Lakat Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 14:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Lakat Károly
Személyes adatok
Születési dátum1920. november 27.
Születési helyGyőr, Magyarország
Halálozási dátum1988. december 3. (68 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető (2/5-4-1)
Állampolgárságmagyar
BecenévTanár úr
Posztfedezet
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1938–1941Magyar 1919-1946 Győri AC
1941–1943Magyar 1919-1946 Szegedi AK
1943–1952Magyar 1946-1949 Ferencvárosi TC[1]0228 00(4)
Válogatottság
1945–1950Magyar 1946-1949 Magyarország013 00(0)
Edzőség
IdőszakKlub
1954–?Magyar 1949-1956 Gödöllői Dózsa
?–?Magyar 1949-1956 Vörös Meteor
1956–1957Magyar 1957-2000 Szegedi Haladás
1957–1962Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
1959–1960Magyar 1957-2000 Magyarország, olimpiai, pályaedző
1963–1972Magyar 1957-2000 Magyarország, olimpiai
1965–1966Magyar 1957-2000 MTK
1967–1969Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
1970–1974Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
1974–1976Magyar 1957-2000 Bp. Honvéd SE
1977–1978Magyar 1957-2000 Salgótarjáni BTC
1979–1980Magyar 1957-2000 Magyarország
1980–1982Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
1982–1983Magyar 1957-2000 Volán SC
1983–1984Magyar 1957-2000 Debreceni MVSC
1985Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
Díjak, elismerések
az FTC örökös tagja (1974)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakat Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lakat Károly (Győr, 1920. november 27. – Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredző. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetőedzője 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ami 2008. szeptember 19-ig magyar rekord volt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Fia Lakat T. Károly újságíró.

Pályafutása

Ferencváros

1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros első csapatában. A következő idényben magyar kupagyőztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek. A II. világháború utáni első bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következő idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentős részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestből alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást. Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetközi, 27 hazai díjmérkőzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).

A válogatottban

1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban.

Edzőként

1956-ban a szegedi Haladásnál kezdte edző pályafutását, ahol egészen 1957 tavaszáig dolgozott.1957 tavasztól 1963 tavaszáig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959 és 1960 között az olimpiai válogatott pályaedzője volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpia válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén. 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is a válogatott aranyérmes lett.

Az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK vezetőedzője volt. 1967-től 1969-ig három idényen át a Ferencváros dolgozott, ahol két bajnokság, majd egy bronzérem volt a mérlege. Az 1967-1968-as Vásárvárosok kupájának a döntőjéig vezette a csapatot, ahol végül mindössze egy góllal maradtak alul az angol Leeds Uniteddel szemben. A következő idényben, a BEK-ben indult volna az ereje teljében lévő csapat, de a politika közbe szólt, mert a Varsói Szerződés országainak csehszlovákiai bevonulása miatt a magyar csapatokat visszaléptették az európai kupaküzdelmektől.

1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász trénere volt. 1972-ben az MNK döntőig vezette a csapatot, majd sorozatban kétszer nyerték meg a Közép-európai kupát. 1974 és 1976 között a Honvéd vezetőedzője lett, 1977-től egy idényen át a Salgótarjáni BTC-nél dolgozott.

Lakat Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 2/5-4-1.

1979-ben ismét az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Csapatát, az akkor fénykorát élő Diósgyőri VTK-ra építette. A hazai mérkőzések a diósgyőri stadionban kerültek megrendezésre. Az előselejtezőn 1979. áprilisában, idegenben kikaptunk Romániától 2-0-ra, de a diósgyőri pályán sikerült a fordítás és a 3-0-s győzelem a magyar csapat továbbjutását jelentette. A magyar csapat ezt követően Csehszlovákiával és Lengyelországgal került egy csoportba. Az első csoportmérkőzésen, Lengyelország ellen Wroclawban 1-0-s vereséget szenvedett a csapat. Az ezt követő két hazai mérkőzésen kiválóan játszva győzőtt: Lengyelország, 2-0, Csehszlovákia 3-0. A csapat mérlege 5 mérkőzésen: 3 győzelem és 2 vereség, 8 rúgott gól, és 3 kapott gól. Hazai pályán veretlen maradt a csapat, még gólt sem kapott, de idegenben épp ellenkezőleg gólképtelen volt és kétszer kikapott. 1980. április 13-án ezek után került sor Prágában a mindent eldöntő Csehszlovákia elleni mérkőzésre, ahol a 3-2-es vereség a házigazdák továbbjutását jelentette, akik Moszkvában az olimpiai aranyérmet is megszerezték. 1979-ben Kovács Ferenc lemondása után 6 mérkőzésen át a válogatott szövetségi kapitánya is lett 1980-ig.

