Torontálgyülvész
Torontálgyülvész (Giulvăz, Djulwes) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Torontálgyülvész |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307225 |
SIRUTA-kód | 157326 |
Népesség | |
Népesség | 1317 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 31 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 78 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 20° 59′ 04″45.548889°N 20.984444°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 20° 59′ 04″45.548889°N 20.984444°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Torontálgyülvész (románul: Giulvăz, németül Djulwes, szerbül Đulves) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délnyugatra, Újpécs és Rudna közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1433-ban Gyluez néven említette először oklevél.
1462-ben Gywlwez, 1717-ben Guilaws, 1623-ban Julves, 1785-ben Gyüleviz, 1806-ban Gyülvész (Julvesz), 1913-ban Torontálgyülvész néven írták.
A települést a középkorban (1433-1497 között még csak mint Gyülvész nevű pusztát említették.
1433-ban a Vojtai Bobal családé. 1462-ben Majosi György birtoka volt, aki Upori László fiának Pálnak zálogosította el.
A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Az 1717 évi kincstári összeíráskor Giulwasa csákovai kerület községei közé tartozott. Ekkor 27 lakott ház volt a településen. Az 1761 évi katonai térképen már jelentékeny falunak jelölték.
1779-ben Gyülvész Torontál vármegyéhez került, majd két évvel később, 1781-ben Dadán (Dadányi Naum Levan György és öccse, idősebb Dadányi Konstantin vásárolta meg. Még 1838-ban is a Dadányiaké volt. Ekkor ifjabb Dadányi Konstantin birtoka volt, és tőle a Kinskyek örökölték, akik 1909-ben felparcellázták itteni birtokaikat.
1785-ben innen keltezte levelét comes Antonius Jankovics új kincstartó és kormányszéki elnök a karlócai metropolitához, amelyben a Hora lázadás leverésében szerzett érdemeiért fejezte ki elismerését.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1467 lakosából 34 magyar, 433 német, 987 román volt. Ebből 433 római katolikus, 15 görögkatolikus, 985 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .