„Bölcske” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) a isbn korr |
svg címer Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
| név = Bölcske |
| név = Bölcske |
||
| kép = Bölcske községháza.jpg |
| kép = Bölcske községháza.jpg |
||
| címer = HUN Bölcske COA. |
| címer = HUN Bölcske COA.svg |
||
| régió = Dél-Dunántúl |
| régió = Dél-Dunántúl |
||
| megye = Tolna |
| megye = Tolna |
A lap 2020. december 2., 21:12-kori változata
Bölcske | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Paksi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Baranya István (független)[1] | ||
Irányítószám | 7025 | ||
Körzethívószám | 75 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2593 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″46.733333°N 18.966667°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″46.733333°N 18.966667°E | |||
Bölcske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcske témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bölcske község Tolna megye Paksi járásában.
Fekvése
A Duna jobb partján, Dunaföldvártól 8 kilométerre délkeletre, Pakstól 18 kilométerre északkeletre fekszik, Tolna megye északkeleti részén. Közigazgatási területét a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd és Madocsa fogja közre. Egyházi igazgatás szempontjából a Pécsi egyházmegyéhez, illetve a Dunamelléki református egyházkerülethez tartozik.
Közigazgatási területét érinti a 6-os főút is, de a központján csak a Dunaföldvár-Dunakömlőd közti 5111-es út halad végig, a kettőt pedig egy mellékút köti össze, amely a központ és a Bölcske vasútállomás között az 51 362-es, onnan tovább a főútig az 51 172-es számozást viseli. A már megszűnt helyi vasútállomás a Pusztaszabolcs–Paks-vasútvonalon volt elérhető.
A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag inkább az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határában folyó Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói.
A falu keleti határán meredek löszfal emelkedik a Duna fölé. A folyószabályozások hatásaként a Duna keletebbre helyeződött és az akkori számtalan kis szigetet, holtágat egyre inkább birtokba veszi a természet, áthatolhatatlan ártéri erdőket alkotva.
A Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátásának mindenkori biztosítására 1985-ben megépült Bölcske-Paks árvízvédelmi töltés a régi Duna-partot teljesen átalakította.
A falu nyugati határában található szűk löszvölgyek különös növénye a tátorján, amely Magyarországon csupán néhány helyen honos.
Története
A bronzkor óta lakott település Bölcske. Számos bronzkori kultúra megtelepedése kimutatható a leletekből.
Az ókorban a Pannónia tartomány keleti határának védvonalában (limes) helyezkedett el. A Duna partján, ami akkor még keletebbre helyezkedett el és a túlparton egy-egy kikötőerőd helyezkedett el.
A honfoglalást megelőzően szkíták, avarok lakták a vidéket, akik nyomai máig fellelhetőek.
A középkorban mezővárosi ranggal rendelkezett (oppidum) és jelentős központja volt a körülötte fekvő pusztáknak. (Leányvár, Hüllő, Szentandrás, Kormó, Hada, Gyűrűs, Szőlős, Örs (Eörs), Várréve).
A török seregek elé siető II. Lajos magyar király a Bölcskétől nyugatra húzódó, egykori római úton haladt - dunaföldvári és két napos paksi időzés után lefelé Mohácsra -, melyen a győztes Szulejmán szultán 1526. szeptember 5-12 között már Budára nyomult. A szultán később (1529, 1532, 1541, 1543) újabb hadjáratokat vezetett, minden esetben útba ejtve Bölcskét.
A törököt kiűző felszabadító seregek 1686. szeptember 15—16-án Bölcske és Madocsa között táboroztak. Ekkor készítette L. N. Hallard Bölcske (Potzca) és a szomszédos Madocsa eddig ismert első rajzos ábrázolását.
Említése forrásmunkákban
- Vályi András: Magyarország leírása (1796)
BÖLCSKE. Magyar falu Tolna Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Földvártól egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű.
