„Nyírábrány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB (8350) |
a →Külső hivatkozások: hibás link javítása, apró változtatás |
||
93. sor: | 93. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.vendegvaro.hu/ |
* [http://www.vendegvaro.hu/nyirabrany Nyírábrány a Vendégvárón] |
||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=455 Légifotók Nyírábrányról] |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=455 Légifotók Nyírábrányról] |
||
* [http://data.jewishgen.org/wconnect/wc.dll?jg~jgsys~community~-863000 Nyírábrány, Hungary Alternate names: Nyírábrány [Hun], Szentgyörgyábrány [Hun, before 1901]] |
* [http://data.jewishgen.org/wconnect/wc.dll?jg~jgsys~community~-863000 Nyírábrány, Hungary Alternate names: Nyírábrány [Hun], Szentgyörgyábrány [Hun, before 1901]] |
A lap 2012. október 24., 15:34-kori változata
Nyírábrány | |||
Tájház (Nyírábrány, Rákóczi utca 55.) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Kistérség | Hajdúhadházi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Nyíri Béla[1] | ||
Irányítószám | 4264 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3605 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 67,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 55,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′, k. h. 22° 02′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 22° 02′ | |||
Nyírábrány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírábrány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírábrány nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.
Fekvése
Nyírábrány Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48-as számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. A település közúton és vasúton (a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonalon) egyaránt jól megközelíthető. Nyírábrány egyre nagyobb jelentőséggel bíró, immár nemzetközi közúti és vasúti átkelőhely, vasútállomása számottevő teher-, és személyforgalmat bonyolít le. A nagyközség település-, és közlekedés-földrajzi pozícióját erősíti az is, hogy a környező településekről könnyen megközelíthető. Az egyre javuló magyar-román kapcsolatok fényében Nyírábrány határmenti fekvéséből adódó szerepe mindinkább felértékelődik, miután 2000 őszén nemzetközi határátkelőhellyé lépett elő.
Az 5.571 hektár (55,7 km2) területű település fermészetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozik, egyszersmind része a történelmi és tájföldrajzi alapokon kialakult Ligetalja tájnak és település-együttesnek. Területe a Dél-Nyírség tájegység 100–162 m közötti tengerszint feletti magasságú, szélhordta futóhomokkal fedett hordalékkúp-síkságának északkeleti részét alkotja, ahol széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A vadregényes vidéken nagyméretű parabola-, és szegélybuckák a jellemző felszíni formák.
Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartalom kb. 2000 óra, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 0C, a csapadék évi összege 600 mm. A Nyírségre, mint tájegységre jellemző mikroklímával, – flórával és faunával – rendelkezik. Vízrajzi szempontból a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik ugyan, de alapvetően száraz, vízhiányos a település.
A felszín közeli üledékek jelentős része futóhomok. A térséget lényegében a homoktalajok uralják, amelyek közül említésre érdemes a mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen futóhomok, a gyenge termékenységű humuszos homoktalaj és kis mértékben a kovárványos barna erdőtalaj. A túlnyomórészt gyenge termőképességű, átlagosan mindössze 6-7 aranykorona értékű homoktalajok inkább csak speciális kultúrák, például az őshonos málna, uborka, paprika, paradicsom, dohány és torma termesztésére alkalmasak.
Növényföldrajzi térbeosztás szerint a térség a Nyírségi flórajárásba (Nyírségense) tartozik. Legjellemzőbb erdőtársulásai a kisebb-nagyobb kiterjedésű ligetes akácerdők. Jelentős felületeket borítanak a homokpuszta-gyepek és a homokpuszta-rétek. Különleges természeti értékkel ugyan nem rendelkezik a terület, ám a futóhomokbuckák és a ligetes, dimbes-dombos, erdős táj sajátos szépsége kivívja a természetkedvelők csodálatát.
Története
A mai Nyírábrányt alkotó településrészek eredete visszanyúlik az Árpád-korba, egészen a tatárjárás előtti időkbe. A falu a tatárjárás előtt a Gutkeled nemzetség birtokában volt (a környező vidék történetét e korban, hosszú ideig, általában is e nemzetség birtokszerzései határozták meg, szerte a korabeli Szabolcs és Bihar vármegyék területén. A település első írásos említése 1279-ből való, amikor a falu örökös nélküli birtokosának halála után ugyancsak a Gutkeled nemből származó Bátori és Szakolyi családok kezébe került.
Településrészeit 1320 előtt az adonyi monostornak adják, s ekkor már elnéptelenedő falu volt. Hányattatásai tovább folytatódnak azzal, hogy 1326-ban a tulajdonos család ellenségei kirabolták és felégették, s ezért sem találni papját a pápai tizedjegyzékekben.
