Bahama-szigetek
Bahamai Közösség | |||
Commonwealth of The Bahamas | |||
| |||
Nemzeti mottó: Forward Upward Onward Together Nemzeti himnusz: March On, Bahamaland | |||
Fővárosa | Nassau | ||
é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′25.066667°N 77.333333°WKoordináták: é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′25.066667°N 77.333333°W | |||
Legnagyobb város | Nassau | ||
Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | III. Károly bahamai király | ||
Főkormányzó | Cornelius A. Smith | ||
Miniszterelnök | Philip Davis | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | kreol | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Dátum | 1973. július 10. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 395 361 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 180 | ||
Becsült | 351 461 fő (2010. május) | ||
Rangsorban | 180 | ||
Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
GDP | 2021-es becslés | ||
Összes | 11 208 millió dollár (146) PPP: 12 762 millió dollár (2020) | ||
Egy főre jutó | 28 239 dollár (48) PPP: 34 108 dollár | ||
HDI (2021) | 0,812 (55) – nagyon magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13939 km² | ||
Rangsorban | 155 | ||
Víz | 27,88% | ||
Időzóna | EST (UTC-5) EDT (UTC-4) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Bahamai dollár (BSD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | BS | ||
Hívószám | 1-242 | ||
Segélyhívó telefonszám | 919 | ||
Internet TLD | .bs | ||
Villamos hálózat | 120 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahamai Közösség témájú médiaállományokat. | |||
A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség (angol: Commonwealth of The Bahamas)[2] egy ország a Karib-térségben. A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.
A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
Fekvése, határai
[szerkesztés]A 690 szigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 5 és fél négyzetkilométer.
Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés]Név | terület (km²) | lakosság | népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|
Abaco | 1681 | 13 170 | 7,8 |
Acklins | 497 | 428 | 0,9 |
Andros | 5 957 | 7 686 | 1,3 |
Berry Islands | 31 | 709 | 22,9 |
Bimini | 23 | 1 717 | 74,7 |
Cat Island | 388 | 1 647 | 4,2 |
Crooked Island és Long Cay | 241 | 350 | 1,5 |
Eleuthera | 484 | 7 999 | 16,6 |
Exuma | 290 | 3 571 | 12,3 |
Grand Bahama | 1373 | 46 994 | 34,2 |
Harbour Island | 8 | 1639 | 204,9 |
Inagua | 1551 | 969 | 0,6 |
Long Island | 596 | 2 992 | 5,0 |
Mayaguana | 285 | 259 | 0,9 |
New Providence | 207 | 210 832 | 1018,5 |
Ragged Island | 36 | 72 | 2,0 |
Rum Cay | 78 | 80 | 1,0 |
San Salvador | 163 | 970 | 6,0 |
Spanish Wells | 26 | 1527 | 58,7 |
Domborzata
[szerkesztés]A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.
Vízrajza
[szerkesztés]A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.
Éghajlata
[szerkesztés]Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.
Növény- és állatvilága
[szerkesztés]Történelme
[szerkesztés]A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.
Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40 000-nél több lucayan élt a spanyol gyarmatosítók érkezésekor.
1492 október 12-én Kolumbusz Kristóf hajói az európaiak számára addig teljesen ismeretlen Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett Guanahani-szigeten értek partot. Ezt a lucayanok Guanahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Ez az egzotikus sziget Bahama középső részén helyezkedik el. A lucayanok barátságosan fogadták Kolumbuszt, aki később javakat cserélt velük.
A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok maradtak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Közülük elsőként a Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.
1670-ben II. Károly angol király Karolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.
Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából rabszolgáival együtt. Ekkortól a lakosság többsége fekete.
1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.
1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében. 1932-ben 5-ös fokozatú hurrikán sújtotta a szigeteket, nagy pusztítást okozva.
A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ban Bahama-szigetek nemzetközösségi monarchiaként független állammá vált, az államfője III. Károly, mint a Bahama-szigetek királya. 1967-ben Sir Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ban miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a királynőt képviselő főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.
