyid Iljics Brezsnyev |
| A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke | |
| Hivatali idő 1958. március 27. – 1964. október 14. | |
| Előd | Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin |
| Utód | Alekszej Nyikolajevics Koszigin |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Született | 1894. április 15. Kalinovka,  Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1971. szeptember 11. (77 évesen) Moszkva,  Szovjetunió |
| Sírhely | Novogyevicsi temető |
| Párt | Szovjetunió Kommunista Pártja |
| Házastársa | Nyina Hruscsova |
| Élettárs | Nina Petrovna Khrushcheva |
| Gyermekei | Szergej Hruscsov Leonyid Hruscsov Julija Hruscsova (unokája) Rada Adzhubey |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Vallás | ateizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Nyikita Szergejevics Hruscsov aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikita Szergejevics Hruscsov témájú médiaállományokat. | |
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Nevéhez fűződik az 1953-ban megkezdett desztalinizáció, a szembenézés a sztálinizmussal az SZKP XX. kongresszusán, a magyarországi 1956-os forradalom leverése, a szovjet űrprogram elindítása, valamint a kubai rakétaválság kiprovokálása és megoldása is.
Élete és pályája
1894. április 17-én született egy Kalinovka nevű faluban, az Orosz Birodalom részét képező Kurszki kormányzóságban. Apja Szergej Nyikanorovics Hruscsov földműves, anyja Kszenyija Ivanovna ? (Hruscsova; leánykori nevéről nincs adat).
1918-ban csatlakozott a Vörös Gárdához, a Vörös Hadsereg elődjéhez és belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1918-tól 1921-ig részt vett az Oroszországi polgárháborúban zászlóaljkomisszárként. 1931-34 között Moszkvában kerületi párttikár. 1933-35 között a moszkvai városi pártbizottság másodtitkára. Ő irányította a főváros első metróvonalainak építését. 1934-től a KB tagja. 1938 és 1949 között az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezető titkáraként dolgozott. A sztálingrádi csata alatt politikai népbiztosként dolgozott.
Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig az SZKP első titkári pozícióját töltötte be. Hruscsov először lelkes sztálinistaként kezdte, ennek ellenére az SZKP XX. kongresszusán elítélte Sztálin bűneit majd az 1956-ban tartott ENSZ közgyűlésen is megtette ugyanezt. Bírálata Sztálin bűneire, személyi kultuszára vonatkozott, a szocialista rendszerre nem.[1]
„...épp Hruscsov beszédéből tudhatjuk, hogy beszédének és politikájának nem volt más célja, mint a beismert válságnak olyan meghaladása, amely kiiktatja a rendszerkritika leghalványabb kísérletét is. Nem a fából vaskarika megalkotásának kísérlete volt a történelmi tette Hruscsovnak, hanem a válság beismerése és ezen keresztül az államszocialista rendszer korlátainak önkéntelen jelzése. Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp ellenkezőleg: megőrizni akarta a sztálinizmust, csak épp Sztálin és kultusza, a sztálinizmus túlkapásai nélkül.”
Nevéhez fűződik az 1956-os forradalom leverése, a kubai rakétaválság, valamint a berlini fal felépítése is.
Az általa szorgalmazott reformok (ez volt az ún. "olvadás") csak kis mértékben valósultak meg. Jobb kapcsolatokat ápolt Jugoszláviával.
1964-ben a párton belüli ellenfelei eltávolították a hatalomból, helyére Leonyid Iljics Brezsnyevet választották meg. A megszokottól eltérően nem került börtönbe, de élete utolsó 7 évét teljesen visszavonultan és elszigetelten, lényegében házi őrizetben élte.[2][3][4]
Művei magyarul
- Chruscsov elvtárs beszéde az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa jubileumi ülésszakán; Területi Könyv- és Újságkiadó, Uzshorod, 1948
- Az ukrán nép egy egységes Ukrán Szovjet Államban való egyesülésének tizedik évfordulója. 1949. X. 29-én megtartott beszéd; Könyv- és újságkiadó, Uzshorod, 1949
- A kolhozok további szervezeti és gazdasági megerősítésének néhány helyzetéről; Mezőgazdasági Dokumentációs Központ, Bp., 1950 (Mezőgazdasági Dokumentációs Központ. Fordítások)
- A kolhozokban folyó építkezésről és a kolhozok rendezéséről; Mezőgazdasági Dokumentációs Központ, Bp., 1951 (Mezőgazdasági Dokumentációs Központ. Fordítások)
- A kolhozok szervezési-gazdasági megerősítése – a mezőgazdaság további erőteljes fejlődésének záloga; Mezőgazdasági Dokumentációs Központ, Bp., 1951
- A népek sztálini barátsága – hazánk legyőzhetetlenségének záloga; Könyv- és Folyóiratkiadó, Uzshorod, 1951
- Az SZKBP szervezeti szabályzatának módosítása; Szikra, Bp., 1952
- Módosítások az SZKBP szervezeti szabályzatában. Jelentés az SZKBP XIX. kongresszusán. 1952. okt. 10.; Politikai Kiadó, Bucureşti, 1952
- Beszámoló a párt 19. kongresszusának a SZKP szervezeti szabályzatának módosításáról; Kárpátontúli Könyvkiadó, Uzshorod, 1953
- A Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztésére irányuló intézkedések; Kárpátontúli Területi Könyv- és Folyóiratkiadó, Uzsgorod, 1953
- A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szept. 3-i teljes ülésén mondott előadói beszéd és a határozat; Szikra, Bp., 1953
- A Szovjetunió gabonatermelésének további növeléséről, s a szűz- és parlagföldek hasznosításáról. Az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésének, továbbá a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata; Szikra, Bp., 1954