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)
Bölcske, magyar falu, Tolna vármegyében, a Duna jobb partján, ut. p. D. Földvártól délre 1 mfdnyire, 3652 r. kath. és ref. lakossal, kath. és ref. anyatemplommal. 1846-ban számláltatott 118 r. kath. fiu, 73 leány, 170 ref. fiu és 111 leány elemi tanuló. Határa sárga és fekete homokos, s közép termékenységü. Szőlőskerteket mivel. A paksi birtokhoz tartozván, számos közbirtokosok birják.
- Révai Nagy Lexikona (III. kötet) (1910)
Bölcske, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban (1910) 4584 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.
Bölcskei születésű vagy kötődésű személyek
- A faluhoz tartozó Szentandráspusztán volt gazdatiszt Molnár Gábor, aki később 1929 és 1932 között Dél-Amerikában vadászexpedíciókban vett részt. A Makk és jaguár (Bp. 1972) című könyvének egy hosszú fejezetében számol be a Bölcskén eltöltött évéről - számos bölcskei, madocsai és dunaszentgyörgyi vonatkozással. Mára Molnár Gábor nevét Bölcskén utca viseli.
- Bölcskén született 1922. október 19-én Kiss József László tanár, ifjusági regényró. 1989. február 21-i halála után a bölcskei gyermekkoráról írott kézirata elkallódott.
- A falu szülötte Kegyes József (1834-1914) autodidakta festőművész, aki az 1860-70-es években vándorfestőként országszerte számos portrét, oltárképet és zsánerképet festett. 1885-os Műcsarnokban rendezett festészeti kiállításon az ő művét Gárdonyi Géza is megörökítette a Hosszúhajú veszedelem című művében. A Gárdonyi-regényben említett festmény a Pipára gyújtó magyar pór egy félhomályban pipára gyújtó parasztember portréját ábrázolja, akinek a gyufa felvillanó fénye világítja meg az arcát. A regénybeli történet folytatása, hogy a képet feltehetőleg Ferenc József vásárolta meg. Egy festménye a Magyar Nemzeti Galériában, önarcképe pedig a Magyar Történelmi Képcsarnokban látható. A helyi általános iskola az ő nevét viseli.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kiss József (független)[3]
- 1994–1998: Kiss József (független)[4]
- 1998–2002: Kiss József (független)[5]
- 2002–2006: Kiss József (független)[6]
- 2006–2010: Kiss József (független)[7]
- 2010–2014: Kiss József (független)[8]
- 2014–2017: Baranya István (független)[9]
- 2017–2019: Baranya István (független)[10]
- 2019-től: Baranya István (független)[1]
A településen 2017. augusztus 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2787 | 2771 | 2754 | 2661 | 2628 | 2593 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 23,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (23,9% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült
- Református templom (1844, klasszicista)
- Hanzély-kastély (1915, szecessziós)
- Szakách-kastély (kezdetben a hidaskürti és gányi Nagy család, majd a család kihalásával egy oldalági rokon Rassovszky Stefánia és férje varsányi Szakách Ernő budapesti ügyvéd használatába került a negyvenes évek végéig. Ma Szent András Kastély néven kulturális rendezvényeknek ad helyet)
- Pincefalu
- Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény
- Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, 1973-ban került elő a folyómederből. Az 1986-os alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték. Ezek a helyi Kőtárban és Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tekinthetők meg.
Képgaléria
-
A Szent András-kastély Bölcskén madártávlatból
-
Bölcske, Szent András-kastély, légi fotó
-
A bölcskei Szent András-kastély a levegőből
-
Szent András-kastély, légi felvétel (Bölcske)
Jegyzetek
- ↑ a b Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
- ↑ a b Bölcske települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Bölcske Helységnévtár
Források
Bölcskei tanulmányok 1-2. (Bölcske, 1994.) Régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi kutatások, tanulmányok a falu életéből ISBN 9630338114
Havassy Péter- Pongrácz Gábor: Kegyes József bölcskei festő élete (2015) ISBN 9789631231526