2019. szeptember 2-án az ország történelme eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját szenvedte el, amikor lecsapott rá a Dorian hurrikán. A károk felmérése még tart, de azt biztos, hogy hatalmas csapást mért az országra és gazdaságára.[3]
-
A Bahamák, mint brit koronagyarmat zászlaja.
-
A brit koronagyarmat Bahama-szigetek Szent Eduárd koronás gyarmati címere. Latin jelmondata: Expulsis Piratis – Restituta Commercia, Kalózok kiűzve - Kereskedelem helyreállítva.
Népessége
[szerkesztés]Az ország lakossága 2021-ben 396 ezer fő.[4]
Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 109 526 | 146 364 | 177 844 | 201 511 | 230 014 | 256 338 | 283 678 | 309 039 | 348 340 | 395 361 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb városok
[szerkesztés]Etnikumok
[szerkesztés]A lakosság 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre, részben maguktól szöktek ide az Egyesült Államokból, amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak (indiaiak) aránya.[5]
Nyelvi összetétel
[szerkesztés]Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol.
Vallások
[szerkesztés]A Bahama-szigetek lakosságának 90%-a vallja magát vallásosnak. A vallásos lakosság túlnyomórészt keresztény.[6][7] A 2008-as adatok szerint a lakosság 72%-a protestáns felekezetekhez tartozik. Ebből a baptisták 35%-ot, az anglikánok 15%-ot, a pünkösdisták 8%-ot, az Isten Egyháza egyház 5%-ot, a hetednapi adventisták 5%-ot és a metodisták 4%-ot képviselnek. Van egy jelentős római katolikus közösség is, amely körülbelül 14%-ot tesz ki.[8]
Szociális rendszer
[szerkesztés]Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Az ország államformája alkotmányos monarchia. Az ország perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, államfő a brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A jelenlegi uralkodó III. Károly. A főkormányzó a legtöbb szigetcsoporton megtalálható hivatalain keresztül gyakorolja a Nagy-Britanniában élő uralkodó helyett és nevében az államfői jogköröket. Az uralkodó szerepe ceremoniális, nem jár valódi hatalommal. A trón örököse - mint az Egyesült Királyságban - a walesi herceg, az uralkodó legidősebb fia, jelenleg Vilmos walesi herceg. A főkormányzó 2010. április 14. óta Sir Arthur Foulkes.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]A választásokat a király nevében a főkormányzó írja ki négyévente. Szintén a főkormányzó nevezi ki a király nevében a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét miniszterelnöknek. Hogyha egy párt sem szerez abszolút többséget, a választási eredmények alapján kialakítandó koalíció pártjai megegyeznek a miniszterelnök személyéről, akit a főkormányzó nevez ki. A miniszterelnök a miniszterekből álló kormány feje, a végrehajtó hatalom vezére. 2012. május 9. óta a Progresszív Liberális Párt jelöltje, Perry Christie a miniszterelnök. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a bahamai Privy Council.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]- NP New Providence
# Acklins
- Berry Islands
- Bimini
- Black Point
- Cat Island
- Central Abaco
- Central Andros
- Central Eleuthera
- City of Freeport
- Crooked Island
- East Grand Bahama
- Exuma
- Grand Cay
- Harbour Island
- Hope Town
- Inagua
- Long Island
- Mangrove Cay
- Mayaguana
- Moore's Island
- North Abaco
- North Andros
- North Eleuthera
- Ragged Island
- Rum Cay
- San Salvador
- South Abaco
- South Andros
- South Eleuthera
- Spanish Wells
- West Grand Bahama
Politikai pártok
[szerkesztés]Miniszterelnökök
[szerkesztés]Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: szakasz |
Név | Hivatali ideje | Párt |
---|---|---|
Sir Roland Symonette | 1964. január 7. – 1967. január 16. | United Bahamian Party |
Lynden O. Pindling | 1967. január 16. – 1992. augusztus 21. | Progressive Liberal Party |
Hubert Ingraham | 1992. augusztus 21. – 2002. május 3. | Free National Movement |
Perry Christie | 2002. május 3. – 2007. május 2. | Progressive Liberal Party |
Hubert Ingraham | 2007. május 2. – 2012. május 8. | Free National Movement |
Perry Christie | 2012. május 8. – 2017. május 11. | Progressive Liberal Party |
Hubert Minnis | 2017. május 11. – 2021. szeptember 17. | Free National Movement |
Philip Davis | 2021. szeptember 17. óta | Progressive Liberal Party |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Gazdasága
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Az egy főre eső GDP-t tekintve a Bahama-szigetek az egyik leggazdagabb ország Amerikában.[9] A turizmus nemcsak a bahamai GDP mintegy 60%-át adja, hanem az ország munkaerejének mintegy felének ad munkát.[10] A Bahama-szigetek 5,8 millió látogatót vonzott 2012-ben, akiknek több mint 70%-a óceánjáró hajó utasa volt.[11]
Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. Az idegenforgalom után a következő legfontosabb gazdasági szektor a banki és az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, amelyek a 2010-es években a GDP mintegy 15%-át teszik ki.
