Kelenföldi vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kelenföld pályaudvar szócikkből átirányítva)
Kelenföldi vasútállomás
Kelenföld Avala EuroCity 2004-06-22.jpg
Az Avala InterCity érkezik Kelenföldre 2004-ben
Hely Budapest,  Magyarország
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV
Elhelyezkedése
Kelenföldi vasútállomás  (Budapest)
Kelenföldi vasútállomás
Kelenföldi vasútállomás
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi vasútállomás témájú médiaállományokat.

A Kelenföldi vasútállomás (hivatalosan Kelenföld vasútállomás) a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest négy legforgalmasabb vasútállomása közé tartozik. Budapest XI. kerületében található. A főváros helyi közösségi közlekedésébe egyrészt több villamos- és autóbuszjárat köti be, melyeknek megállói – sok esetben végállomásai – a vasútállomás keleti oldalán lévő Etele téren, illetve a nyugati oldalon lévő őrmezői intermodális csomópontban találhatók. Másrészt 2014. március 28-a óta a 4-es metró a budapesti metróhálózatba is közvetlenül bekapcsolja, a metróvonal egyik végállomása itt található. 1999-ben a Kosztolányi Dezső térről az Etele térre költözött a Volán autóbuszállomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok.

A környék további rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályaudvar a 20. század elején

A 19. században, az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a jelenlegi Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg. Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. A vasút áthaladt az akkor még Újbudának nevezett mai Kelenföldön.

Kelenföld vasútállomás az Összekötő vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg [1] épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. Kelenföld vasútállomás kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.

Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal,[2] terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.[3]

A Déli pályaudvar a második világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1960-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975-re készültek el.

1978-ban kezdődtek a nagyszabású átépítési munkálatok. A cél a kapacitásbővítés mellett a jellemző két irány forgalmának elkülönítése volt. 1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a három perontető, valamint a pusztaszabolcsi vonalat is ekkor villamosították. 1986-ban elkészült a pályaudvar aluljárója, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. 1987-ben Székesfehérvárig is villamosították a vasúti pályát.

A vasútállomás 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott.[forrás?] Ekkor lett a neve Budapest-Kelenföld helyett Kelenföld.

A 4-es metró beruházásaival egy időben egy második, új és tágasabb aluljáró épült. Új peronokat is létrehoztak, és a kicserélik a vágányok nagy részét.

Vasúti alagúton át a Déli pályaudvarra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gellért-hegyi alagút déli bejárata

1861-ben Kelenföld vasútállomásról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegy alatt áthaladó kétvágányos, enyhén ívelt alagutat építettek. Hossza: 361 méter. Ezen szakasz különlegessége, hogy bal oldali közlekedés van érvényben. (Módja: a menetirány szerinti bal vágány a helyes-, a jobb oldali pedig a helytelen vágány. Oka: a hely szűke miatt rövid a Déli pu. tárolójának kihúzója, mert néha be kell menniük a jobb vágányon a tolatást végző szerelvényeknek az alagútba.) Az alagút belmagassága – mivel eredetileg nem villamos vontatásra tervezték – igen alacsony. A villamosításkor az alagút mélyítése mellett döntöttek, hogy elférjen a felsővezeték.

A két vágány ellenére a szűk keresztmetszet miatt egyszerre csak egy szerelvény tartózkodhat bent.

Az alagútban 40 km/h, az alagút déli nyílása és Kelenföld vasútállomás között 80 km/h az engedélyezett sebesség.

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teherpályaudvar

Kelenföld vasútállomáson halad keresztül a Dunántúl felé a vasúti személy- és teherforgalom jelentős része. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnövekedett forgalmat.[forrás?] A MÁV 1-es, 30a és a 40a számú fővonalának nagy csomópontja. A 30-as vonal a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Számos nemzetközi vonat is érinti.

A forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. Télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen az elővárosi járatokkal például Érdről, Martonvásárról, Százhalombattáról, Bicskéről több ezren ingáznak nap mint nap a főváros és otthonuk között.

A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti helyi utazásra is szolgál. Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város egyes részeit vonattal elérni a buszozás, a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. A Déli pályaudvarra például 6 perc alatt, a Keleti pályaudvarra negyedóra alatt lehet innen vonattal eljutni, ez utóbbi nagyságrendileg azonos a 4-es metró menetidejével ugyanezen a szakaszon. 2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV és Volánbusz járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, ennek eredménye a Budapest bérlet. Mindez összhangban áll azzal az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi kötött pályás közlekedés fejlesztését.

Szintén áthaladnak Kelenföld vasútállomáson a győri, veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCityk és a belföldi, nemzetközi InterCityk többsége a Keleti pályaudvarról indul, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön.

További nemzetközi vonatok tartanak innen Bécsbe, Grazba, Münchenbe, Pozsonyba, Prágába, Fiuméba, Velencébe, Zágrábba és Ljubljanába.

Az állomásépület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelenföld vasútállomás épülete 2011-ben

Az állomásépület Budapest arculatának jellegzetes épülete, az Etele tér meghatározó pontja. Legutoljára 1984-ben végeztek rajta felújítási munkálatokat. Újabb felújítását megtervezték, de a kivitelezés elmaradt. Az emeleti lakásokat veszélyességük miatt kiürítették.

Az épületben a földszinten a pénztár, a váró, egy kis, élelmiszert árusító bolt és a resti, valamint egy posta üzemel. Az állomásépület vágányoldali kijáratai 1986 óta le vannak zárva az utasforgalom elől, mivel azóta a peronokat (az épületen kívül induló) aluljárón (a metró megnyitása óta két különbözőn is) keresztül lehet megközelíteni, melyek egyben összekötik az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. A helyi védettséget élvező utasforgalmi épület felújítása vagy átépítése régóta esedékes lenne, de a metróépítés az épület szerepének újragondolását is megkívánja, hiszen az utasforgalmi funkciók jelentős része (pl. jegyváltó automaták) átkerült az új aluljáróba.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelenföld vasútállomáson van a végállomása a következő autóbuszoknak:

  • BKV busz symbol.svg 40, 58, 87, 101, 103, 108, 141, 153A, 172, 187, 250
  • Volánbusz (710, 711, 720, 722, 724, 725, 731, 732, 734, 735, 736, 737, 760, 761, 762, 763, 767, 778)

Átmenő autóbuszok:

Éjszakai autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. az 1872 évi IX. törvénycikk alapján
  2. Akkoriban még csak Győr állomás rendelkezett ilyennel.
  3. * A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 410 o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961.)
  • Corpus Juris Hungarici: 1881. évi XLVI. törvénycikk a budapest-pécsi I. rendű vasút kiépítéséről
  • Corpus Juris Hungarici: 1872. évi IX. törvénycikk a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában
  • 67 kpt Budapest Pécsi Vasút térrajz 1883 okt 18. Groffiss Mihál hitelesítő mérnök

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi vasútállomás témájú médiaállományokat.