1980 és 1985 között a Tatabánya, a Volán, a Debrecen, majd ismét a Tatabánya vezetőedzője volt, ahol 65 évesen befejezte edzői pályafutását.

Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ezzel második az örökranglistán. (2008. szeptember 19-ig az első volt)

Sikerei, díjai

Játékosként

Ferencváros

  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1948-1949
    • 2.: 1943-1944, 1945, 1949-1950
    • 3.: 1947-1948
  • Magyar kupa (MNK)
    • győztes: 1944
  • az FTC örökös tagja: 1974
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[2]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[3]

Edzőként

  • mesteredző

Ferencváros

Tatabányai Bányász

olimpiai válogatott

  • Olimpia
    • Aranyérem: 1964, Tokió, 1968, Mexikóváros
  • Mesteredző (1961)

Személyes rekordok

  • összesen 625 magyar bajnoki mérkőzés edzőként - az örök ranglistán a második.

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1945. augusztus 19. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 0  Ausztria barátságos -
2. 1945. augusztus 20. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  5 – 2  Ausztria barátságos -
3. 1945. szeptember 30. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  7 – 2  Románia barátságos -
4. 1946. április 14. Bécs, Práter stadion Ausztria  3 – 2  Magyarország barátságos -
5. 1946. október 6. Budapest. Üllői úti stadion Magyarország  2 – 0  Ausztria barátságos -
6. 1946. október 30. Esch-sur-Alzette Luxemburg  2 – 7  Magyarország barátságos -
7. 1947. május 4. Budapest. Üllői úti stadion Magyarország  5 – 2  Ausztria barátságos -
8. 1949. május 8. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország  6 – 1  Ausztria Európa-kupa -
9. 1949. június 12. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország  1 – 1  Olaszország Európa-kupa -
10. 1949. június 19. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország  2 – 2  Magyarország barátságos -
11. 1949. július 10. Debrecen, Nagyerdei stadion Magyarország  8 – 2  Lengyelország barátságos -
12. 1950. október 29. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  4 – 3  Ausztria barátságos -
13. 1950. november 12. Szófia, Narodna Armija-stadion Bulgária  1 – 1  Magyarország barátságos - lecserélve 46'
Összesen 13 mérkőzés 0 gól

Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1957. szeptember 15. Szófia, Levszki-stadion Bulgária  1 – 2  Magyarország vb-selejtező -
2. 1957. szeptember 23. Budapest, Népstadion Magyarország  1 – 2  Szovjetunió barátságos -
3. 1957. október 6. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Franciaország barátságos -
4. 1957. november 10. Budapest, Népstadion Magyarország  5 – 0  Norvégia vb-selejtező -
Összesen - mérkőzés - gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Első időszak (olimpiai csapat)