A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt.[12]
- Mezőgazdaság, halászat:
A bahamai élelmiszer-ellátás kb. 80% -át importálják. Helyben cukornádat, trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb.) termesztenek.
- Szolgáltatások:
Gazdaságának alapja az idegenforgalom.
Külkereskedelem
[szerkesztés]Legfőbb külkereskedelmi áruk [13][14]
- Export: halak és rákok, aragonit, rum, só, műanyagok és ezekből készült áruk
- Import: gépek, műszaki berendezések és alkatrészek, üzemanyag, élelmiszer és élőállatok
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[15]
Közlekedés
[szerkesztés]Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km.
Vízi
[szerkesztés]A hajóutazás az egyetlen módja annak, hogy néhány kisebb szigetet elérjünk. A nagy utasszállító hajók kikötőhelyei a Grand Bahama-szigeten és New Providence-ben találhatók. A freeport-i Lucayan Harbour és Nassau Prince George Wharf kikötője kifejezetten óceánjáró hajók fogadására épült.
Légi
[szerkesztés]A szigetek fő repülőterei:
- a New Providence-i Lynden Pindling nemzetközi repülőtér,
- a Grand Bahama-sziget Grand Bahama nevű nemzetközi repülőtere (GBIA),
- az Abaco-szigeten található Leonard M. Thompson (régebben: Marsh Harbour) nemzetközi repülőtér.
A burkolt kifutópályával rendelkező repülőterek száma 2010 körül 23 volt, ezeken kívül volt még 39 burkolatlan kifutópályákkal rendelkező.
Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | C6 |
ITU zóna | 11 |
CQ zóna | 8 |
Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés]Iskolarendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Gasztronómia
[szerkesztés]A konyhán nagy szerepet játszanak a tenger gyümölcsei: a különböző halak, kagylók, rákok és homárok.[16] A szárazföldön termő alapanyagok a trópusi gyümölcsök, rizs, borsó és galambborsó. A leggyakoribb hús a sertéshús. A leggyakrabban használt fűszerek pedig az erőspaprika, zöldcitrom, hagyma, fokhagyma, szegfűbors, gyömbér, fahéj, rum és kókuszdió.[17] Az egyes szigeteknek is megvannak a maguk jellegzetes kulináris sajátosságai, ugyanakkor a bahamai gasztronómia igen sok közös vonást mutat az Egyesült Államok déli államainak konyháival is.[18]
Országszerte találkozni ételeket kínáló standokkal, ahol a külföldi vendégek szinte mindig kaphatnak frissen sült helyi specialitásokat.[19]
A bahamai levesek többnyire más karibi szigetekről erednek. Alapanyagaik is többnyire halból vagy a tenger gyümölcseiből állnak.[18][20] Egykor nagyon népszerű és emblematikus bahamai fogás volt a teknősleves, amely állatok védettsége miatt ma már teljesen eltűnt a gasztronómiából.[19] Azóta a helyét átvették a tengeri csiga-specialitások.[19]
A sertéshúson kívül találkozni a hozzávalók között baromfi-, kecske- és marhahússal is.[17] Jellemző továbbá az iguánahús fogyasztása is, annak ellenére, hogy egyes fajai a Bahamákon veszélyeztetettek.
