Hajdúbagos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Hajdúbagos
Hajdúbagos egykori vasúti megállóhelyének felvételi épülete
Hajdúbagos egykori vasúti megállóhelyének felvételi épülete
Hajdúbagos címere
Hajdúbagos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Lukács Imre (független)[1]
Irányítószám4273
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség1938 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″
Hajdúbagos (Hajdú-Bihar vármegye)
Hajdúbagos
Hajdúbagos
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúbagos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelytől, Debrecentől dél-délkeleti irányban. A szomszédos települések: észak felől Debrecen, kelet felől Hosszúpályi, dél felől Konyár, délnyugat felől Derecske, nyugat felől Sáránd, északnyugat felől pedig Mikepércs.

Megközelítése[szerkesztés]

A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sáránd-Létavértes közti 4809-es út, amely elhalad a belterületének északi részén. Központjába azonban csak a 48 104-es számú mellékúton lehet eljutni.

Az ország távolabbi részei felől legegyszerűbben a 47-es útról érhető el, sárándi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. A vasútnak egy megállási pontja volt a határai között, Hajdúbagos megállóhely, a belterülettől kissé északra.

Története[szerkesztés]

Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt. 1347-ben Nagy- és Kisbagos néven szerepelt. Az ősi Szatmár vármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia, Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyerte meg királyi adományul. A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:

Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).

Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.

Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.

1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.

1630-1650 ordinális (református egyház)

1696: vármegyei gyűlés Bagoson

1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva

1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.

A településtől északnyugatra az úgynevezett Darabos-part nyugati végében az 1930-as években neolitikumi telepet tártak fel a debreceni Déry Múzeum régészei.

Hajdúbagos portái dikális összeírások alapján[szerkesztés]

  • 1552-ben 33 porta;
  • 1553-ban 19 porta;
  • 1554-ben 23 porta;
  • 1556-ban 13 porta;
  • 1599-ben, 1604-ben és 1606-ban combusta (felégett), deserta (néptelen).

Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.

Az 1715. és 1720. évi országos összeírás[szerkesztés]

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a Commissio Systematica bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása.

Adózók Bagoson 1715-ben:

  • Andreas Pap
  • Gabriel Tóth
  • Georgius Németh
  • Gregorius Csarvaszy
  • Martinus Csorbásy
  • Mathias Kovács
  • Michael Csanak
  • Michael Sarkady
  • Michael Zortany
  • Nicolaus Kodormány
  • Paulus Makay
  • Samuel Csonka
  • Stephanus Adam
  • Stephanus Győrősy
  • Stephanus Győry
  • Stephanus Kiss

Az 1720. évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első, teljesnek tekinthető összeírása a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze:

  • Adózók:
    • Andreas Németh
    • Andreas Pap
    • Franciscus Ács
    • Franciscus Barta
    • Georgius Berta
    • Georgius Csorvasi
    • Georgius Kiss
    • Georgius Németh
    • Georgius Páll
    • Georgius Posta
    • Georgius Szabó
    • Joannes Bak
    • Joannes Csorvasi
    • Joannes Erdellyi
    • Joannes Rojti
    • Joannes Szabo
    • Ladislaus Sass
    • Martinus Csorvasi
    • Michael Csanak
    • Michael Makai
    • Michael Sapi
    • Nicolaus Kodormany
    • Paulus Kozák
    • Paulus Makai
    • Samuel Csonka
    • Stephanus Bakos
    • Stephanus Györi
    • Stephanus Györös
    • Stephanus Szakács
  • Nemesek:
    • Gregorius Csonka
    • Joannes Barmos
    • Stephanus Barucz
    • Stephanus Szarvadi

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 L. Szabó Lajos független[3]
1994–1998 Szabó Lajos független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2008 Istenes Gyula független[7]
2008–2010 Gyenge István Fidesz[8]
2010–2014 Szabó Lukács Imre független[9]
2014–2019 független[10]
2019-től független[1]

A településen 2008. április 13-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1996
1966
1989
1927
1963
1938
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 47,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 27% (16,4% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 4% római katolikus, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 24,3% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.
  • Horthy Miklós 2021-ben emelt szobra, mely a polgármesteri hivatallal szemben áll, az ország egyik első olyan, közterületen felállított, egész alakos szobra, mely a kormányzót ábrázolja.[15]

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

  • Hajdúbagos, Derecske és Konyár hármashatárában van a Szőke-halom kurgán.

Híres emberei[szerkesztés]

  • Itt élt internálásban, 1953-1954 között egy éven át Falcione Kálmán katonatiszt, ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, a hazai sztálinista koncepciós perek egyikének fővádlottja.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  6. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Hajdúbagos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 13. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  9. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Hajdúbagos Helységnévtár
  14. ↑ Hajdúbagos Helységnévtár
  15. ↑ KZS: Horthy Miklósnak állítottak szobrot Hajdúbagoson. Haon.hu, 2021. június 12. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  16. ↑ Hajdúbagosi földikutya-rezervátum TT. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  17. ↑ földművelésügyi miniszter 7/2017. (II. 28.) FM rendelete, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 23.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdúbagos&oldid=26710076”