„Elizabeth Blackburn” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
|név = Elizabeth Blackburn |
|||
{{Tudós infobox |
|||
|kép = Nobel Laureate Elizabeth H. Blackburn (Medicine).jpg |
|||
| név = Elizabeth Blackburn |
|||
|képméret = |
|||
| kép = Elizabeth Blackburn 2009-01.JPG |
|||
|képaláírás = |
|||
| képméret = 250 px |
|||
|születési név = |
|||
| képaláírás = Elizabeth Blackburn |
|||
|születés helye = [[Hobart]] |
|||
<!--Életrajzi adatok --> |
|||
|születés dátuma = [[1948]]. [[november 26.]] {{életkor-élő|1948|11|26}} |
|||
| ismeretes mint = |
|||
|halál helye = |
|||
| nemzetiség = ausztrál, amerikai |
|||
|halál dátuma = |
|||
| állampolgárság = |
|||
|ország = [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]]<br>[[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] |
|||
| születés dátuma = {{életkor-élő-dátummal|1948|11|26}} |
|||
|állampolgárság = - |
|||
| születés helye = [[Hobart]], [[Tasmania]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] |
|||
|házastárs = - |
|||
| halál dátuma = |
|||
|élettárs = |
|||
| halál helye = |
|||
|szakma = [[Molekuláris biológia|molekuláris biológus]], [[Biokémia|biokémikus]] |
|||
| házastárs = |
|||
|aktív évek = |
|||
| gyermekei = |
|||
|iskolái = [[Melbourne-i Egyetem]]<br>[[Cambridge-i Egyetem]] |
|||
| lakhely = [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] |
|||
|művésznév = |
|||
<!-- Iskolái --> |
|||
|becenév = |
|||
| felsőoktatási intézmény = Yale Egyetem, University of Melbourne, University of Cambridge |
|||
|szerepei = |
|||
| egyéb diplomái = |
|||
|munkái = |
|||
<!-- Pályafutása --> |
|||
|díjak = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvostudományi Nobel-díj]] (2009) |
|||
| szakterület = molekuláris biológia |
|||
|kitüntetés = |
|||
| kutatási terület = [[telomer]]ek |
|||
|aláírás = |
|||
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor ---> |
|||
|weboldala = |
|||
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében --> |
|||
|blogja = |
|||
| aktivitási típus = |
|||
|MySpace = |
|||
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak --> |
|||
|IMDb = |
|||
| felsőoktatási munkahely1 = |
|||
|PORT.hu = |
|||
| felsőoktatási beosztás1 = |
|||
| felsőoktatási munkahely2 = |
|||
| felsőoktatási beosztás2 = |
|||
| kutatóintézeti munkahely = |
|||
| kutatóintézeti beosztás = |
|||
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. --> |
|||
| jelentős munkái = |
|||
| jelentős tervfeladatai = |
|||
| tudományos publikációk száma = |
|||
| szakmai kitüntetések = [[Orvostudományi-fiziológiai Nobel-díj]] (2009) |
|||
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével --> |
|||
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt --> |
|||
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA --> |
|||
| honlap = |
|||
}} |
}} |
||
'''Elizabeth Helen Blackburn''' ([[Hobart |
'''Elizabeth Helen Blackburn''' (született: [[Hobart]], [[1948]]. [[november 26.]]) ausztrál-amerikai [[molekuláris biológia|molekuláris biológus]]. 2009-ben [[Carol W. Greider]]rel és [[Jack W. Szostak]]kal megosztva elnyerte a [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|fiziológiai Nobel-díjat]], mert felfedezte a [[Kromoszóma|kromoszómák]] végeit védő [[telomer]]eket megújító [[telomeráz]] enzimet. |
||
==Tanulmányai== |
|||
Elizabeth Blackburn 1948. november 26-án született [[Tasmánia]] fővárosában, Hobartban. Szülei, Harold Blackburn és Marcia Jack Blackburn mindketten családorvosok voltak. Elizabeth második volt a hét gyermekük közül. Négy éves korában a család az észak-tasmániai [[Launceston]]ba költözött; itt járt óvodába és a Broadland House elemi lányiskolába. 1964-ben [[Melbourne]]-be költöztek tovább és itt fejezte be a középiskolát. A [[Melbourne-i Egyetem]]en folytatta tanulmányait, ahol 1970-ben biokémiából [[BSc]], 1972-ben pedig [[MSc]] diplomát szerzett. Szakdolgozatának témája a [[glutamin]] lebontása volt a májban. Tanszékvezetője bemutatta régi ismerősének az Ausztráliába látogató, Nobel-díjas fehérjekémikus [[Frederick Sanger]]nek, aki felajánlotta, hogy végezze [[cambridge]]-i laboratóriumában doktori kutatásait. A döntést megkönnyítette, hogy Blackburn nagynénje és nagybátyja orvosként Cambridge-ben praktizáltak. Angliai kutatásai során Blackburn a phiX 174 [[bakteriofág]] [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-ét írta át több részletben [[Ribonukleinsav|RNS]]-sé, majd azokat összeillesztette és összehasonlította az eredeti DNS-genommal. 1975-ben megszerezte PhD fokozatát. |