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1963. május 4. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 0  Svédország olimpiai selejtező -
  1963. december 3. Dakar Szenegál  3 – 8  Magyarország barátságos (olimpiai) -
  1963. december 5. Abidjan Elefántcsontpart  1 – 4  Magyarország barátságos (olimpiai) -
  1963. december 8. Lomé Togo  2 – 3  Magyarország barátságos (olimpiai) -
  1963. december 15. Accra Ghána  1 – 2  Magyarország barátságos (olimpiai) -
  1963. december 26. Algír Algéria  0 – 3  Magyarország barátságos (olimpiai) -
  1964. április 15. Göteborg Svédország  2 – 2  Magyarország olimpiai selejtező -
  1964. április 29. Palma de Mallorca Spanyolország  1 – 2  Magyarország olimpiai selejtező -
  1964. május 6. Budapest, Népstadion Magyarország  3 – 0  Spanyolország olimpiai selejtező -
  1964. október 11. Tokió, Olimpiai stadion (JPN) Magyarország  6 – 0  Marokkó olimpiai B csoport -
  1964. október 15. Tokió, Komazawa stadion (JPN) Magyarország  6 – 5  Jugoszlávia olimpiai B csoport -
  1964. október 18. Jokohama, Mitsuzawa stadion (JPN) Magyarország  2 – 0  Románia olimpiai negyeddöntő -
  1964. október 20. Tokió, Csicsibu Herceg Stadion (JPN) Magyarország  6 – 0  Egyiptom olimpiai elődöntő -
  1964. október 23. Tokió, Olimpiai stadion (JPN) Csehszlovákia  1 – 2  Magyarország olimpiai döntő -
  1968. október 13. Guadalajara, Estadio Jalisco (MEX) Magyarország  4 – 0  Salvador olimpiai C csoport -
  1968. október 15. Guadalajara, Estadio Jalisco (MEX) Magyarország  2 – 2  Ghána olimpiai C csoport -
  1968. október 17. Guadalajara, Estadio Jalisco (MEX) Magyarország  2 – 0  Izrael olimpiai C csoport -
  1968. október 20. Guadalajara, Estadio Jalisco (MEX) Magyarország  1 – 0  Guatemala olimpiai negyeddöntő -
  1968. október 22. Mexikóváros, Estadio Azteca (MEX) Magyarország  5 – 0  Japán olimpiai elődöntő -
  1968. október 26. Mexikóváros, Estadio Azteca (MEX) Magyarország  4 – 1  Bulgária olimpiai döntő -
Összesen - mérkőzés - gól

Második időszak

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1979. április 18. Pitești Románia  2 – 0  Magyarország olimpiai selejtező -
  1979. május 30. Miskolc-Diósgyőr, DVTK-stadion Magyarország  3 – 0  Románia olimpiai selejtező -
1. 1979. szeptember 12. Nyíregyháza Magyarország  2 – 1  Csehszlovákia barátságos -
2. 1979. szeptember 26. Bécs, Práter-stadion Ausztria  3 – 1  Magyarország barátságos -
3. 1979. október 17. Debrecen, Nagyerdei stadion Magyarország  3 – 1  Finnország Eb-selejtező -
4. 1979. október 26. Budapest, Népstadion Magyarország  0 – 2  Egyesült Államok barátságos -
  1979. október 31. Wrocław Lengyelország  1 – 0  Magyarország olimpiai selejtező -
  1979. november 14. Miskolc-Diósgyőr, DVTK-stadion Magyarország  2 – 0  Lengyelország olimpiai selejtező -
  1979. november 24. Miskolc-Diósgyőr, DVTK-stadion Magyarország  3 – 0  Csehszlovákia olimpiai selejtező -
5. 1980. március 26. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 1  Lengyelország barátságos -
  1980. április 13. Prága Csehszlovákia  3 – 2  Magyarország olimpiai selejtező -
6. 1980. április 30. Kassa Csehszlovákia  1 – 0  Magyarország barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Emlékezete

Lakat Károly emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest, II. kerület, Tizedes 3.
  • Emléktáblája áll Budapesten a Tizedes utca 3. szám alatt, egykori lakóházán. (2015)[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Az FTC nevei: 1949-1950: ÉDOSZ, 1951-1956: Bp. Kinizsi volt
  2. ↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
  3. ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  4. ↑ Buzánszky Jenő emlékére szobrot, Lakat Károly emlékére táblát avattak. www.mob.hu (2015. november 29.) (Hozzáférés: 2015. november 30.)

További információk

Irodalom

  • Lakat Károly: Labdarúgás (Budapest, 1954)
  • Lakat T. Károly: Apám regénye (Budapest, 1996)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakat_Károly&oldid=23569761”