H8-as és H9-es HÉV

H8-as és H9-es HÉV
← H7-es HÉV
Gödöllői HÉV, Csömöri HÉV
Térkép
Adatok
Átadás	1888. július 20.
Állomások száma	: 20  : 12
Járműtelep	Cinkota
Nyomtáv	1435 mm
Megengedett sebesség	60 (H8), 50 (H9) km/h
Áramellátás	1100 V
Üzemeltető	MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
A Wikimédia Commons tartalmaz H8-as és H9-es HÉV témájú médiaállományokat.

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat M2 a Déli pályaudvar felé Keleti pályaudvar (az üzemi kapcsolatig megszűnt HÉV-pálya) Ruggyanta-gyár 1, 80a, 120a vasútvonal Hungária körút / Puskás Ferenc Stadion Budapest–Záhony-vasútvonal volt Törökőr teherpályaudvar üzemi kapcsolat a 100a felé Pillangó utca Örs vezér tere Rákosfalva Rákos-patak Körvasúti híd Nagyicce egykori Konzervipari-vágány egykori Lándzsa utcai vágány egykori rákosszentmihályi szárnyvonal Sashalom Mátyásföld, repülőtér volt Ikarus iparvágány Mátyásföld, Imre utca Mátyásföld alsó Szilas-patak kocsiszín felé Cinkota csömöri szárnyvonal elágazása Ostoros út Cinkota alsó Árpádföld Magtár utca Ilonatelep Szabadságtelep Budapest közigazgatási határa Szabadság út Csömör Budapest közigazgatási határa Csömör, kavicsbánya üzemi vágánykapcsolat „Kavicsbánya elágazás” Budapest közigazgatási határa bekötőút az Auchan áruház felé Kistarcsa, kórház Kistarcsa Deák Ferenc utca Zsófialiget Kerepes Szilas-patak Szilasliget Hungaroring (megszűnt) 2101 Gödöllői út Mogyoród Szentjakab (Tölgyes) kiágazás a Ganz Árammérőgyár felé bekötőút a Ganz Árammérőgyárba Gödöllő, Erzsébet park 2104 Dózsa György út Gödöllő, Szabadság tér Rákos-patak Szabadság út Gödöllő, Palotakert üzemi kapcsolat a 80a felé Gödöllő

A H8-as (253-as vasútvonal; 2011-ig gödöllői HÉV) és a belőle kiágazó H9-es HÉV (szintén 253-as vasútvonal; 2011-ig csömöri HÉV) Budapest elővárosi vasútvonalai, amelyeket a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére az Örs vezér tere és Gödöllő, illetve Csömör, valamint betétjáratként Cinkota között. A H8-as és H9-es jelzéseket 2011. május 1-jétől viselik.

A vonalakat a cinkotai kocsiszín szolgálja ki.

Története

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) az első helyiérdekű vasútvonalának, a haraszti (ma H6-os HÉV) vonalnak a megnyitása után kezdte meg a cinkotai vonal építését.

A vasútvonal első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A gőzüzemű vasútvonalon a felépítmény 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vonal második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg. Ezen a szakaszon már „i” jelű, 23,6 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak, a legnagyobb tengelyterhelést is magasabb értékben, 10,0 tonnában határozták meg.

A vonal kapcsolata a MÁV szolnoki vonalával 1904. január 14-én valósult meg, ekkor adták át a mintegy fél kilométer hosszú összekötővágányt.

A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság első ütemben a Keleti pályaudvar–Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer kiépítésével 1911. április 19-én készült el.

