Kaba

Kaba
Kaba település a magasból
Kaba címere Kaba zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	város
Polgármester	Szegi Emma
Irányítószám	4183
Körzethívószám	54
Testvértelepülései	Lista Élesd
Népesség
Teljes népesség	5278 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	61,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	95,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″47.3557, 21.2742
Kaba Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaba alföldi, Hajdú-Bihar megyei település a Püspökladányi járásban. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.

Fekvése

A város az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. 32 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Debrecentől. Kaba vasútállomás megközelíthető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon. Kabáról autóbusz járatokkal lehet eljutni Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra. Kaba közvetlenül határos Hajdúszoboszlóval, Püspökladánnyal, Nádudvarral.

Története

Kaba Árpád-kori település. Először a Váradi Regestrum említi Kabai Cseke és Mád nevével kapcsolatban, a községre vonatkozó első okirat 1355-ből, Nagy Lajos király adományleveléből ismert, amikor a király Kabát a szomszédos Keserűegyház és Szovát falukkal együtt Literáti Mihály tárnokmesternek adományozta.

Nevével kapcsolatban 1527-ben, a török adózással kapcsolatban találkozhatunk újra, amikor a község 41 családfőjét sorolják fel. 1594-ben a falut a tatárok égetik fel, lakosait is kardélre hányva. Az eddig Szabolcs megyéhez tartozó puszta falu pedig a Bocskai tulajdonában levő Kereki-vár tartozéka lett, és ez időtől kezdve ez két országhoz való tartozást is jelentett, mivel Szabolcs megye a királyi Magyarország, Bihar megye pedig Erdély része volt. Ebből eredhetett a település Vajda Kaba elnevezése is, megkülönböztetésként a kunsági Kábától, és egyúttal utalva a fejedelmek akkoriban még vajda elnevezésére is. Később neve Hajdú Kabaként is szerepelt, és az erdélyi törvénykönyv is a hajdúvárosok között sorolta fel.

A kabai tavak légi felvételen

1608-ban mint puszta falu az erdélyi Bánffyak birtokaként van feltüntetve, később azonban újratelepült, mivel az 1692-es összeírásban a kabai és sassi hajdú lakosokkal együtt szerepelt, majd a bihari hajdúvárosokkal együtt az Eszterházyak derecskei uradalmának része lett. Az Esterházyak uralma egyúttal Kaba hajdúvárosi kiváltságainak elvesztésével is járt, lakói 1719-ben tömege- sen költöztek át Békésszentandrásra. Lakossága állandóan perben állt az urasággal; a volt hajdúvárosok többször is együttesen léptek fel az Esterházyakkal szemben. A lakosság részére az országosan elrendelt Urbárium sem hozott megnyugvást, az örökös szembenállásnak csak a jobbágyfelszabadítás után, 1865-ben - egyúttal az Esterházy-uradalom eladásával járó úrbéri egyezség vetett véget.

1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)

1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.

A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességek

• Városháza
• Református templom
• Szent István-szobor
• Világháborús emlékmű
• Az új közművelődési ház, amely Mácsai Sándor nevét viseli
• Városi Gyógyfürdő

Kabai városi fürdő

Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 m mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.

Kabai városi fürdő légi fotón

2002-ben a kabai termálvíz „gyógyvíz” minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódion tartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.

Nevezetessége

• Kabai meteorit: Kaba városa világhírű az 1857-ben itt hullott meteorit révén. A meteoritot a várostól északra eső külterületen (tanyán) lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. Reggel tért vissza a helyszínre, ahol „horkantott” a lova, és gyűjtötte be a 2,5 kilogrammos kőzetdarabot. A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritot Török József, a természetrajz tanára tanulmányozta elsőként.

 Híres emberek

• A település szülötte Juhász Nagy Sándor (1883–1946) politikus, az őszirózsás forradalom egyik meghatározó alakja.
• Itt tevékenykedett Kállai Kristóf, roma származású oboaművész

Testvérvárosok

• Élesd, Románia
• Hegyközcsatár, Románia

Források

• Gonda Ferenc: Kaba története [1]

További információk

• Kaba hivatalos honlapja
• Kaba közigazgatási portálja
• Kaba - légi felvételek