Klosterneuburg
Klosterneuburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Tullni járás (2017. január 1. – ) | ||
Polgármester | Stefan Schmuckenschlager (ÖVP) | ||
Irányítószám | 3400 | ||
Körzethívószám | 02243 | ||
Forgalmi rendszám | TU[1] | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 27 058 fő (2018. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 330 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 192 m | ||
Terület | 76,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″ | |||
Klosterneuburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Klosterneuburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa.
Fekvése
A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.
A település részei:
- Höflein an der Donau (817 fő, 2015. január 1-jén[3])
- Kierling (3047)
- Klosterneuburg (15117)
- Kritzendorf (2750)
- Maria Gugging (1072)
- Weidling (3112)
- Weidlingbach (548)
Története
A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.
Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is, a legenda szerint azon a helyen, ahol feleségének az esküvőn a szél által felkapott és messze sodródott fátylát 9 évvel később egy vadászat alkalmával sértetlen állapotban megtalálta. Felesége Ágnes, bajor hercegnő volt, IV. Henrik lánya. III. Lipót nagy köztiszteletnek örvend, 1485-ben szentté avatták. A szentté avatás hosszú éveken át húzódott, az egyre növekvő költségeket a Klosterneuburgi apátság nem tudta vég nélkül fedezni. Ekkor ajánlotta fel Hunyadi Mátyás, hogy az apátság 2200 gulden-nek megfelelő tartozását rendezi, amellyel jelentősen előremozdította a szentté avatást.
III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.
Hunyadi Mátyás idején, 1483-tól hosszabb ideig a magyarok kezén volt.
1938-1950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.
Politika
A városi tanácsnak (Gemeinderat) 41 tagja van.
Nevezetességei
Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. Az apátságban őrzik Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának 1491-ben pergamenre írt végrendeletét, és Bonfini Magyar Krónika-jának (1545) egy példányát is.
A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.
A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.
A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.
-
Templom
-
„Tutzsäule”
-
A „verduni oltár”
Oktatás
A város tanintézetei között említésre méltó a Szövetségi Szőlészeti Intézet, itt dolgozott Fritz Zweigelt, aki 1922-ben nemesítette a róla elnevezett Zweigelt borszőlő-fajtát, majd a Blauburger vörösbor-szőlőt.
Az Institute of Science and Technology (IST) tudományos kutatóintézet PhD képzést nyújt és természettudományi alapkutatást végez.
Jegyzetek
- ↑ Abkürzungen auf österreichischen Kennzeichentafeln – Niederösterreich (német nyelven). www.help.gv.at. [2018. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Statistik Austria, Bevölkerung am 1. Jänner 2015 nach Ortschaften. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)