A kerepesi ideiglenes végállomástól, Mogyoród határának érintésével a MÁV gödöllői vasútállomásáig tartó harmadik vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. A már villamos- és gőzüzemre is berendezett 12,8 km hosszú vonalszakasz felépítményét 30,0 kg/fm tömegű sínekből építették és 12,0 tonna tengelyterhelést engedélyezte rajta. A vonal meghosszabbításával egy időben, Cinkota és Kistarcsa között megépült az úgynevezett kavicsbányai átvágás, így 6,2 km-rel csökkent a két végállomás közötti távolság. Az új, 35 ezrelékes emelkedésű szakaszon Ilonatelep néven megállóhely is létesült, a jelentőségéből vesztett csömöri ág pedig szárnyvonallá vált. Azóta ez a legmeredekebb normál nyomtávú hazai vasútvonal.

A fővároson kívüli vasútépítések mellett a társaság a Rákosszentmihályon is vonalfejlesztésbe kezdett, az akkoriban Budapesttől még különálló község belterületén villamos üzemű hurokvágányt létesítettek. A Sashalom-Nagyicce állomásból kiágazó egyvágányú hurokvágányt 1911. december 7-én nyitották meg. A társaság engedélyt kapott a Rákosszentmihályt Rákospalotával összekötő vasútvonal építésére is. Az 1913-ban átadott kétvágányú vonal szintén Nagyiccéről indult, kapcsolatot teremtett a megyeri, újpesti és angyalföldi villamoshálózatokkal rendelkező Budapest–Újpest–Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (röviden BURV) vonalaival. A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV szárnyvonal az 1930-as évektől rövidebb útvonalon járt, később pedig, mikor már csak a Csömöri útig közlekedett, nem volt közvetlen összeköttetésben a Kerepesi úttal sem.

A Keleti pályaudvar után az onnan kivezető vágányok felett 1925-ben épült az első, még a Kerepesi úttal közös vasúti-közúti híd. Amely a a hidat tartó sok vasbeton oszlopról kapta a „százlábú” elnevezést. A második világháború után 1945-ben újjáépült a HÉV hídja, 1948-ban épült mellé a közúti híd, majd 1972-ben a megszűnt HÉV szakasz pályájának helyére kerültek a befelé tartó közúti sávok. Mai formáját a 2015-2017 közötti rekonstrukció során nyerte el. A korábbi vasbeton felsőpályás gerendahidat acélszerkezetű alsópályás ívhíd cserélte le. A korábbi híd nevét adó tartóoszlopokat elbontották.

A HÉV vasútvonal a Pongrác út – Fogarasi út csomópontnál eleinte szintben keresztezte a Budapest–Záhony-vasútvonalat, a fővonal fővárosi szakaszának pályaszintemelésére 1939–1944 között került sor. A Kerepesi úti vasúti hidat 1941. augusztus 5-én adták át a forgalomnak.

A rákosszentmihályi–rákospalotai szárnyvonal második vágányát a második világháború után felszedték, anyagát más, nagyobb jelentőségű városi vasutak helyreállítására használták fel. A megmaradt egyvágányú vonalat 1953-ban a Fővárosi Villamosvasút (röviden FVV) vette át, a forgalmi kitérőkkel kibővített pályán a 69-es villamos indult meg. Az 1970-ig közlekedő Rákosszentmihályi HÉV a Csömöri útig rövidült.

Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint az M2-es metróvonalnak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion állomáson) lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg.

HÉV-állomás, Gödöllő, Szabadság tér

A gödöllői HÉV-nek a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalán, a mai trolibuszterminál helyén berendezett végállomása az M2-es metróvonal első, Örs vezér tere–Deák Ferenc tér közötti szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A helyiérdekű vasút és a kelet-pesti autóbuszok végállomását az Örs vezér terénél alakították ki. A rákosszentmihályi hurokvágányon is ekkor szűnt meg a forgalom.

A vonal sajátossága a baloldali közlekedési rend, amely elsősorban a pénz hiánya miatt maradt így 1941 óta, a másik ok, hogy Cinkotán a kavicsbányai átvágás felől nincs meg a kellő megcsúszási távolság. A nyílt vonali sorompók biztosítóberendezése a legtöbb szakaszon már a helytelen és helyes vágányok fedezésére is alkalmasak. Örs vezér tere, Cinkota és Kerepes (Budapest felőli oldalán) állomásoknak a helytelen vágány mellett is vannak fényjelzői.