|||
Még ugyanebben az évben férjhez ment a szintén molekuláris biológus John Sedathoz és követte őt az Egyesült Államokba, a [[Yale Egyetem]]re, ahol két évet töltött posztdoktori ösztöndíjjal Joseph Gall laboratóriumában. Gall a ''[[Tetrahymena thermophila]]'' [[Csillósok|csillós]] egysejtű nagy számban jelen levő minikromoszómáinak végeinek (az ún. [[telomer]] régió) szekvenciameghatározását bízta rá. |
|||
Tanulmányait a [[University of Melbourne|melbourne-i]], majd a [[University of Cambridge|cambridge-i egyetemen]] végezte, majd a [[Yale University|Yale]], [[University of California, Berkeley|Berkeley]], [[University of California, San Francisco|UCSF]] egyetemeken, és a [[Salk Institute]]-ban dolgozott. |
|||
==Munkássága== |
|||
1977 végén férjével együtt [[San Francisco (Kalifornia)|San Franciscóba]] költözött, ahol Sedat a [[Kaliforniai Egyetem (San Francisco)|San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen]] (USCA) kapott tanársegédi állást. Blackburn egy ideig sikertelenül keresett munkahelyet, végül sikerrel megpályázott egy ösztöndíjat az USCA-n korábbi, telomeres munkája folytatására és röviddel később 1978 márciusában sikerült elhelyezkednie tanársegédként a [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|Berkeley Egyetemen]]. |
|||
A kromoszómavégek, a telomerek iránt ekkor már egy ideje érdeklődtek a kutatók, mert a DNS-másolás sajátosságai miatt, a molekula minden lemásolásakor néhány bázissal megrövidült. Emiatt a testi sejtek csak bizonyos számú osztódásra képesek, utána elfogy a telomerjük és kromoszómájuk "védőkupak" híján instabillá válik. Sokak nézete szerint ez állt az öregedés hátterében is, hogy a sejtek nem voltak képesek osztódni többé. Nyilvánvaló volt, hogy a folyamatosan osztódó sejtekben, mint a tumorsejtek vagy az egysejtű organizmusok, a telomert valahogyan pótolni kell. Blackburn elképzelése az volt, hogy -legalábbis a ''Tetrahymena'' esetében - a CCCCAA szakaszok ismétlődéséből álló telomert egy speciális [[enzim]] hosszabbítja meg, de állítását nem tudta bizonyítani. |
|||
Fontosabb díjai: [[Heineken-díj]], [[Albert Lasker-díj]] (2006), [[Louisa Gross Horwitz díj]], [[L'Oréal-UNESCO díj]] (2008), [[Orvostudományi-fiziológiai Nobel-díj]] (2009). |
|||
1984-ben egy mesterkurzust végző diáklány, [[Carol W. Greider|Carol Greider]] segítségével hozzáfogott az enzim megkeresésének. Eleinte a telomerre tapadó fehérjekomplex tagjait próbálták szétválasztani és enzimaktivitást mérni rajtuk, de ez a megközelítés nem vezetett eredményre. Néhány hónapos hiábavaló próbálkozás után mesterségesen szintetizált, radioaktív [[oligonukleotid]]okkal próbálták megkeresni a rejtélyes fehérjét és ezzel a módszerrel Greider 1984 karácsonyán végül sikerrel járt: megtalálta a proteint és egyben kimutatta megfelelő enzimaktivitását is. Néhány hónapos további munka után, amely során kizárták eredményeik minden más értelmezését, Blackburn és Greider közzétette, hogy felfedezték a [[telomeráz]] enzimet, amely képes meghosszabbítani a kromoszómavégeket. A tudományos közvélemény lelkesen reagált, voltak akik egyenesen a rák gyógyszerét vagy az öregedés megállítását vizionálták. Bár csoda nem született, a két kutató felfedezése új fejezetet nyitott a rákkutatásban és a sejtélettanban. |
|||
==További információk== |
|||
