Klosterneuburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 30., 12:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kategória:Duna-menti településekKategória:Duna menti települések AWB)
Klosterneuburg
Klosterneuburg címere
Klosterneuburg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásTullni járás (2017. január 1. – )
PolgármesterStefan Schmuckenschlager (ÖVP)
Irányítószám3400
Körzethívószám02243
Forgalmi rendszámTU[1]
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség27 058 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület76,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 00″
Klosterneuburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Klosterneuburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa.

Fekvése

A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.

A település részei:

  • Höflein an der Donau (817 fő, 2015. január 1-jén[3])
  • Kierling (3047)
  • Klosterneuburg (15117)
  • Kritzendorf (2750)
  • Maria Gugging (1072)
  • Weidling (3112)
  • Weidlingbach (548)

Története

A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.

Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is, a legenda szerint azon a helyen, ahol feleségének az esküvőn a szél által felkapott és messze sodródott fátylát 9 évvel később egy vadászat alkalmával sértetlen állapotban megtalálta. Felesége Ágnes, bajor hercegnő volt, IV. Henrik lánya. III. Lipót nagy köztiszteletnek örvend, 1485-ben szentté avatták. A szentté avatás hosszú éveken át húzódott, az egyre növekvő költségeket a Klosterneuburgi apátság nem tudta vég nélkül fedezni. Ekkor ajánlotta fel Hunyadi Mátyás, hogy az apátság 2200 gulden-nek megfelelő tartozását rendezi, amellyel jelentősen előremozdította a szentté avatást.

III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.

Hunyadi Mátyás idején, 1483-tól hosszabb ideig a magyarok kezén volt.

1938-1950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.

Politika

A városi tanácsnak (Gemeinderat) 41 tagja van.

20
6
5
4
3
2
1
20 
41 képviselő az alábbiak szerint:

Nevezetességei

Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. Az apátságban őrzik Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának 1491-ben pergamenre írt végrendeletét, és Bonfini Magyar Krónika-jának (1545) egy példányát is.

A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.

A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.

A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.

Oktatás

A város tanintézetei között említésre méltó a Szövetségi Szőlészeti Intézet, itt dolgozott Fritz Zweigelt, aki 1922-ben nemesítette a róla elnevezett Zweigelt borszőlő-fajtát, majd a Blauburger vörösbor-szőlőt.

Az Institute of Science and Technology (IST) tudományos kutatóintézet PhD képzést nyújt és természettudományi alapkutatást végez.

Jegyzetek

  1. Abkürzungen auf österreichischen Kennzeichentafeln – Niederösterreich (német nyelven). www.help.gv.at. [2018. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  2. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  3. Statistik Austria, Bevölkerung am 1. Jänner 2015 nach Ortschaften. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)

További információk