A rumalapú italok nagyon népszerűek a Bahamákon,[19] sőt a kókusztejet is gyakran használják italok készítéséhez.[18] A kókusztej és rum vegyítéséből többféle szeszesitalt állítanak elő, míg a Sky juice elnevezésű különlegességet kókusztejből, ginből és sűrített tejből készítik.[21] Kalik néven saját söre is van a szigeteknek.[18]
Turizmus
[szerkesztés]A Bahamákon 2012-ben 5,8 millió turista fordult meg, többségük óceánjáró luxushajón érkezett.[22]
2003-ban a fő szigetek turistáinak csaknem 70 százaléka azt mondta, hogy idelátogató döntésük elsősorban a meleg éghajlaton és a strandok szépségén és elérhetőségén alapult, ezt követte a szállodai létesítmények szolgálatai és sokszínűsége.[23]
Számos nagy társaság megvásárolt egy-egy lakatlan szigetet, amelyet ma privát üdülőszigetekként működtetnek.
Oltások
[szerkesztés]- Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]A Bahama-szigeteknek eddig 5 olimpiai aranyérmet szerzett.
Aranyérmesek:
- Tokyo (1964)
- Vitorlázás (Csillaghajó)
- Durward Knowles, Cecil Cooke
- Sydney (2000)
- 4x100 női váltó
- 200 méter síkfutás
- Athén (2004) - 400 m női
- London (2012)
- 4 × 400 m váltófutás
- 400 méteres skífutás
Labdarúgás
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]Dátum | angol neve | magyar neve |
---|---|---|
január 1. | New Year’s Day | Újév |
március/április | Good Friday | Nagypéntek |
március/április | Easter | Húsvétvasárnap -hétfő |
június 1. pénteke | Labour Day | A munka ünnepe |
május/június | White Monday | Pünkösdhétfő |
július 10. | Independence Day | A Függetlenség napja (1973) |
augusztus 1. hétfője | Emancipation Day | A rabszolgák emléknapja – 1834. augusztus 1-jén felkeltek a rabszolgák |
október 12. | Discovery Day | A felfedezés napja – Kolumbusz 1492 e napján fedezte fel |
december 25-26 | Christmas Day | Karácsony |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ The Constitution of The Commonwealth of The Bahamas - Government - Details. www.bahamas.gov.bs. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ Dorian hurrikán: még nem jutottak el a segélyek (msn.com). [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
- ↑ Világbank
- ↑ A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
- ↑ Country Comparison :: GDP – per capita (PPP) Archiválva 2015. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. CIA World Factbook.
- ↑ Encyclopedia Britannica – The Bahamas. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
- ↑ United States Bureau of Democracy, Human Rights and Labor. Bahamas: International Religious Freedom Report 2008.
- ↑ GDP (current US$) | Data | Table. World Bank, Retrieved on 20 April 2014.
- ↑ Economy - The Bahamas - growth, economic growth. www.nationsencyclopedia.com. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ Spencer, Andrew. Travel and Tourism in the Caribbean: Challenges and Opportunities for Small Island Developing States (angol nyelven). Springer (2018. július 14.). ISBN 978-3-319-69581-5
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ Central America :: Bahamas, The — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ The Bahamas | Imports and Exports | World | ALL COMMODITIES | Netweight (kg); Quantity and Value (US$) | 2004 - 2015. trendeconomy.com. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Brittin, Helen Clark (2011): The food and culture around the world handbook. Boston: Prentice Hall. ISBN 9780135074817 20-21. o.
- ↑ a b Brittin 2011: 20-21. o.
- ↑ a b c d Bahamian Cuisine (Geographia)
- ↑ a b c d Food & Drink in Bahamas (Frommers)
- ↑ Tru Bahamian Must Eat: Boiled Fish
- ↑ Goombay Punch: Get Hit by a Sugar Blitz in The Bahamas
- ↑ Andrew Spencer: Travel and Tourism in the Caribbean: Challenges and Opportunities for Small Island Developing States. 2018–10–04. ISBN 978-3-319-69581-5 Hozzáférés: 2020. november 22.
- ↑ About The Industry (angol nyelven). Tourism Today, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5