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV-vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.

2016. november 1-jétől 2017. februárjáig a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemeltette, azóta MÁV-HÉV Zrt. a cégnév.

2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként – az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben – a H8-as HÉV üzemideje is bővült. Ezeken a napokon irányonként további 1-1 szerelvényt indítanak, így az utolsó HÉV hajnali háromnegyed 2 körül ér Gödöllőre.

Járművek

Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút motorkocsi 1930 előtt

Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút kocsijának belseje 1930 előtt

A korábban megnyitott haraszti vonalhoz hasonlóan, a vonal első mozdonyai kéttengelyes, BHÉV 5 sorozatú gőztramwayok voltak. Lokomotivfabrik der StEG, illetve a MÁV Gépgyára által gyártott kis teljesítményű mozdonyokat a növekvő forgalom miatt hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokkal váltották fel. A BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól. A villamosítás után a gőzmozdonyok kiszorultak a forgalomból, 1906-tól kezdve eladták őket.

A már villamosított vonalon a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által 1911–1915 között gyártott, M I, M II és M III típusú motorkocsikat állítottak üzembe. A motorkocsik mögé gyakran P III jelű, szintén a kistarcsai gyárban készített pótkocsikat akasztottak. A vonalból kiágazó iparvágányokat L II-es típusú villamosmozdonnyal szolgálták ki, ezeket a mozdonyokat is Kistarcsán készítették, a berendezését viszont a Ganz Villamossági Rt. szállította.

1929-től a Ganz és Társa Danubius Rt. által gyártott új járműveket, az M VII típusú motorkocsiból és P XIII-as pótkocsikból álló szerelvényeket állították forgalomba. A gyártótól új villamosmozdonyokat is rendeltek, az L VI típusú mozdonyokat kifejezetten a gödöllői vonal megnövekedett teherforgalmának kiszolgálására vásárolták.

A L VII típusú, utastérrel is rendelkező villamosmozdonyokat 1943-ban a Ganz kezdte el gyártani, később 1951-ben, néhány példányát, a villamos berendezések kivételével a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. Ezek a mozdonyok a személy- és a teherforgalomban egyaránt részt vettek. A forgalomba állított új, M VIII típusú motorkocsikat a Dunakeszi járműjavító üzem, a villamos berendezéseit a Ganz gyártotta. Az áramvonalas homlokfalú motorkocsikat a csepeli HÉV-re szánták, azonban 1976-ig ezen a vonalon közlekedtek. A mozdonyok és motorkocsik mellett személykocsikat is rendeltek a gyártóktól, a P XV típusú pótkocsikat 1943–1957 között szállítottak le.

1971-től napjainkig az egykori Kelet-Németországban gyártott MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek a vonalon. 2019. február 4-étől június 14-ig – a Budapest–Hatvan-vasútvonal felújítása alatt – a H9-es vonalon Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedik a Cinkota-Csömör-Kerepes szakaszon, illetve Csömör és Kerepes között újraindult a személyszállítás.

2012-től időszakosan nosztalgiavonat közlekedik a vonalon. Májustól októberig havonta egyszer lehet nosztalgia díjszabással utazni az MVIII-as motorkocsin.

