MÁV Cmot 225
MÁV Cmot 225 | |
ČSD M 130.301–330 Cmot225 | |
Pályaszám | |
ČSD M 130.301–330 Cmot 225 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Tatra, Koprivnice |
Gyártásban | 1933–1937 |
Selejtezés | ČSD: 1950 körül MÁV (BHÉV): 1967 |
Darabszám | ČSD: 30 MÁV 1 (ČSD-től) db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 1A |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 60 km/h |
Ütközők közötti hossz | 10 610 mm |
Teljes tengelytávolság | 4 800 mm |
Üres tömeg | 12,62 t |
Szolgálati tömeg | 16 t |
Tapadási tömeg | 8,2 t |
Hajtás | kardánhajtású, kúpkerekes |
Fékek | |
Típusa | KNORR |
Legkisebb pályaívsugár | 180 m |
Gőzvontatás | |
Teljesítmény | 125 LE (92 kW) |
Erőátvitel | bolygókerekes, négyfokozatú |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Motor | |
Típusa | Tatra |
Szerkezete | 6 hengeres soros |
Névleges fordulatszám | 1400 1/min |
Üzemanyagkészlet | 280 l |
Kocsi / Motorkocsi | |
Kerékátmérő | 880 mm |
Ülőhelyek száma | III o. 36 db |
Osztályok | 3. osztály |
Üzemmód | dízel |
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV Cmot 225 témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A ČSD M 130,3 sorozat egy kéttengelyes dízelmotorkocsi volt a helyi forgalom számára az egykori Csehszlovák Államvasutaknál (ČSD). A motorkocsi a ČSD M 130,2 sorozat továbbfejlesztett változata volt. 1938-ban a sorozatból egy db MÁV állományba került, ahol a Cmot 225 pályaszámmal üzemelt.
Kifejlesztése
A Tatra Kopřivnice 1933 és 1937 között 3 gyártási sorozatban összesen 30 kéttengelyes motorkocsit gyártott a sorozatból. A kocsik egy motorral készültek, teljes hosszuk 10610 mm volt. Ezzel a sorozattal folytatódott a Tátra sikeres motorkocsi fejlesztése. Az alapalak és a külső megjelenése a motorkocsinak a Tátra által korábban gyártott M 120,3, M 120,4 és M 130,2 motorkocsikéval azonos. E motorkocsik üzembeállításával a ČSD mellékvonalain megvalósult a teljes motorkocsiüzem.
Technikai adatok
A motorkocsi erőforrása egy 6 hengeres, négyütemű, 120 LE teljesítményű Tatra dízelmotor volt. Ezt a motorteljesítményt a későbbiekben 125 LE-re növelték és változtattak ezen kívül még néhány további méreten is: tengelytávolság, tömeg, férőhely, stb.
A mechanikus erőátviteli rendszer a Tatra bevált bolygókerekes hajtóműve volt. A műszaki adatok megegyeztek az első sorozatéval.
A kocsi további részei, mint pl. fűtés, utastér, fékek szintén a korábbi típusoknál alkalmazottak voltak.
Üzemük
A motorkocsik száma a többi tornyosmotorkocsival csaknem a felét tette ki a ČSD helyi vonalain a motorizált vasúti kocsiknak. Eredetileg sötét szürkészöldre voltak festve az ablakok között, illetve felette borsózöldre fényezve. Később vasútbiztonsági szakértők véleménye alapján a sűrűsödő vasúti átjárók és növekvő autóforgalomra tekintettel sötétvörösre változtatták. 1938 után a DRG átszámozta és átfestette őket a saját szabványszínezése szerint.
A motorkocsik jól beváltak és az 1950-es évek közepéig üzemeltek a helyi vonalakon, amikor az új M 131.1 sorozatú járművek leváltották őket.
Az M 130.323-asnak külön története van. 1938-ban több M 130.2 sorozatú járművel együtt átadták a MÁV-nak és ott a Budapesti Helyi Érdekű Vasút Rt. (BHÉV) vonalain üzemelt. A fotó a jármű átadása, 1938 körül készült. A bejárati ajtón lévő tábla megerősíti ezt. 1951-ben selejtezték, majd 1954-ben átépítették mellékkocsinak (a toronnyal együtt!). Több évig üzemelt így. 1967 szerepel a selejtezés éveként.
Egyetlen példányt sem őriztek meg a sorozatból.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ČSD-Baureihe M 130.3 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8