Kelenföld pályaudvar

Kelenföld pályaudvar
Az Avala InterCity érkezik Kelenföldre 2004-ben
Hely	Budapest, Magyarország
Hasznosítása
Felhasználási terület	vasútállomás
Tulajdonos	MÁV
Elhelyezkedése
Kelenföld pályaudvar Pozíció Budapest térképén

A Kelenföld pályaudvar a Déli, a Keleti és a Budapest-Nyugati pályaudvar mellett Budapest negyedik legforgalmasabb vasútállomása. Budapest XI. kerületében található. A főváros helyi közösségi közlekedésébe a pályaudvar keleti oldalán lévő Etele téren két villamosjárat, négy forgalmas buszjárat végállomása köti be. 1999-ben ide költözött a Kosztolányi Dezső térről a Volán autóbusz állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok.

A környék rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Várhatóan az elkövetkezendő években a 4-es metró megépültével a Budapesti metróhálózatba is be fog kapcsolódni az állomás tömegközlekedése.

Története

A pályaudvar a 20. század elején

A 19. században, az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a jelenlegi Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg. Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. A vasút áthaladt az akkor még Újbudának nevezett mai Kelenföldön.

A Kelenföld pályaudvar az Összekötő vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. A Kelenföldi pályaudvar kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.

Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal, terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.

A Déli pályaudvar a második világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1960-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975-re készültek el.

1978-ban kezdődtek a nagyszabású átépítési munkálatok. A cél a kapacitásbővítés mellett a jellemző két irány forgalmának elkülönítése volt. 1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a három perontető, valamint a pusztaszabolcsi vonalat is ekkor villamosították. 1986-ban elkészült a pályaudvar aluljárója, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. 1987-ben Székesfehérvárig is villamosították a vasúti pályát. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.

A pályaudvar 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott. Jelenleg a 4-es metró beruházásaival egy időben új és tágasabb aluljáró épül. Új peronokat hoznak létre és a kicserélik a vágányok nagy részét is.

Vasúti alagúton át a Déli pályaudvarra

A Gellért-hegyi alagút déli bejárata

1861-ben a Kelenföld pályaudvarról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegy alatt áthaladó kétvágányos, enyhén ívelt alagutat építettek. Hossza: 361 méter. Ezen szakasz különlegessége, hogy bal oldali közlekedés van érvényben. (Módja: a menetirány szerinti bal vágány a helyes-, a jobb oldali pedig a helytelen vágány. Oka: a hely szűke miatt rövid a Déli pu. tárolójának kihúzója, mert néha be kell menniük a jobb vágányon a tolatást végző szerelvényeknek az alagútba.) Az alagút belmagassága – mivel eredetileg nem villamos vontatásra tervezték – igen alacsony. A villamosításkor az alagút mélyítése mellett döntöttek, hogy elférjen a felsővezeték.

A két vágány ellenére a szűk keresztmetszet miatt egyszerre csak egy szerelvény tartózkodhat bent.

Az alagútban 40 km/h, az alagút déli nyílása és a Kelenföldi pályaudvar között 80 km/h az engedélyezett sebesség.

Forgalom

A teherpályaudvar

A Kelenföld pályaudvaron halad keresztül a Dunántúl felé a vasúti személy- és teherforgalom jelentős része. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnövekedett forgalmat.^[forrás?] A MÁV 1-es, 30a és a 40a számú fővonalának nagy csomópontja. A 30-as vonal a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Számos nemzetközi vonat is érinti.

A forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. Télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen az elővárosi járatokkal például Érdről, Martonvásárról, Százhalombattáról, Bicskéről több ezren ingáznak nap mint nap a főváros és otthonuk között. A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti helyi utazásra is szolgál. Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város északi részeit elérni vonattal, a buszozás, a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. 2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV és Volánbusz járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, ennek eredménye a Budapest bérlet. Mindez összhangban áll azzal az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi kötött pályás közlekedés fejlesztését.

Szintén áthaladnak a Kelenföld pályaudvaron a győri, veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCityk és a belföldi, nemzetközi InterCityk többsége a Keleti pályaudvarról indul, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön.

További nemzetközi vonatok tartanak Bécsbe, Grazba, Münchenbe, Pozsonyba, Prágába, Fiumeba, Velencébe, Zágrábba és Ljubljanába.

Az állomásépület

A Kelenföld pályaudvar épülete 2011-ben

Az állomásépület Budapest arculatának jellegzetes épülete, az Etele tér meghatározó pontja. A felújítását megtervezték, de az elmaradt. Az emeleti lakásokat veszélyességük miatt kiürítették, csak a pénztár, a váró és a resti üzemel az épületben, a földszinten. A peronokat aluljárón lehet megközelíteni, mely összeköti az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. A metróépítés új koncepció elé állítja a tervezőket, azaz meghatározza az új állomás épületeit. A pályaudvar szerepe a városon belüli közlekedésben új értékelést kaphat, hiszen a Déli pályaudvarra 6 perc alatt, a Keleti pályaudvarra negyedóra alatt lehet bejutni vonattal.

Tömegközlekedés

Autóbusz

A kelenföldi pályaudvaron van a végállomása a következő autóbuszoknak:

• 7E
• 103
• 141
• 173E

Éjszakai autóbusz

• 907
• 918

Villamos

• 19
• 49

Metró

Jelenleg épül a 4-es metró végállomása. Ennek adatai:

• Hossz: 90 méter
• Peron hossza: 80 méter
• Hasznos peronfelület: 970 m²
• Felszín alatti mélység: 16,4 méter
• Mozgólépcsők száma: 6+3
• Liftek száma: 2
• Kijáratok száma: 2

Források

• Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961.) azonossági száma: 10019
• Corpus Juris Hungarici: 1881. évi XLVI. törvénycikk a budapest-pécsi I. rendű vasút kiépítéséről
• Corpus Juris Hungarici: 1872. évi IX. törvénycikk a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában
• 67 kpt Budapest Pécsi Vasút térrajz 1883 okt 18. Groffiss Mihál hitelesítő mérnök

Külső hivatkozások

• www.hungarianfilm.com
• wikimapia.org
• www.kaleidoskop.hu
• hampage.hu
• www.faludiadam.hu
• ww.origo.hu
• www.vasutallomasok.hu
• epiteszforum.hu
• kvtlinux.lib.uni-miskolc.hu
• www.metro4.hu