Szüsz Hugó
| Szüsz Hugó | |||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Teljes név | Szüsz Hugó | ||||||
| Születési hely | Magyarország |
||||||
| Halálozási dátum | 1944 | ||||||
| Hazai szereplés | |||||||
|
|||||||
| Nemzetközi szereplés | |||||||
|
|||||||
Szüsz Hugó ( – 1944.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Nemzeti játékvezetés [szerkesztés]
A játékvezetői vizsgát 1902-ban szerezte meg, mint egyesületei (MTK) játékvezető, ezt követően, mint gyakorló játékvezető, különböző labdarúgó mérkőzéseken szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Sportvezetőinek javaslatára lett hazája legmagasabb labdarúgó bajnokságának játékvezetője.
Nemzetközi játékvezetés [szerkesztés]
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezető Testület 1919-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy volt társának segítője, partbírója. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1919-ben a búcsúzott.
Magyar vonatkozás [szerkesztés]
A Tanácsköztársaság alatt egyetlen válogatott mérkőzést játszottak.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1919. április 6. | Üllői úti Stadion, Budapest | 71. válogatott mérkőzés | Magyarország–Ausztria | 2 : 1 | 35 000 |
| 1919. november 9. | Hungária körúti Stadion, Budapest | 73. válogatott mérkőzés | Magyarország–Ausztria | 3 : 2 | 27 000 |
| 1927. február 13. | Hungária körúti Stadion, Nicosia | profi válogatott | Magyarország–Ausztria | 1 : 1 | 18 000 |
Sportvezetőként [szerkesztés]
1907-1911 között az MTK Budapest FC - vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1911-ben a játékvezetői vizsgabizottság elnöke.
A Magyar Futballbírák Testületének (BT) alelnöke, 1923-ban negyedik elnöke volt. A BT Szüsz Hugó személyében egy csupa-szív sportembert állított a Testület élére, akiben az emberi erények nagymértékben összpontosultak, de nem a harc embere volt. Ebben a korban a játékvezetés bekebelezése ellen a harc volt a fő erény.
Sikerei, díjai [szerkesztés]
A szakirodalom szerint a Futballbírák Testülete (BT) 25 éves eredményes szakmai munkájának elismeréseként kitüntette az arany jelvénnyel valamint arany oklevéllel. 1932-ben Fischer Mór-t, a FIFA volt alelnökét és Szüsz Hugót örökös tiszteletbeli tagnak választották.
Források [szerkesztés]
- dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete tulajdona
- (1965.) „újságcikk”. Játékvezető 1965. VI. évfolyam 9. szám.
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Szüsz Hugó. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- Szüsz Hugó. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- Szüsz Hugó. wordpress.com. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
|
|||||