Megállóhelyei

(Örs vezér tere ◄► Cinkota ◄► Gödöllő)
Perc (↓)	Megállóhely	Perc (↑)	Átszállási kapcsolatok	Létesítmények
0	Örs vezér tere végállomás	48	3, 62, 62A 80, 82, 82A 10, 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 131, 144, 161, 161A, 161E, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 276E, 277 907, 908, 931, 956, 990 410, 419, 430, 440, 441, 484, 485, 486, 505, 508, 509, 510 1040, 1049, 1070, 1075, 1077, 1078	Sugár- és Árkád üzletközpontok, IKEA bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet
2	Rákosfalva	45	44, 45, 67 908, 931	Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola
5	Nagyicce	43	44, 45, 277 908, 931 410, 440, 441 1040, 1049, 1077, 1078
6	Sashalom	41	44, 45, 92, 92A 908
9	Mátyásföld, repülőtér	39	44, 46, 92, 92A, 146, 176E, 276E 908
10	Mátyásföld, Imre utca	37	92, 92A, 176E, 276E 908, 996, 996A 410, 440, 441	Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola
12	Mátyásföld alsó	36	92, 92A
14	Cinkota végállomás	34	92, 92A, 174, 175 908, 992 410, 430, 440, 441, 480 1040, 1049, 1077, 1078
16	Ilonatelep	30	45, 92, 92A 908, 992
19	Kistarcsa, kórház	27	92, 92A 992 410, 430, 440, 441, 448, 449, 504	Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Auchan Liget hipermarket, Next Stop Bevásárlóközpont, Decathlon, SPAR, JYSK, TAKKO, PEPCO, DM
21	Kistarcsa	25	992 410, 430, 440, 441, 448, 449, 504 1040, 1049, 1077, 1078	Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatala
22	Zsófialiget	23	992	Lidl és Penny Market áruházak
25	Kerepes	22	992	Aldi áruház
28	Szilasliget	18	992
33	Mogyoród	14	317, 320, 321, 324, 325, 326 992	Hungaroring, Aquaréna, UniverZoo élménypark, Astra Filmstúdió (R&H Stúdió Kft.), Hungarokart Center
35	Szentjakab	11
40	Gödöllő, Erzsébet park	6	477
42	Gödöllő, Szabadság tér	4	992 317, 324, 402, 412, 422, 432, 442, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453, 454, 455, 464, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479	Grassalkovich-kastély
45	Gödöllő, Palotakert	2	992 440, 441, 442, 444, 465, 470, 472, 473
47	Gödöllő végállomás	0	992 440, 441, 442, 444, 446, 447, 448, 465, 466, 470, 472 1076, 1077, 1078  S80   G80  InterRégió, expresszvonat	Gödöllő vasútállomás, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

(Örs vezér tere ◄► Cinkota ◄► Csömör)
Perc (↓)	Megállóhely	Perc (↑)	Átszállási kapcsolatok	Létesítmények
0	Örs vezér tere végállomás	23	3, 62, 62A 80, 82 10, 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 131, 144, 161, 161A, 161E, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 276E, 277 410, 419, 430, 440, 441, 484, 485, 486, 505, 508, 509, 510 1040, 1049, 1070, 1075, 1077, 1078	Sugár- és Árkád üzletközpontok, IKEA bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet
2	Rákosfalva	20	44, 45, 67	Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola
5	Nagyicce	18	44, 45, 277 410, 440, 441 1040, 1049, 1077, 1078
6	Sashalom	16	44, 45, 92, 92A
9	Mátyásföld, repülőtér	14	44, 46, 92, 92A, 146, 176E, 276E
10	Mátyásföld, Imre utca	12	92, 92A, 176E, 276E 410, 440, 441	Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola
12	Mátyásföld alsó	11	92, 92A
14	Cinkota	9	92, 92A, 174, 175 410, 430, 440, 441, 480 1040, 1049, 1077, 1078
16	Cinkota alsó	6
18	Árpádföld	4	31
20	Szabadságtelep	2	31 419
23	Csömör végállomás	0	419, 449

Források

• bkk.hu: A H8-as HÉV menetrendje
• bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
• online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
• bkk.hu: A H9-es HÉV menetrendje
• bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
• online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
• Varga Ákos Endre: A gödöllői HÉV régi útvonala a Keletitől az Örs vezér teréig (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)