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn.html A Nobelprize.org hivatalos oldalán] |
|||
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=17126 Szarvas István: Interjú Elizabeth Blackburn orvosi Nobel díjassal (Hetedhéthatár)] |
|||
Blackburnt 1986-ban a Berkeley professzorává nevezték ki és az év végén megszületett fia, Benjamin David is. 1990-ben átment az USCA mikrobiológiai és immunológiai tanszékére, amelyet ő vezetett 1993 és 1999 között. |
|||
{{OrvosiNobelDíj2001-2025}} |
|||
1996 és 2001-között tagja volt a Nemzeti Bioetikai Tanácsadó Testületnek, amely az amerikai elnöknek nyújtott tudományos tanácsadást. 2002-ben nevezték az újonnan felállított testületbe. Blackburn nyíltan támogatta a humán embrionális őssejtkutatást, amelyet a [[George W. Bush|Bush]]-kormányzat ellenzett. 2004-es felmentése nagy vihart kavart tudományos körökben, mert úgy értelmezték, hogy politikai okokból félreállították. |
|||
2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak (utóbbi élesztőgomba telomerjeit vizsgálta) fiziológiai Nobel-díjat kapott a telomeráz enzim felfedezésért. |
|||
==Elismerései== |
|||
[[Fájl:Nobel Prize 2009-Press Conference Physiology or Medicine-03.jpg|260px|bélyegkép|2009 orvosi Nobel-díjasai: Carol W. Greider, Elizabeth Blackburn és Jack W. Szostak]] |
|||
*1988 Eli Lilly kutatói díj |
|||
*1990 a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja |
|||
*1998 [[Ausztrália-díj]] |
|||
*1998 a Gairdner Alapítvány nemzetközi díja |
|||
*1999 Harvey-díj |
|||
*2000 az Amerikai Rákkutató Társaság G.H.A. Clowes-emlékdíja |
|||
*2001 a General Motors Rákkutató Alapítvány Alfred P. Sloan-díja |
|||
*2001 az Amerikai Sejtbiológiai Társaság E.B.Wilson-díja |
|||
*2003 Bristol-Myers Squibb-díj |
|||
*2004 Dr A.H. Heineken-díj |
|||
*2005 a Franklin Intézet Benjamin Franklin-érme |
|||
*2006 [[Albert Lasker-díj]] az orvosi alapkutatásért |
|||
*2006 a Peter Gruber Alapítvány genetikai díja |
|||
*2006 Wiley-díj |
|||
*2007 a [[Columbia Egyetem]] Louisa Gross Horwitz-díja |
|||
*2008 L'Oréal-UNESCO díj a női kutatók számára |
|||
*2009 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj |
|||
*2009 [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj]] |
|||
*2010 [[Ausztrália-rend]] |
|||
*2012 az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérme |
|||
*2015 a [[Royal Society]] [[Royal-érem|érme]] |
|||
Tagja az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1991), a brit Royal Society-nek (1992), az Ausztrál Tudományos Akadémiának (2007) és levelező tagja az amerikai [[National Academy of Sciences|Nemzeti Tudományos Akadémiának]]. Az Amerikai Rákkutató Társaság elnöke 2010-ben és az Amerikai Sejtbiológiai Társaság elnöke 1998-ban. |
|||
==Források== |
|||
*[https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn-bio.html Elizabeth H. Blackburn - Biographical] ''Nobelprize.org'' |
|||
*[http://www.thefamouspeople.com/profiles/elizabeth-blackburn-5333.php Elizabeth Blackburn Biography] ''The Famous People'' |
|||
*[http://www.achievement.org/achiever/elizabeth-blackburn/ Elizabeth Blackburn, PhD.] ''Academy of Achievement'' |
|||
*[http://www.nndb.com/people/888/000208264/ Elizabeth Blackburn] ''Notable Names Database'' |
|||
{{OrvosiNobelDíj}} |
|||
{{csonk-életrajz}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2017. július 10., 14:40-kori változata
Elizabeth Blackburn | |
Született | 1948. november 26. (75 éves) Hobart |
Foglalkozása | molekuláris biológus, biokémikus |
Iskolái | Melbourne-i Egyetem Cambridge-i Egyetem |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Elizabeth Blackburn témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elizabeth Helen Blackburn (született: Hobart, 1948. november 26.) ausztrál-amerikai molekuláris biológus. 2009-ben Carol W. Greiderrel és Jack W. Szostakkal megosztva elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat, mert felfedezte a kromoszómák végeit védő telomereket megújító telomeráz enzimet.
