„Győr” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Városrészei: apró |
|||
| 92. sor: | 92. sor: | ||
A legvonzóbbnak [[Révfalu (Győr)|Révfalu]] bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5 százaléka szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána [[Kisbácsa]] következik (31,1 százalék), majd a [[Belváros|Győr|Belváros]] (23,7 százalék). Népszerűnek találtatott még [[Nagybácsa]] (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a [[József Attila lakótelep]] (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt. |
A legvonzóbbnak [[Révfalu (Győr)|Révfalu]] bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5 százaléka szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána [[Kisbácsa]] következik (31,1 százalék), majd a [[Belváros|Győr|Belváros]] (23,7 százalék). Népszerűnek találtatott még [[Nagybácsa]] (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a [[József Attila lakótelep]] (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt. |
||
A legkevésbé kedvelt városrészek listáját [[Újváros (Győr)|Újváros |
A legkevésbé kedvelt városrészek listáját [[Újváros (Győr)|Újváros]] vezeti (összesen 50,3 százalékos említéssel), utána [[Marcalváros (Győr)|Marcalváros]] I. (34,9) és Marcalváros II. (30,6) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról [[Újváros (Győr)|Sziget]] (28,0), [[Gyárváros (Győr)|Gyárváros]] (23,1) és [[Ady-város]] (19,3). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: [[Gyirmót]], [[Jancsifalu]], [[Kismegyer]], [[Likócs]], [[Ménfőcsanak]], [[Nádorváros]], [[Pinnyéd]] és [[Győrszentiván]]. |
||
==Nevezetességei, műemlékei== |
==Nevezetességei, műemlékei== |
||
A lap 2007. március 11., 00:03-kori változata
Győr (németül Raab, szlovákul Ráb) megyei jogú város Magyarországon, a Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye székhelye.
Fekvése
A város Közép-Európa egyik legfontosabb útján helyezkedik el, félúton Budapest és Bécs között. Három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca (illetve a Marcal) összefolyásánál, a Kisalföld közepén települt. A város központjában található a Rába által kialakított Radó-sziget, valamint a város határában a Duna által képzett Szúnyog-sziget.
Nevének eredete
Győr a nevét az államalapítás idejében kapta, valószínűleg az első várispán Győr (Geur) lovag, illetve az általa alapított Győr nemzetség nevéről.
Története
A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).
Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.
A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták, majd 1271-ben a cseh királyi sereg pusztította.
A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. 1528-ban Csesznegi György I. Ferdinánd részére elfoglalta, de már 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével a városparancsnok Lamberg Kristóf reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés.
Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban.
A tizenötéves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.
Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint egy kórház és egy kolostor is.
I. Napóleon 1809-ben csatát nyert a város mellett a magyar nemesi felkelés hadai fölött (ld. győri csata). A várost védő erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Miután a város vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak és csak gátolják a város terjeszkedését, lebontották a városfalakat.
Az 1800-as években Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Budapest és Kanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget.
Megyei szerepét erősítendő 1886-ban törvényszéki börtön (ma: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesítése mellett döntött a város vezetése.
A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult, az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában pedig a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását, 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.
Az 1956-os forradalom idején Győrben alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.
Napjainkban Győr – Pécs, Székesfehérvár és Szombathely mellett – Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja, egyben népszerű turistacélpont. Jelenleg folyik a drót nélküli internethálózat (wifi) próbaüzeme[1].
Városrészei
|
 |
Győr nemrégiben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybelit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.
A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5 százaléka szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1 százalék), majd a Győr|Belváros (23,7 százalék). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a József Attila lakótelep (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.
A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3 százalékos említéssel), utána Marcalváros I. (34,9) és Marcalváros II. (30,6) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0), Gyárváros (23,1) és Ady-város (19,3). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.
Nevezetességei, műemlékei
A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot is kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A XVIII. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejldött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót.
Győr a műemlékekben a második leggazdagabb város Magyarországon Sopron után, a belváros barokk magjának rekonstrukcióját Európa-díjjal ismerték el. Vallási központ, több történelmi egyház püspöki székhelye. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Székesegyház (Basilica minor) féltett kincse az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása az egyházi turizmusban rejlő komoly tartalékokra utal.