1340 körül újratelepült a falu, amelybe 1355-ben beolvadt a szomszédos Kisbátor. Egyháza védőszentje után 1374-ben neve Szentábrány, Szentgyörgyábrány. Más forrás szerint a község neve a bibliai Ábrahám személynevéből származik.[3]14. századi sokszögzáródású szentélyes templomának alapjait 1924-ben Zoltai Lajos tárta fel. Adat szól arról is, hogy 1441-ben Nagyábrány, 1446-ban Nyírábrány a neve.[forrás?] 1448 előtt részei a Váradi család birtokában voltak, 1552-ben a Bátoriaké és a Bornemissza család tagjaié.
A török hódoltság idején a település elpusztult, s csak a 18. század végén települt újjá. Az új benépesülés előtt Ábrahám Puszta és Ábrány Puszta néven két lakatlan faluhely ismert. Eördögh György birtokos a Felvidékről szlovák, Erdélyből román jobbágyokat is hozatott a település benépesítése céljából. Ez idő tájt Ördög Ábrány néven szerepelt az Ábrány Puszta helyén épített falu, majd a magyar-szlovák lakosságú község a Szent György Ábrány vagy Nagy Ábrány nevet vette fel. Az Ábrahám Puszta a Budai Ábrány vagy Kis Ábrány nevet kapta.
A jobbágyfelszabadítás-t megelőzően a kortársak előtt jeles gazdálkodásáról ismert Ábrányi Lajos volt a falu földesura. A község 1901-ben egyesült a szomszédos Budaábránnyal, s ekkor vette fel a Nyírábrány nevet.
Közigazgatásilag Szentgyörgyábrány és környéke hosszú évszázadokig Szabolcs vármegyéhez tartozó községi, majd nagyközségi rangú település volt, bár a megyehatárok sokszor változtak, így időnként Bihar vármegyéhez is tartozott. 1901-ben Budaábrány kisközség és Szentgyörgyábrány nagyközség egyesüléséből alakult meg Nyírábrány.
A település címeres pecsétnyomója 1828-ból ismeretes, még mielőtt 1901-ben felvette volna a Nyírábrány nevet. A későbbi településrésznek, Budaábránynak egyetlen pecsétnyomója ismeretes, amelynek azonban címerképe nincs, csak a "BA" monogrammal a falu kezdőbetűit rögzítik. Az 1828-as pecsétnyomó alapján Nyírábrány címerleírása az alábbiak szerint adható meg: csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfelé, hegyével kifelé néző, ezüstszínű görbe kard fölött aranyszínű sárgadinnye (a 19. században meghonosodott és elterjedt dinnyetermesztés szimbóluma).
1933-tól a – közigazgatásilag egyelőre egyesített – Szabolcs és Ung vármegyéhez tartozott.
A település sorsát és közigazgatási helyzetét befolyásoló további jelentős változásokat az 1945-ös esztendő hozott, amikor Erősstag külterületi lakóhelyet Bagamér nagyközségtől Nyírábrányhoz csatolták.
Az 1945-ös megyerendezés során Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket Szabolcs megyétől Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. Nyírábrány 1946. április 1-jén került át Hajdú-Bihar megyéhez, s ugyanebben az esztendőben külterületi lakott helyeiből megalakult az önálló Fülöp nagyközség. 1948-tól már "Fülöp" név alakban szereplő új település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község lett. 1978-ban ismét elveszítette önállóságát és nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag pedig újra Nyírábrány irányítása alá került. Fülöp község az önállóságát hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.
1972-ben a településhez került a Külső-Liget nevű külterületi lakott hely egy része Bagamértól, 1977-ben nagyközségi közös tanácsú székhelyközség (Fülöp társközséggel együtt). 1989-ben Fülöphöz került át a Tótfalu nevű külterületi lakott hely.
1990-től önálló nagyközségként, saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel szervezi saját életét.
2003-ban megújult a nyírábrányi határátkelő állomás. Kétszer négy sávos úton kelhetnek át az utasok, Magyarország és Románia határán. A korszerű útlevélkezelő fülkében és a tágas, korszerű háromszintes épületben a legmodernebb műszereket állították üzembe.[4]
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Nevezetességei
Itt született Ábrányi Kornél (ered. Eördögh Kornél) zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus (1822. október 15. – 1903. december 20. Budapest), és Ábrányi Emil (1820-1850) író, 48-as kormánybiztos.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Nyírábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nyírábrány
- ↑ Megújult a Nyírábrányi Határátkelő
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források
- A Pallas nagy lexikona Szent-György-Ábrány (1891) 2416 magyar és oláh lak.
- dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi, Szent-György-Ábrány, kisközség, körjegyzőségi székhely, 328 házzal és 2416, legnagyobbrészt görög katholikus lakossal. (1869–1914)