Tanulmányai
Elizabeth Blackburn 1948. november 26-án született Tasmánia fővárosában, Hobartban. Szülei, Harold Blackburn és Marcia Jack Blackburn mindketten családorvosok voltak. Elizabeth második volt a hét gyermekük közül. Négy éves korában a család az észak-tasmániai Launcestonba költözött; itt járt óvodába és a Broadland House elemi lányiskolába. 1964-ben Melbourne-be költöztek tovább és itt fejezte be a középiskolát. A Melbourne-i Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1970-ben biokémiából BSc, 1972-ben pedig MSc diplomát szerzett. Szakdolgozatának témája a glutamin lebontása volt a májban. Tanszékvezetője bemutatta régi ismerősének az Ausztráliába látogató, Nobel-díjas fehérjekémikus Frederick Sangernek, aki felajánlotta, hogy végezze cambridge-i laboratóriumában doktori kutatásait. A döntést megkönnyítette, hogy Blackburn nagynénje és nagybátyja orvosként Cambridge-ben praktizáltak. Angliai kutatásai során Blackburn a phiX 174 bakteriofág DNS-ét írta át több részletben RNS-sé, majd azokat összeillesztette és összehasonlította az eredeti DNS-genommal. 1975-ben megszerezte PhD fokozatát.
Még ugyanebben az évben férjhez ment a szintén molekuláris biológus John Sedathoz és követte őt az Egyesült Államokba, a Yale Egyetemre, ahol két évet töltött posztdoktori ösztöndíjjal Joseph Gall laboratóriumában. Gall a Tetrahymena thermophila csillós egysejtű nagy számban jelen levő minikromoszómáinak végeinek (az ún. telomer régió) szekvenciameghatározását bízta rá.
Munkássága
1977 végén férjével együtt San Franciscóba költözött, ahol Sedat a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen (USCA) kapott tanársegédi állást. Blackburn egy ideig sikertelenül keresett munkahelyet, végül sikerrel megpályázott egy ösztöndíjat az USCA-n korábbi, telomeres munkája folytatására és röviddel később 1978 márciusában sikerült elhelyezkednie tanársegédként a Berkeley Egyetemen.
A kromoszómavégek, a telomerek iránt ekkor már egy ideje érdeklődtek a kutatók, mert a DNS-másolás sajátosságai miatt, a molekula minden lemásolásakor néhány bázissal megrövidült. Emiatt a testi sejtek csak bizonyos számú osztódásra képesek, utána elfogy a telomerjük és kromoszómájuk "védőkupak" híján instabillá válik. Sokak nézete szerint ez állt az öregedés hátterében is, hogy a sejtek nem voltak képesek osztódni többé. Nyilvánvaló volt, hogy a folyamatosan osztódó sejtekben, mint a tumorsejtek vagy az egysejtű organizmusok, a telomert valahogyan pótolni kell. Blackburn elképzelése az volt, hogy -legalábbis a Tetrahymena esetében - a CCCCAA szakaszok ismétlődéséből álló telomert egy speciális enzim hosszabbítja meg, de állítását nem tudta bizonyítani.
1984-ben egy mesterkurzust végző diáklány, Carol Greider segítségével hozzáfogott az enzim megkeresésének. Eleinte a telomerre tapadó fehérjekomplex tagjait próbálták szétválasztani és enzimaktivitást mérni rajtuk, de ez a megközelítés nem vezetett eredményre. Néhány hónapos hiábavaló próbálkozás után mesterségesen szintetizált, radioaktív oligonukleotidokkal próbálták megkeresni a rejtélyes fehérjét és ezzel a módszerrel Greider 1984 karácsonyán végül sikerrel járt: megtalálta a proteint és egyben kimutatta megfelelő enzimaktivitását is. Néhány hónapos további munka után, amely során kizárták eredményeik minden más értelmezését, Blackburn és Greider közzétette, hogy felfedezték a telomeráz enzimet, amely képes meghosszabbítani a kromoszómavégeket. A tudományos közvélemény lelkesen reagált, voltak akik egyenesen a rák gyógyszerét vagy az öregedés megállítását vizionálták. Bár csoda nem született, a két kutató felfedezése új fejezetet nyitott a rákkutatásban és a sejtélettanban.