- Az állatitermékek termelésének növeléséről; Szikra, Bp., 1955
- V. M. Molotov–N. Sz. Hruscsov: A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról; Szikra, Bp., 1955
- A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámoló jelentése a 20. pártkongresszusnak 1956. február 14.; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1956
- Jelentés az SZKP 20. Kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről; Politikai Kiadó, Bukarest, 1956
- N. A. Bulganyin–N. Sz. Hruscsov: Indiai, burmai és afganisztáni beszédek; Szikra, Bp., 1956
- N. A. Bulganyin–N. Sz. Hruscsov: Az indiai, burmai és afganisztáni út; Szikra, Bp., 1956
- Az indiai diadalút. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov történelmi látogatása Indiában; Országos Béketanács, Bp., 1956
- A Központi Bizottság beszámolója az SZKP 20. kongresszusának; Szikra, Bp., 1956
- A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója. Beszámoló az SZSZKSZ Legfelső Szovjetének jubileumi ülésszakán; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1957
- Az iparvezetés szervezetének további tökéletesítéséről. Előadói beszéd a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének 7. ülésszakán 1957. május 7-10. és az ennek alapján elfogadott törvény; Kossuth, Bp., 1957
- 40 éve győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Jelentés a Szovjetunió Legfelső Szovjetének jubileumi ülésszakán; Állami Politikai Kiadó, Bukarest, 1957
- A kolhozrendszer továbbfejlesztéséről s a gép- és traktorállomások átszervezéséről; Kossuth, Bp., 1958
- Jelentés a Szovjetunió Kommunista Pártjának 21. rendkívüli kongresszusán. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959-1965. évi ellenőrző számairól; Politikai Kiadó, Bukarest, 1959
- Javaslatok az iskola és az élet közti kapcsolat szorosabbá tételére és a közoktatási rendszer fejlesztésére eljegyzések és idevonatkozó cikkek a szovjet szakirodalomból; szöveg N. Sz. Hruscsov et al.; Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Bp., 1959
- A kommunizmus építésének programja N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP 21. kongresszusán; Kossuth, Bp., 1959
- A nagy találkozó. N. Sz. Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban 1959; Kossuth, Bp., 1959
- A békés egymás mellett élésért. Beszédek és írások 1959. jan.-dec.; Kossuth, Bp., 1960 (Pártmunkások könyvtára)
- A szocialista tábor hangja az ENSZ-ben; N. Sz. Hruscsov et al. beszédei; Kossuth, Bp., 1960
- A békéért és a népek szabadságáért. N. Sz. Hruscsov, Kádár János beszéde az ENSZ 15. közgyűlésén; Kossuth, Bp., 1960
- Jelentés az SZKP 22. kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjáról. 1961. október 18; Politikai, Bukarest, 1961
- Nemzetközi kérdések. a kommunista világmozgalom újabb győzelmeiért; Zrínyi, Bp., 1961 (Kötelező olvasmány a változó állomány számára)
- A Szovjetunió agrárpolitikájának irányvonalai. N. Sz. Hruscsov 1961. jan. plénum után tartott tíz mezőgazdasággal foglalkozó beszéde; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1961
- A Szovjetunió mezőgazdasága a kommunizmus építésének útján. Hruscsov mezőgazdasági jellegű beszédei; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1962
- A mezőgazdasági termékek bőségéért; Kossuth, Bp., 1962
- Fegyver és háború nélküli világért. Beszédek nemzetközi kérdésekről 1960-1961; Kossuth, Bp., 1962
- A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája. Beszámoló a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének dec. 12-i ülésén; Kossuth, Bp., 1962
- A szovjet irodalom és művészet kérdései. Beszéd 1963. márc. 8-án; Kossuth, Bp., 1963
- A népgazdaság fejlesztéséről és pártirányításának átszervezéséről. Előadói beszéd és határozat az SZKP Központi Bizottságának 1962. nov. 19-23-i plénumán; Kossuth, Bp., 1963
- Újabb nagy lépés a kommunizmus felé. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma a vegyipar rohamos ütemű fejlesztéséről. 1963. dec. 9-13.; Kossuth, Bp., 1964
- N. Sz. Hruscsov mindmáig titkos beszéde az SZKP XX. kongresszusán 1956. februárban Sztálin bűneiről; "M.O.", Bp., 1984
- A személyi kultuszról és következményeiről. Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25.; ford. Zalai Edvin; Kossuth, Bp., 1988
- Szemben a zsarnokkal; ford. Gellért György; Leopárd, Bp., 1990
- John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezése a kubai rakétaválság alatt; ford., sajtó alá rend. Simon Ágnes, Simon Eszter; JATEPress, Szeged, 2002 (Documenta historica)
- Hruscsov–Tito levélváltás, 1954; tan., ford., sajtó alá rend. ifj. Prohászka Géza; JATEPress, Szeged, 2005 (Documenta historica)
Források
- ↑ A nyertesek kongresszusa. Kende Tamás írása a Beszélő 2006. januári (11. évfolyam, 1. szám) kiadásában
- ↑ http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=325
- ↑ http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/kislex/biograf/hruscsov.htm
- ↑ http://jovagyok.hu/kultura/jokonyv/roy-medvegyev-hruscsov-politikai-eletrajz/
További információk
|
Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
_(1960%E2%80%931963).svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Ukrán Népköztársaság (1917–1920) | ||
|---|---|---|
| Ukrán SZSZK (1917–1991) |
| |
| Ukrajna (1991-től) |
| |
.svg){kind=small}
