Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. április 21., 09:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.133.80.58 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére)
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
A KGST zászlaja
A KGST zászlaja

Alapítva1949. január 25.
Megszűnt1991. június 28.
SzékhelyMoszkva
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa témájú médiaállományokat.
Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989)
A KGST tagjai 1986-ban
  Tagország
  Társult ország (Jugoszlávia)
  Felfüggesztett tagságú ország (Albánia)
  Megfigyelő

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.

Története

1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni, ugyanakkor az veszélyes vonzerőt jelenthetett a Jalta után a szovjet érdekszférába került országok számára.

Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia voltak. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.

A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikarus-ok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.

A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.

A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, szerepe a Közös Piac ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.

Az európai ún. szocialista országok társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlásával a KGST tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.

Források