Blackburnt 1986-ban a Berkeley professzorává nevezték ki és az év végén megszületett fia, Benjamin David is. 1990-ben átment az USCA mikrobiológiai és immunológiai tanszékére, amelyet ő vezetett 1993 és 1999 között.
1996 és 2001-között tagja volt a Nemzeti Bioetikai Tanácsadó Testületnek, amely az amerikai elnöknek nyújtott tudományos tanácsadást. 2002-ben nevezték az újonnan felállított testületbe. Blackburn nyíltan támogatta a humán embrionális őssejtkutatást, amelyet a Bush-kormányzat ellenzett. 2004-es felmentése nagy vihart kavart tudományos körökben, mert úgy értelmezték, hogy politikai okokból félreállították.
2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak (utóbbi élesztőgomba telomerjeit vizsgálta) fiziológiai Nobel-díjat kapott a telomeráz enzim felfedezésért.
Elismerései
- 1988 Eli Lilly kutatói díj
- 1990 a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja
- 1998 Ausztrália-díj
- 1998 a Gairdner Alapítvány nemzetközi díja
- 1999 Harvey-díj
- 2000 az Amerikai Rákkutató Társaság G.H.A. Clowes-emlékdíja
- 2001 a General Motors Rákkutató Alapítvány Alfred P. Sloan-díja
- 2001 az Amerikai Sejtbiológiai Társaság E.B.Wilson-díja
- 2003 Bristol-Myers Squibb-díj
- 2004 Dr A.H. Heineken-díj
- 2005 a Franklin Intézet Benjamin Franklin-érme
- 2006 Albert Lasker-díj az orvosi alapkutatásért
- 2006 a Peter Gruber Alapítvány genetikai díja
- 2006 Wiley-díj
- 2007 a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz-díja
- 2008 L'Oréal-UNESCO díj a női kutatók számára
- 2009 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
- 2009 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
- 2010 Ausztrália-rend
- 2012 az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérme
- 2015 a Royal Society érme
Tagja az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1991), a brit Royal Society-nek (1992), az Ausztrál Tudományos Akadémiának (2007) és levelező tagja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának. Az Amerikai Rákkutató Társaság elnöke 2010-ben és az Amerikai Sejtbiológiai Társaság elnöke 1998-ban.
Források
- Elizabeth H. Blackburn - Biographical Nobelprize.org
- Elizabeth Blackburn Biography The Famous People
- Elizabeth Blackburn, PhD. Academy of Achievement
- Elizabeth Blackburn Notable Names Database
- ↑ https://www.royalsoc.org.au/about-us/fellows
- ↑ https://www.nasonline.org/programs/awards/molecular-biology.html
- ↑ https://www.brandeis.edu/rosenstiel/rosenstiel-award/past.html
- ↑ https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
- ↑ https://www.ms-fund.keio.ac.jp/en/prize/list.html
- ↑ https://www.aacr.org/professionals/research/scientific-achievement-awards-and-lectureships/scientific-award-recipients/aacr-clowes-award-recipients/
- ↑ GM Cancer Previous Prize Winners. [2007. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
- ↑ https://www.ascb.org/award/e-b-wilson-medal/
- ↑ Science Careers, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
- ↑ https://www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees, 2019. május 15.
- ↑ http://www.laskerfoundation.org/awards/2006basic.htm
- ↑ http://content.time.com/time/specials/2007/completelist/0,29569,1595326,00.html
- ↑ https://www.vumc.org/oor/vanderbilt-prize-biomedical-science, 2020. október 15.
- ↑ https://www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees/2010-2001-awardees
- ↑ https://clarivate.com/citation-laureates, 2023. szeptember 23.
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2009/blackburn-bio.html
- ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
- ↑ https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2010-great-immigrants/
- ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven)
- ↑ https://www.theaic.org/award_winners/goldmedal.html
- ↑ https://gazette.legislation.nsw.gov.au/so/download.w3p?id=Gazette_2018_2018-13.pdf