- Kovács Margit-gyűjteménye gazdagabb a nála ismertebb szentendreinél.
- A Káptalandombon látogatható a Borsos Miklós alkotásait bemutató Borsos-ház.
- A Győri Balett, melynek a színház és zenei életének rangot a Markó Iván által alapított és a szakítás óta Kiss János vezette, a Korcsmáros György igazgatta Győri Nemzeti Színház,
- a Győri Filharmonikus Zenekar, Győri Ütőegyüttes.
- Richter terem korszerűvé átalakított hangversenyterem .
Szakrális emlékek
Az alábbiakban felsorolt műemlékek ma is lüktető, aktív életet élő létesítmények. Többségük Győr hitéletének fontos intézményei. Rövid belvárosi sétával többségük elérhető illetve megtekinthető, melyek eltakarják a városon átutazók előtt, a történelmi barokk belvárost. A hiresebb épületekről a belvárosi negyed leirásánál található részletesebb információ.
Bazilika A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.
Szent László-herma A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.
Boldog Apor Vilmos püspök síremléke Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték.
Könnyező Szűzanya-kép Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
Püspökvár és püspöki palota A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a 14. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcso-lódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczi Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető tö-rök veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a 18. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről.
Győri egyházmegyei kincstár, könyvtár és kőtár A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A 15-16. századból elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a 15. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A 17. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a Székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a 15-16. századból származnak, egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak.
A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincs-tár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé. A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Szé-kesegyházból. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (14. sz.), keresztelő medence töredéke (13. sz.), gótikus mérműves ablak (15. sz.), püspöki címerek (16-18. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.
Loyalai Szent Ignác Bencés templom A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesù templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony 18. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje korabarokk stílusú. A hajó díszítése a 18. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.
Karmelita templom
Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főol-tárkép Mario Altomonte műve. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben készült „Fekete Mária” szobor áll.
Görög katolikus (rác) templom A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek. Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymasisakja és a belső, nagy művészi értékű ikonosztázionja. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.
Evangélikus Öregtemplom A templom a Rába-part felől jól áttekinthető kellemes arányaival és finom homlokzataival tűnik ki. 1783 és 1785 között építették, zárt udvarban és torony nélkül. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze faragott késő barokk szószékoltára, benne Orlai Petrich Soma festményével. Az ajtó feletti latin felirat II. Józsefet dicsőíti. A templom egyik ékessége az oltár előtt álló, 1817-ben készült, vörös színű homokkőből faragott keresztelőkút, harang formájú fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló kis öntött szoborcsoporttal.
Református templom A késő historizáló, neogót stílusú templom 1905-ben épült Csányi Károly tervei alapján. A saroktorony tűhegyes sisakját már messziről észrevenni. A templom belső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják. A templom figyelemre méltó kegytárgyakkal rendelkezik a 17-18. századból.
Zsinagóga
A neoromán stílusú, nyolcszög alaprajzú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette. Jelen állapotában is lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett belső tere. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált például. A részben helyreállított épület 1990 óta kulturális rendezvények helyszínéül szolgál. Ma konferencia és kulturális központ.
Mária-oszlop Az emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való vissza-foglalása emlékére. A négy magas barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza. Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal.
Frigyláda-szobor A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték és a körmenetre rontott a fegyveres katonaság. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.
Kálvária A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a 12-13. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a 16. században a török portyázások idején elpusztult. A 17. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. A 18. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.
Győr, a sarokerkélyes házak városa Győr történelmi belvárosának egyik legjellemzőbb építészeti vonása az utcasarkokon elhelyezett zárterkély. A barokk korban jöttek létre ezen sarokerkélyes lakóházak. A XIX. század végén és a huszadik század elején a belváros külső részein és a külvárosokban is megjelentek a sarokerkélyes épületek.
Győr hídjai
Hidak a Rábán
- Rába kettős híd: A Radó-szigeten keresztül a belvárosi Bécsi kapu teret köti összi az újvárosi Rát Mátyás térrel.
- Petőfi híd: az újvárosi Petőfi teret köti össze a Belváros keleti részével.
- Ifjúság hídja: gyaloghíd, a Radó-sziget északi csücskétől vezet Szigetbe, a Strand bejáratához
- Béke híd: a belvárosi Szent István út forgalmát vezeti át Újváros déli részébe
Hidak a Mosoni-Dunán
- Vásárhelyi Pál híd:Gyaloghíd, budapesti Erzsébet híd felesleges anyagából készült egypilonos függőhíd, Szigetet köti össze Révfaluval.
- Kossuth híd: a belvárosi Duna kapu térről a révfalusi Kálóczy térre vezet, szép kilátás nyílik a hídról a Rába és Mosoni-Duna találkozására.
- Széchenyi híd: a belváros keleti pereméről vezet Révfaluba, erre halad a Vámosszabadi hátárátkelő felé a 14. főút
Híd a Rábcán
- Pinnyédi híd: A kis vashíd Szigetet köti össze Pinnyéddel, a XX. század elején még Sziget és Újváros közt, a mai Híd utca elején állt, 1908-ban - az ottani Rábca-meder feltöltésekor - uszályokon szállítták bravúros megoldással mai helyére.
Kulturális és művészeti élet
A város kulturális életében fontos szerepet játszó intézmények:
Híres győriek
- Adler Vince zongoraművész, zeneszerző (1826–1871)
- Apor Vilmos püspök
- Auróra punkzenekar
- Bán Aladár polihisztor, a Kalevipoeg magyarra fordítója
- Csizmadia Andor jogtörténész, egyetemi tanár, az állam és jogtudományok doktora (1910–1985)
- Fehér Miklós labdarúgó (1979–2004)
- Földes Gábor színész, színházi főrendező, az 1956-os a Győr-Moson-Sopron megyei események egyik vezetője (1923–1958)
- Galgóczi Erzsébet író, dramaturg (1930–1989)
- Győry Vilmos költő, műfordító, meseíró (1838–1885)
- Halmos László zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő (1909–1997)
- Horváth Árpád író (1907–1990)
- Horváth Ede a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója 1924–1989
- Hrabovszky János honvéd altábornagy (1777–1852)
- Kautz Gyula közgazdász, jogtudós, az MTA alelnöke (1829–1909)
- Kovács Margit szobrász, keramikus (1902–1977)
- Kőnig Gyula matematikus (1849–1913)
- Liezen-Mayer Sándor festő (1839–1898)
- Lukács Sándor ügyvéd, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győri vezéralakja (1823–1854)
- Meszlényi Terézia, Kossuth Lajosné
- Oszter Sándor színművész
- Petz Aladár orvos, kórházigazgató, a gyomorvarrógép feltalálója, a Magyar Sebészeti Társaság elnöke (1888–1956)
- Ráth Mátyás író, evangélikus lelkész, a Magyar Hírmondó című lap alapítója (1749–1810)
- Révai Miklós nyelvész, tanár
- Richter János világhírű karmester (1843–1916)
- Sáry László (*1940. január 1.) zeneszerző
- Schöpf-Merei Ágoston orvos (1804–1858)
- Szigethy Attila parasztpárti politikus, 1956-ban a Győri, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke (1912–1957)
- Tihanyi Árpád tanár, az 1956-os forradalom után kivégezték (1916–1957)
- Timaffy László, néprajztudós
- Xántus János utazó, felfedező, etnográfus
- Zechmeister Károly polgármester
- Zichy Ferenc püspök
Bevásárlóközpontok
- Győri Pláza
- Árkád üzletközpont
- TESCO nagyáruház
- Interspar nagyáruház
- METRO nagyáruház
- Bricostore Barkács nagyáruház
- Praktiker
Testvérvárosok
Erfurt, Németország (1971)
Kuopio, Finnország (1978)- Sindelfingen, Németország (1989)
Colmar, Franciaország (1993)
Brassó, Románia (1993)
Nazareth-Illit, Izrael (1993)
Wuhan, Kína (1994)
Források
Külső hivatkozások
- Győr honlapja
- Győr a Vendégvárón
- Győr korai településszerkezetének alakulásáról
- A régió digitális napilapja
- Győr utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
- Győr az Irány Magyarország.hu honlapján
- Győr szálláshelyek
- Győr bemutatása
- Győr a szeporszag.hu -n
- Győr tourisztikai honlapja
- Győr légifotókon
- Győr a helységnévtárban
- Térkép Kalauz - Győr
 | Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau |
|---|---|
 | Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg |
 | |
 | Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |